Banális rést használnak ki a legrafináltabb ingatlanos csalók a banki utalásoknál

Különös kísérletet folytattam a napokban. Beléptem a számlavezető bankom netbanki rendszerébe, és egy ötezer forintos utalást kezdeményeztem. A számlaszámhoz beírtam a feleségem bankszámlaszámát, míg a kedvezményezett nevéhez ezt írtam: Nepomuki Szent János Csehország védőszentje.

Sajnos a közleménynek fenntartott helyre a „védőszentje” már nem fért ki, így végül csak az első négy szó maradt. Tőlem azonnal elment a pénz, majd hamarosan sms-t kaptam a feleségemtől: „Direkt utaltál 5000 forintot, ha direkt, miért csak ennyit?"

Ebből azt is megtudtam, hogy a pénz megérkezett.

Csak a számlaszám számít

Ekkor értettem meg valamit, ami napok óta foglalkoztatott. Ha egy ingatlanos csaló gengszterbanda megbíz egy Szabó Józsi nevű hajléktalant, hogy nyisson a személyijével bankszámlát, majd trükkös csalással rávesz gyanútlan áldozatokat arra, hogy Ludoviki Béla közjegyző letéti számla címzéssel utaljanak el pénzt az adott bankszámlaszámra, akkor az bizony simán át is fog menni.

Beszéltem pár banki szakemberrel az esetről, akik megerősítettek: bár az utalásokat számlaszámmal és kedvezményezett névvel együtt azonosítjuk, valójában a magyar és a nemzetközi pénzforgalmi rendszerben csak a bankszámlaszám azonosítja az utalást (a szakszerűbb jogi helyzetet a cikk végén részletezzük).

Sok lenne a tévedés

A banki rendszerek ettől még lehetnek intelligensek. A 24 jegyű bankszámlaszámokban van egy úgynevezett ellenőrző szám például (ez a nyolcadik számjegy), amely a többi számjegyből számolódik, így az elütött számlaszámokra figyelmeztet, sőt, olyan rendszerek is vannak, amelyek visszakérdeznek, ha a kedvezményezett neve nagyon eltér a számlavezetőtől, de a visszakérdezés csak ennyi: „ellenőrizte az adatokat?" – ezen kívül csont nélkül átcsúsznak az utalások.

Erről egy bankvezető ezt mondta: „Gondoljon csak bele, ha a számlatulajdonos neve dr. Kugyela Istvánné Tóth Mária, akkor tíz esetből hétszer biztosan valamilyen más név szerepelne az utaláson, akkor is, ha tényleg Marikának szeretnének utalni.”

Ettől megbénulna a bankrendszer, a doktori címek, az ékezetek, a leánykori nevek és a pontos helyesírás megállítaná a pénztranszfereket. Mindez biztosan így van, de ha ezt tudjuk, talán jobban figyelünk, mert ez a rendszer nagyon nagy óvatosságot igényel mindenkitől, aki utal.

Tippeket nem akarunk adni a csalóknak, de bárki, aki nyit egy banki számlaszámot, küldözgethet hitelesnek tűnő fizetési meghagyásokat, közüzemi számlákat, és hiába írjuk rá a számlára kedvezményezettként, hogy Fővárosi Szippantó Vállalat, ha az utalás a csaló számlájára megy, akkor azt felhasználhatja.

Nyilván ezer és tízezer forintos utalásokért nagy macera és nagy lebukási kockázat lenne az állandó számlanyitás, de 40 vagy 80 millió forintért már megéri, még ha ordenáré, arcpirító bűncselekményről is van szó.

Ingatlancsalások aranykora

A hazai ingatlanpiacon most sajnos nagyon sok a csalókat segítő körülmény. Aki most lakást néz, tudja, hogy az árak magasak és felfelé törnek, azt is feltételezheti, hogy nagy a pezsgés, a jó lakásokat egy-két nap alatt elviszik, le kell csapni a kínálkozó lehetőségekre. Gyanús jelek persze mindig vannak – mondja Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezetője, aki szerint legalább a legalapvetőbb óvintézkedéseket be kell tartani:

1. Minden esetben tekintsük meg az ingatlant! Ha az eladó szerint ez bármilyen okból nem lehetséges, azt kell feltételezzük, hogy csalás áll a dolog hátterében.
2. A feltűnően kecsegtető ajánlat, illetve óriási értékkülönbözet az esetek többségében csalásra utal.
3. Bármilyen, akár kisebb összegű pénzösszeg átadása előtt ellenőrizni kell a tulajdoni lapot, és minden egyéb iratot, ami az üggyel kapcsolatos!
4. Ellenőrizzük a közreműködőket! Amennyiben az eljáró, közvetítő cég nem egy régóta működő ismert vállalkozás, akkor ez intő jel.
5. Vonjunk be szakembert, sok pénzről van szó!

Hiszen ha ilyen jó a piac, miért kapkodná el bárki a lakás eladását, főleg bőven piaci ár alatt? Hihetőnek tűnő sztorik persze mindig akadhatnak, krízishelyzet, váratlan betegség, problémák a vállalkozás körül, hosszabb külföldi út.

A mostani módszer

Pár napja mutattunk be az Indexen egy igazán rafinált ingatlanos csalást, ahol létező személyek, például egy közjegyző személyes adataival visszaélve valódi tulajdoni lapokat és kamufotókat felhasználva csalnak el tízmilliókat a szerencsétlen áldozatoktól.

Emlékeztetőül a csalás lényege:

1. Megjelenik egy feltűnően olcsó, látványos belső képekkel díszített, hiteles tulajdoni lappal alátámasztott belvárosi ingatlan hirdetése.
2. Az érdeklődőket telefonon vagy e-mailekben tájékoztatják, de a bizalom növelése érdekében akár egy hús-vér közvetítővel is lehet találkozni.
3. A megbízott közvetítők előadják, hogy a külföldön tartózkodó eladó rengeteg levelet kapott, ezért úgy döntött, annak ad kizárólagosságot, annak adja el az ingatlant, aki a legjobb ajánlatot adja, és előzetesen közjegyzői letétbe helyezi a megajánlott összeget.
4. A „közjegyző úr” azonban a szerződéskötés előtt váratlanul mégsem ér rá, ezért elküldi a helyettesét az aláírt szerződéssel, aki segít lebonyolítani az utalást.
5. Aki utalt, futhat a pénze után.

A szakember tanácsait annyival kiegészíthetjük, hogy a közjegyzők csak kozjegyzo.hu, vagy mokk.hu végződésű címről kommunikálnak – ha közjegyző is van a történetben, a biztonság kedvéért hívjuk fel a hivatalos vonalas számán is.

Ennyit már tudtunk a legutóbbi cikkünknél is, de több elemet nem értettünk. Például a következőket:

• A rendőrség miért nem tud lecsapni a közvetítőre, a közjegyző-helyettesre?

• Hogyan képesek a csalók úgy bankszámlát nyitni, hogy a közjegyző letéti számlájára utalt összeg megérkezzen?

• Egyáltalán hányan vannak olyanok, akik tényleg utaltak is, vagyis valós károsultjai a csalási típusnak?

Sajnos, ma már tudjuk, hogy sokan és sokféle csalás áldozatai lettek az elmúlt hetekben.

Brutális károk

Az áldozatok beszámolóit hallgatni rendkívül megrázó. Természetesen mindenki gondolhatja azt, hogy micsoda óvatlanság a lakás megnézése nélkül elutalni a teljes vételárat. Ez persze igaz, de mégis szívszorító, ha egy élet megtakarítása válik köddé.

Sokan tízmilliókat buktak el öt perc alatt, akik egy alkalmi, extra előnyös ingatlanvétel reményében egyetlen számlára terelték össze a saját, az édesanyjuk és a nagyanyjuk megtakarításait, csak hogy átutalhassák a „vételárat" egy csalónak. Ez sajnos nem pár napos gyomorgörcs, hanem vélhetően évtizedekig megemészthetetlen trauma, ha csak valamilyen csoda folytán nem térül majd meg mégis a kár.

Feltűnő paraméterek

A csalók egy-egy hullámban ugyanazt az ingatlant, ugyanazt a mesét használják, ugyanazok bőrébe bújnak, vagyis azonos személyneveket használnak.

A lakás eladója egy-egy ilyen periódusban volt olasz állampolgár vagy Ausztráliában tartózkodó magyar állampolgár. Az egyeztető levelek viszonylag jó helyesírással, udvarias mondatokkal készülnek, minden elég flott, csak amikor az álközjegyző már mindent leegyeztetett és a szerződésmintát is átküldte akkor jön egy furcsa vis maior.

Vagyis a közjegyzővel történő személyes találkozás előtt hirtelen nem lesz alkalmas a közjegyző irodája a papírmunka lebonyolítására. Csótányirtás, betegség, mindegy is, de valamilyen okból sem az iroda, sem maga a közjegyző nem ér rá, ezért jellemzően pénteken 15 óra körül a közjegyző úr elküldi egy munkatársát a vevőjelölttel találkozni.

A péntek fontos

Az időpontnak vélhetően van jelentősége. Hiszen a péntek hétköznap, 4 órán belül, vagyis üzemzárásig elindul a bank rendszeréből a pénz, de a bank fizikailag már nincs nyitva, ha esetleg gyanakodni kezdene az átutaló, nehezebb legyen leállítani a megkezdett tranzakciót.

A hosszú hétvégék különösen veszélyesek, a bűnözők kifejezetten szeretik azt, ha Magyarországon döcögősebb az ügyintézés, bankszünnap van, de máshol munkanap, banküzemi nap van. A történetben ugyanis fontos az, hogy minél több idő teljen el az utalás és az ügyfél eszmélése között.

Erre is vannak a gengsztereknek módszerei. Ha például pénteken indítja el a vevőjelölt az utalást, akkor ugyan a korábban megadott telefonszámon már soha senki nem fogja felvenni a telefont, de hétfőn a kamuközjegyző ír egy udvarias köszönőlevelet arról, hogy megkapta a pénzt, és a továbbiak ügyében majd jelentkezik.

Szegény vevőt ugyan elkezdi zavarni, hogy nem éri el a telefonon a közjegyzőt, sőt, az eladó képviselőjét sem, ám még nem gyanakszik annyira, hogy feljelentést tegyen. Napok telhetnek el így, ami növeli a csalók esélyét arra, hogy a pénzt felvegyék. A feljelentésre biztosan csak akkor kerül sor, ha az áldozat már bizonyosságot szerez a csalásról, például a vonalas számon eléri az igazi közjegyzőt, aki jelzi: tud az átveréstípusról, sajnos ő is áldozat, mert visszaélnek a nevével, valójában nem vele szerződött.

A közjegyzőhelyettes és a kamuszámla gazdája

Felmerülhet persze a kérdés: amennyiben a csalást hús-vér emberek követik el, egy közjegyzőhelyettesként bemutatkozó fiatal lány személyesen találkozik az áldozatokkal, akkor miért nem lehet őt lefogni és felgöngyölíteni a gaztettet? Többen azt sejttették nekünk, hogy szerintük elkaptak ilyen embereket, de el is engedték őket. 

Azt hallottuk, hogy felkészületlen, egyszerű, gyakornoki munkára jelentkező emberekről van szó, akik gyakornoki munkaként egyetlen feladatot kaptak: szerződés leszállítása, aláíratása és az utalás megolajozása. Jóhiszeműségük esélyét persze csökkenti, hogy miként adhatja ki magát egy friss gyakornok úgy közjegyzőhelyettesnek, hogy sem ilyen végzettsége nem lehet, de nem is járhatott addig a közjegyző irodájában, akinek állítólag a helyettese.

Hasonlóan izgalmas kérdés, hogy miként lehetséges, hogy Ludoviki Béla közjegyző letéti számlájára utalnak az áldozatok pénzt, noha biztosan nem az igazi közjegyző, vagyis Ludoviki Béla nyitotta a számlát, hanem Szabó József (aki egy szintén kreált elnevezésű hajléktalan).

Talán ez a legmegdöbbentőbb tapasztalata ennek a cikknek, ezért is kezdtük írásunkat ennek leírásával, hogy a hazai bankrendszerben az utalások akkor is átmennek a számlára, ha azon csak a bankszámlaszám stimmel, de az utaló a számlatulajdonos Szabó József helyett egészen más címzettet ír az utalásra. Szabó József természetesen internetes hozzáférést biztosított a gengsztereknek, akik innen már további utalásokat kezdeményezhetnek a neten.

Dominika a végcél

Ha a pénz megérkezett Szabó József számlájára, akkor a csalók azonnal három-négy számlára továbbutalják Dominikába, majd vagy még egy körben továbbspriccelik különböző a számlára, vagy ott megpróbálják felvenni a pénzt.

A bankoknak és a hatóságoknak nemzetközi jogsegély kell ezek után a számla zárolásához, de úgy tudjuk, hogy voltak sikeres megállítások is. Azt hallottuk, hogy a bűnözői kör a MagNet Bankban is nyitott számlát. Pászka Petra kommunikációs vezetőtől megtudtuk:

A cikkben említett ingatlancsalások közül három kísérletről tudunk, amelyben MagNet Banknál vezetett kedvezményezett számla volt érintett. A három esetből két alkalommal a bank megfogta az utalást, így sikerült megakadályoznunk, hogy az összeg kijusson az országból."

A MagNet Bank így folytatta: „Információink szerint a fenti ingatlancsalási módszer nem egyedi eset, ez a bankrendszerben számos más pénzintézetet akár jóval nagyobb mértékben is érinthet. A MagNet Bank minden ilyen vagy ehhez hasonló esetben a hatályos jogszabályokkal összhangban, az elvárt gondossággal és a hatóságokkal maximálisan együttműködve jár el annak érdekében, hogy a károsult érdekei a legkevésbé sérüljenek.”

Mindenesetre ez kulcselem lehet a történetben, és nyilván rengeteg csalási lehetőséget ad, de a bankoknak nincsen jogszabályi kötelezettsége arra, hogy érdemben összeegyeztesse a számlatulajdonost és azt a nevet, aki kedvezményezettként fel van tüntetve.

A nyomozás jelenlegi állapotáról azt hallottuk, különböző kerületi rendőrségekre több ügy befutott, állítólag ezeket a Gazdaságvédelmi Alosztály fogja egyesíteni, vagyis a kerületi kapitányságokról magasabb, minőségibb szintre helyeződik az ügy.

Banki végrehajtás

Végül egy másik gyakori esettípusról. Több olvasótól is hallottunk olyan hihetőbb esetről is, amikor csak a vételár 1-3-5-10 százalékát kérik el, olykor utalással, olykor szigorúan készpénzben a csalók. Itt a szöveg szintén egy nagyon kedvező ajánlat, mert olyan ingatlanról van szó, ahol bajba jutott a hiteleivel az eladó.

Több elkövető is garázdálkodik, magánszemély, aki a mobilját adja meg, valóban bejegyzett cég, de olyan is, aki egy működő ismert ingatlaniroda munkatársának adja ki magát. Van, aki gyakran cseréli a telefonját, más régóta ugyanazt használja és a www.telefontudakozo.hu-ban többen is odakommentelték már, hogy „vigyázat, csaló!” – de ugyanúgy garázdálkodik az elkövető.

Ezek a szélhámosok azt mondják, hogy valami előleget vagy adatbázis-használati díjat szednek, majd segítenek banki végrehajtásból származó, olcsó ingatlanokat venni. Aztán nem segítenek, de a pénzt, 300-700 ezer forintot már nem adják vissza.

Erről a csalási típusról is megkérdeztük a szakértőt. Balla Ákos szerint „eleve nem életszerű egy 30 millió forintot érő bankhiteles árveréses ingatlant 10 millió forintért megvenni, mert egy ilyen adásvétel esetén minden közreműködőtől megkövetelt, hogy az ingatlan a piaci értékéhez legközelebbi áron keljen el, ez egy kötelezettség a hitelezők felé. Azaz a piaci ár alatti értékesítéssel a végrehajtó vagy a banki alkalmazott súlyos bűncselekményt követne el.” A szakértő szerint „az ilyen és hasonló bűncselekmények esetében a sértettekkel beszélgetve szinte minden esetben felmerül, hogy már a folyamat elején sejtette, hogy csalásról lehet szó, de a kecsegtető értékkülönbözet miatt mégis belement ebbe. Ennél óvatosabbnak kell lenni!”