Móric
14 °C
15 °C

Most mindenki ebből akar meggazdagodni

GettyImages-1007876982
2018.09.08. 12:38
Tízszeres, százszoros, ezerszeres értéknövekedéseket és óriási bukásokat egyaránt hozott mostanában a blockchain-fejlesztések világa. Ahol ennyi pénzről van szó, ott rengeteg szélhámos is felbukkan. De vannak valóban sikeres sztorik is, amelyek mögött sokszor tehetséges magyarok állnak.

Hopium – az angol hope (remény) és az ópium szavak összegyúrásával készült fogalom írja le ma a blockchain-alapú fejlesztések világpiacának hangulatát. A befektetők, a fejlesztők, a vállalkozók szédült reménykedéssel özönlenek a gyors meggazdagodásban bízva erre a területre, mindenki részévé szeretne válni az őrült ütemben növekvő iparágnak.

Ám a hatalmas habverés közepette ma már nem könnyű és egyáltalán nem olcsó kiemelkedni az egyre nagyobb zajból – véli Csabai Csaba, aki saját fejlesztések mellett egyfajta inkubációs házat (Variance Hub) is elindított. A blockchain fogalmát nem könnyű valamifajta általános definícióval megértetni. Aki ezzel próbálkozik, elég nehézkes mondatokat tud csak leírni:

  • megváltozhatatlan, elosztott adatbázis,
  • mindenki számára ellenőrizhető, decentralizált szolgáltatás,
  • olyan rendszer, ahol a feleknek nem kell megbízniuk egymásban, de nincs központi szervező sem, ha meghatároznak az érintettek egy feltételhalmazt, akkor a jövő eseményeinek tükrében automatikusan kialakulnak az új helyzetek.

Azért ezek a leírások így általánosan sokat még nem mondanak.

Pedig nagyon is életszagú

Ha példákat írunk, akkor azért talán már jobban megérthető a blockchain nagyszerűsége. Ugyanis ez a technológia tényleg sok mindenre alkalmas. Sőt, mindenhol, ahol az információk hitelességét, vagy egy szerződés teljesülését nem egy központi garantőrtől várjuk el, hanem a hitelességet az biztosítja, hogy a múlt adatait,

egy esemény objektív bekövetkeztét mindenki ugyanúgy látja és a múlt adataiba már senki nem tud visszamenőlegesen belenyúlni.

Egy diák azt mutatja, ahogy a BitCoin ára mozog az amerikai dollárral szemben a kriptovaluta bányászfarm és iskolában Caracas, Venezuela 2018.02.22.-én. Nicolas Madura venezuelai elnök közlése szerint, a Petro néven ismert kriptovaluta vásárlások összege, kétnapos értékesítésben meghaladta az 1 milliárd dollárt.
Egy diák azt mutatja, ahogy a BitCoin ára mozog az amerikai dollárral szemben a kriptovaluta bányászfarm és iskolában Caracas, Venezuela 2018.02.22.-én. Nicolas Madura venezuelai elnök közlése szerint, a Petro néven ismert kriptovaluta vásárlások összege, kétnapos értékesítésben meghaladta az 1 milliárd dollárt.
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary
  • A bitcoin egyáltalán nem egyenlő a blockchainnel, de jó példa erre, mert egy olyan kriptodeviza, ahol minden egység pénz „fel tudja idézni”, hogy mi történt vele a múltban, hol járt, kinél volt – meséli Turcsán Tamás Péter szakíró, inkubációs szakember. Új tranzakciók is lebonyolíthatóak vele, de a múlt már nem változtatható meg.
  • Egy elképzelt blockchain-alapú digitális szervizkönyv is szuper lenne, hiszen alkalmazása esetén nem lehetne visszatekerni az autók kilométeróráját, hiszen a digitális szervizkönyveket mindenki megnézheti, ha autót vesz.
  • A blockchain-alapú képzési múlt (egy kripto-Neptun rendszer) sem változtatható meg. A hr-s láthatja, hogy egy pályázó hol végzett, milyen jegyei voltak és miből van nyelvvizsgája. Ha folytatja az illető a tanulmányait, új információk épülhetnek be a rendszerbe, de a múltat nem lehet hamis vizsgaeredményekkel, „ecserin” vett nyelvvizsgával felülírni.
  • Vagy a repülési késések ismert okos szerződéses biztosítása is jó példa. Ha arra köt az utas okos szerződést, hogy pénzt kér, ha egy óránál többet késik a repülője, akkor, amint a légi irányítás rendszerébe bekerül az egy órás késés, már meg is kapja a biztosított a pénzt, nem mérlegelhet a biztosító, mindenféle vis maiorra hivatkozva.

Tőke kell – az ICO

A legjobb gazdasági ötletek, a legsikeresebb vállalkozások körül minden korban, méretben és ágazatban kialakulnak a maguk pénzgyűjtési mechanizmusai:

  • az ígéretes ötletek, a startupok üzleti angyalokat keresnek,
  • esetleg a közösséghez fordulnak (crowdfunding),
  • érettebb szakaszban a kockázati tőkének árulják magukat,
  • a még fejlettebb cégek tőzsdére lépnek és nyilvános kibocsátás (IPO) révén gyűjtenek tőkét.

A blockchain-technológia induló vállalkozásai úgynevezett ICO-kat (initial coin offering) szerveznek, amely a fentiek egyfajta ötvözete.

Egy zöldségkereskedő a Twiga Foods Ltd. blockchain technológiáját használja megrendelésre és fizetésre. Nairobi, Kenyában 2019.06.11.-én, ahol a blockchain informális gazdasági részesedése 20 milliárd dollár.
Egy zöldségkereskedő a Twiga Foods Ltd. blockchain technológiáját használja megrendelésre és fizetésre. Nairobi, Kenyában 2019.06.11.-én, ahol a blockchain informális gazdasági részesedése 20 milliárd dollár.
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Az ICO célja az, hogy aki az ötleten és a valamelyest már a termékfejlesztési elképzelésén is túljutott, megpróbálhat 10-20-30 millió dollárnyi forrást összeszedni, és ezért cserébe valamit kibocsát. Ezt a „valamit”, vagyis a coint magyarul nevezhetjük virtuális pénznek, tokennek, fabatkának, de valamiképpen részesedést, felhasználási lehetőséget jelent az induló ötletben. Az ICO azonban nem csak a nevében más, mint egy startup-finanszírozás, hanem igazi trendváltás zajlik – mondja Turcsán Tamás Péter.

Pár éve, amikor a világgazdaságban startup-őrület zajlott, a séma a következő volt.

  1. Tehetséges fiatalok fejlesztettek valamit a garázsban,
  2. Meggyőztek egy üzleti angyalt, akitől pénzt szereztek, majd fejlesztgettek tovább.
  3. Ha minden jól ment, akkor elkészült egy termék, és egy venture capitalist segítségével megindulhatott az értékesítés.
  4. Ha még az eladás is sikeres volt, vagyis a piac validálta a terméket, akkor összejött a nagy siker, az exit, vagyis a tőzsdei bevezetés.

Az ICO ehelyett minden ilyen fázist egyesít, vagy ha tetszik, átugrik. A szervező kitalál és jó esetben valamennyire ki is fejleszt egy ötletes terméket, majd egy ICO keretében előre megméri azt. Átugorja az értékesítés, a piaci validáció fázisát, már előbb tőkét von be, és a kriptoközösségnek és a befektetőknek felkínált coinok segítségével, valódi pénzre váltható értéket teremt, és gyakorlatilag ezzel már szinte a tőzsdéig jut el, hiszen egy részesedésjellegű működésre lép át.

Magyar milliomosok

Mint mindenben, ami globális, természetesen itt is vannak okos és sikeres magyarok. Kedvcsinálóként álljon itt pár egy mondatos sztori:

  • Vietnamban szó szerint élethalál kérdése lehet, hogy az élelmiszerek minőségét a gyártástól a vendéglő-asztalig nyomon lehessen követni. Ezt szolgálja a Te-Food elnevezésű vietnami blockchain-alapú élelmiszer-ellenőrzési rendszer. Bármily meglepő, de a sikeres fejlesztés szálai Magyarországra, a XIV. kerületi Stubnyai utca 4-be vezetnek.
  • A coinmarketcap.com blockchain-szakoldal szerint ma a bitcoin után az Ethereum ukrán eredetű okos szerződés platform a második legnagyobb összértékű coin. A 30 millió dollárból fejlesztett, de ma már 30 milliárd dollárt érő blockchain-megoldás létrehozásában magyarok is részt vettek, szerencséjükre őket részben tokennel fizették ki, amelyek úgy kilőttek az űrbe, hogy a magyar fejlesztők elképesztően meggazdagodtak.
  • De hallottunk olyan Szingapúrban élő magyar szakemberről is, aki magas fix díjazásért és egy százalékos token-részesedésért ad tanácsot, rendkívül keresett, már több nagy projektben is részt vett.

Egymillió dollár kell a zaj miatt

A sikersztorik alapján kívülről nagyjából annyi látszik erről a piacról, hogy a semmiből kinőnek projektek, rengeteg pénzt összeszednek, aztán valami lesz belőlük. Egyesek ezerszeresükre drágulnak, mások elhalnak. Valójában ez messze nem ilyen egyszerű, az ICO-k piacán ma már óriási verseny van. A nyár utáni első hónapban, vagyis szeptemberben naponta 50-60 ICO verseng az invesztorok figyelméért.

Egy jó ötlet eladja magát – tartja egy mondás, de az ICO-k világában ez biztosan nincsen így, nálunk minden történetet el kell adni”

- mondja Csabai Csaba, aki szerint miközben egy crowdfunding-kampányba már néhány tízezer dollárral bele lehet várni, egy ICO ma már legalább egymillió dolláros befektetést igényel. Minimum ekkora összeget emészt fel az a marketingköltség, amellyel valaki kiemelkedhet a mezőnyből, a médiazajból, ennyit kér az, hogy hiteles tanácsadókat nyerjen meg a projektnek (advisory board) és elérje, hogy ezen ökoszisztéma legfontosabb influencerei, bloggerei, vloggerei, szakírói foglalkozzanak az ICO-val.

Az influencerek


Nem olcsó egy-egy véleményvezér meggyőzése az ICO-világban. Ivan on tech (a svéd Ivan Liljeqvist) youtube sztár napi szinten vloggol és ezen videókban főleg kibocsátás előtti ICO-kat elemez. Ivan figyelmét 25 ezer dolláros „beugróval” lehet felkelteni, amiért cserébe ránéz a projektre és kialakítja a véleményét. Ha ez mindkét félnek tetszik, akkor készül belőle egy videó. Ha nem, nos akkor majd készít egy másik videót.

Az amerikai Ian Balina, alias @DiaryofMadeMan általában egy-két ICO-val foglalkozik egyszerre, amelyeket a radarszint alól emel ki, és rendszerint potom 1 millió dollárt kér a projektektől, amiért szó szerint „megcsinálja őket”. Vagyis vállalja, hogy körbe road-showzza velük a világot és szerez invesztorokat.

Szélhámosság a köbön

A verseny mindenesetre nagy. Ebben a világban nincsen lokális szint, csak globális, egyedül a nemzetközi verseny létezik. Ráadásul nem csak az egész világ tisztességes ICO-ival versenyeznek az újak, hanem rengeteg szélhámossal is. Illetve sok nem kifejezetten csalárd, vagy rosszindulatú, de egyértelműen „buta”, nem blockchain-alapú ötlettel is. Illetve azokkal is, ahol akár minden klappolhatna, de menet közben mégis elfogy a lendület, vagy a pénz.

Itt még más területekhez képest is sok a csaló, így alapvetően minden és mindenki gyanús. Itt is vannak „nigériai csalók”, vagyis a legképzetlenebbeket átverő, a kicsit is hozzáértőknek világítóan büdös kibocsátások. Ha az ICO mellett nem láthatóak hús-vér emberek, az is bizalmi vákuumot jelent, érdemes messze elkerülni az ilyen kibocsátást. És nem jó jel, ha egy ICO körül felbukkan az MLM (multi-level marketing) értékesítési modell.

A kriptovilág megszokott kommunikációs csatornája a Telegram. Itt szoktak a projektek bemutatkozni, kommunikálni a leendő befektetőikkel. Egy hiteles ICO, vagy crowdfunding során a potenciális befektetőknek lehetőségük van kérdezni. A vezető fejlesztő azt mondja, hogy minden hétfőn 5-7-ig fogadóórát tart, megpróbál minden kérdésre válaszolni. Az felettébb gyanús, ha nincsen AMA (ask me anything) szekció. Természetesen egy profi szélhámos gárda ilyenkor el tudja árasztani baráti kérdésekkel az oldalt, de azért a közösség tudása együtt sokszor elég erős ahhoz, hogy előkerüljenek a releváns kérdések. Kutas Gábor tőkepiaci szakember szerint, ha a tömeg kérdez, az együttesen olyan lehet, mint egy teljesen professzionális szakmai átvilágítás.

Telegram üzenetküldő app
Telegram üzenetküldő app
Fotó: Carl Court / Getty Images Hungary

És végül vannak a „láttatók”. A nevüket 1-2 százaléknyi későbbi tokenért a projektek mellé adó nagy nevek valójában nem foglalkoznak a projektekkel, ezt csak megígérik. A neves szakíróknak talán a véleményét nem lehet megvenni, de az idejüket nekik is meg kell fizetni.

Elég kiábrándító összkép. Éppen ezért az ICO-knál nem biztos, hogy rossz taktika követni a „csordát”. Az ICO-k világában ugyanis aki képes kiemelkedni az óriási zajból, akit megvesz a tömeg, az tényleg inkább lehet befektetésre érdemes.

Csodavárás

A sajtó természetesen érthető módon a nagy nyerésekkel, a jó sztorikkal van inkább tele, de ahogy a startupok sem váltották meg összességében a világot, úgy az ICO-k 80-90 százaléka is elbukik. Ma már mintegy 3000 különböző coint jegyeznek, amelyeknek a megítélése hullámzó. Volt, hogy az összérték már meghaladta a 800 milliárd dollárt, de ma már csak 230 milliárd dollár körül van az érték. A szakmában nincs nagy kiábrándulás, nem lehet semmi végzetes trendfordulót kijelenteni, de voltak és lesznek ilyen nagy hullámok.

Coin Trader kiskereskedelmi üzlet Tokióban
Coin Trader kiskereskedelmi üzlet Tokióban
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Aki ügyesen longol, vagy shortol, az sokat kereshet ezeken a hullámokon, de azért a hosszabb távra tervezőknek, az sem mindegy, hogy merre mutat a hosszabb távú értékelések átlaga, és ez a nagy trend eddig határozottan emelkedő.

Végül álljon itt néhány most készülő hazai blockchain-fejlesztés sztorija, Csabai Csaba elmesélése szerint csak az ő ICO-inkubációs házában is mintegy fél tucat projekt készül a nagy megmérettetésre. Ezek közül az első szeptember közepén indítja a „közösségi tőkebevonást” az ICO-t úgy, hogy a nyár elején már egy magánbefektetői körben 2,1 millió dollárt sikerült összegyűjtenie.

Kriptoalapú hitelek

Az Inlock kriptoalapú hitelezési fejlesztés mögött magyar üzletemberek állnak, bár az Income Locker OÜ cég észt bejegyzésű, mert az európai jogrendszerek közül az észt a legtámogatóbb a token-kibocsátásokkal. A nagy likviditásbőség közepette a világban nagyon sok bank növelné szívesen a biztonságos hitelkibocsátását. Ez a rendszer abban segít, hogy azok a magánemberek, vagy kisvállalkozások, akik kriptoeszközökkel rendelkeznek, lombardhitelt vehessenek fel.

Vagyis, aki bízik egy kriptoeszközben, annak nem kell a tokenjeit értékesítenie, amennyiben „klasszikus” pénzre van szüksége, elég, ha rövid távú hitelfelvétel fedezetéül adja őket. A bank pedig a nagymértékű árfolyam-volatilitás ellen - a rendszer segítségével - megfelelő mértékű többletbiztosítással védekezhet. A felek között nem szükséges bizalom, klasszikus hitelképesség-vizsgálat, csak egy okos szerződés.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? A bank a nyújtott rövid távú hitelhez képest több fedezetet kér (jellemzően a hitel kétszeresét), ha pedig a kriptodeviza elértéktelenedne, vagyis a fedezet értéke a hitel 106 százalékáig csökkenne, akkor életbe lép egy smart contract, és a banknak joga van a fedezetet értékesíteni. Az Inlock maga nem ad hitelt, csak egy platformot, ahol az ügyfelek megnézhetik, hogy az adott kriptofedezetre melyik nemzetközi bank adja a legjobb feltételekkel a hitelt.

A bankok a pénznyomtatás után még mindig úsznak a likviditásban, keresnének ügyfeleket, de az nem reális, hogy egy magyar bank Franciaországban, vagy főleg Venezuelában hirdesse magát. Egy ilyen platform azonban összekötheti a nemzetközi kínálatot és a globális keresletet. Az előbbi példa nem is teljesen légből kapott, Csabai Csaba elmondása alapján a kriptodevizák penetrációja Latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában kifejezetten magas (azért itt is csak 1 százalékra kell gondolni egyelőre).

Előbbi földrészen sok az államcsőd, a helyi devizák ingadoznak, dollárt nem könnyű vásárolni, ezért egy venezuelai, vagy argentin vállalkozónak még a bitcoin ugráló árfolyama is nyugodtnak tűnhet. Dél-Kelet-Ázsia pedig a relatíve magas banki költségek miatt alulbankosított, itt is viszonylag sokan használnak kriptoeszközöket, és lehetnek fogékonyak egy ilyen szolgáltatásra.

Screenist: jelöld meg a terméket!

Szintén a gazdagréti Variance Hubban készülődik az ICO-ra egy másik magyar fejlesztői csapat. Munkacímük „screenist”, és nagyon leegyszerűsítve ők azt fejlesztik, hogy lehetővé váljon a filmekben, Youtube videókban felbukkanó márkák megjelölése, tagelése, termékelhelyezése. Ahogy a Facebook-fotókon be lehet tagelni az ott látható személyeket, úgy a filmeken akár azt is, hogy milyen márkájú órát, vagy éppen zakót hord a főhős.

Innen már csak egy lépés a webshop és a termék megvétele. A munka java részét a tervek szerint a közösség önkéntesen maga végzi el, akik ezért cserébe jutalmat kapnak. A jutalom és annak transzparens elszámolása miatt válik szükségessé a blockchain-technológia, ami lehetővé teszi, hogy egy ilyen világméretű feladat elvégzésére ne egy világvállalatot kelljen létrehozni.

Smartdeposit: foglalózz okosan!

Végül egy harmadik, és kivételesen elsőre talán lokálisnak tűnő smart contract megoldásról. A platform az ingatlanosoknak abban segít, hogy a foglalózást biztonságosan és legálisan végezzék. Ma az a bevett szokás, hogy az értékesítőnek a kezébe kell adni készpénzben a letét összeget egy vételi szándéknyilatkozat ellenében. Ez valójában nem legális, mert a magánszemély nem kezelhetne letétet. Hivatalosan csak ügyvéddel lehetne ezt kezelni. De miért ne lehetne a folyamatot smart contracttal megoldani?

A szerződés létrejöttekor az ügyfelek egyszerűen elutalják a foglaló összegét egy független letétkezelő számlára. Az okos szerződés pedig garantálja a felek biztonságát, és azt, hogy a megadott paraméterek teljesülése esetén a biztosíték automatikusan annak a számláján íródik jóvá, akinek az valójában jár. Még az értékesítő jutalékát is rögzíti az okos szerződés, így az utólagos megkerülés és alkudozás kizárt. Gyorsan megy végbe a megállapodás, nem kell személyes jelenlét, és felesleges utazgatás a résztvevőktől.

A blockchain itt abban segít, hogy az online szerződések átláthatóak, visszakövethetőek és megmásíthatatlanok legyenek. Ez a fejlesztés is kész van, novembertől már kiállításokra, konferenciákra készülnek a magyar alkotók.

Mi ennek a jövője

A szakma még nagyon friss, valahol ott tarthatunk most, mint amikor a kilencvenes évek elején reális kérdésnek tűnhetett, hogy fantasztikus ez az internet, de mégis mire lehet majd használni. A legtöbb ICO is még csak most rakja le a blockchain-technológia alapjait. Épülnek a platformok, indulnak az ICO-k és természetesen tökéletesen igaza van a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is, amikor az ICO-piac kimagasló kockázataira figyelmeztet.

Ám bátraké a szerencse, a legképzettebbek, a pionírok mindig először tanulnak meg egy sikerre ítélt, egy megkerülhetetlen technológiát. Nem tudjuk, hogy a mai ICO-kból hány marad talpon, de az tökéletesen biztos, hogy maga a blockchain-technológia nem fog eltűnni a süllyesztőben.

Borítókép: Bitfarm, Saint-Hyacinthe Quebec, Kanada Fotó: Bloomberg/Getty Images