Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Úgy repülne, mint Orbán?

D  YT20121019019
2018.10.12. 14:36
Nemrég Budapesten nyitott irodát egy német magángépbróker cég, a Callajet, aminek az ügyfelei között vannak többek között a Bayern München, a Liverpool, vagy a Chelsea játékosai is. A cég magyar származású vezetőjével beszélgettünk.

Két évvel ezelőtt Rogán Antal helikopterezését legalább annyira szürreális logikai tornamutatványokkal védték, mint most Orbán luxusrepülőzését, de most talán olyan messze senki nem ment, mint akkoriban a Demokrata-főszerkesztő, Békemenet-szervező Bencsik András, aki azt mondta, egy ilyen helikopterutat minden középosztálybeli ki tudott volna fizetni.

Ez persze egyáltalán nem igaz, ahogy a luxusrepülőzés esetében sem az. Az viszont igaz, hogy  a luxusrepülőzés az elmúlt évtizedben egyre több ember számára lett elérhető.

Persze nem a középosztálynak, inkább a felső néhány százalék mellett még pár százaléknak.

A magánrepülőzés azóta lett téma a magyar közéletben, hogy az Átlátszó.hu megírta, Orbán Viktor egy 17 milliárd forintot érő magángépen utazott Bulgáriába a Videoton–Ludogorec BL-meccsre. A miniszterelnök sajtószóvivője a repülőzésről annyit árult el, hogy Garancsi István ajándékba adta a kormányfőnek az utat, és hogy a miniszterelnök elmegy az összes Videoton-meccsre, és ugyanúgy utazik, ahogy a klub többi vendége.

Az Átlátszó cikke alapján a repülő üzemeltetési költsége óránként nagyjából 1,5-3 millió forint a repült órák számától és az útvonalaktól függően, és bár azt tudjuk, hogy az út Garancsi ajándéka volt, azt egyelőre nem, hogy a Bombardier Global 6000 típusú luxusgép kinek a tulajdona. Annyit lehet tudni, hogy az üzembentartója az osztrák International Jet Management GmbH-, és hogy Orbán pontosan milyen konstrukcióban repült vele. A 24.hu forrásai a lapnak azt mondták, a géppel legtöbbször nem is Garancsi, hanem Mészáros Lőrinc és Szíjj László repül, és hogy a kanadai székhelyű gyártó az idén alig egy-két darabot értékesített ebből a típusból, de az egyik eladott példány április végén került Budapestre.

A pazarlás ösztönözte az újítást

Véletlen egybeesés, de a magyar származású Joe Kurta magángép-bérléssel foglalkozó cége, a Callajet pont mostanában nyitott irodát Budapesten, így személyesen tudtunk a cégvezetővel beszélgetni arról, hogy hogy működik a magángép-bérlés, kik és mennyiért veszik igénybe a szolgáltatásokat, és hogy hogyan változott ez a szolgáltatás az elmúlt évtizedekben.

Magángéppel ugyanis már régóta nem csak a magángépek tulajdonosai utaznak: pár évtizede komoly piaca alakult ki a bérlésnek, ahol a gépeket tulajdonló cégek és az utazásszervező cégek együttműködése következtében lehet a legkülönfélébb gépeket kibérelni egyes utakra.

A magángép-tulajdonlás alternatívájaként először a részleges tulajdonlás üzleti modellje jelent meg nagyjából a kilencvenes években.

A milliárdos amerikai befektető 1998-ban vette meg a Netjets nevű céget, ami azzal tudta lecsökkenteni a magángép-használat költségét, hogy lehetővé tette, hogy egyszerre többen tulajdonolják a gépeket. Ebben a modellben a cég feladata a fenntartás mellett az, hogy ha az adott gép használatban van, akkor a résztulajdonos rendelkezésére bocsásson egy hasonló gépet.

Az elmúlt évtizedben ugyanakkor megjelentek az utazásszervező cégek is, amik arra tesznek kísérletet, hogy kicsit olcsóbban – bár a hétköznapi ember számára még mindig elérhetetlenül drágán  szervezzen magánutakat. Joe Kurta 10 évvel ezelőtt vágott bele az üzletbe, mára pedig a cég nagyjából 12 ezer magángéppel tudja összekötni a partnereit. Ebben a tíz évben Kurta elmondása alapján több cég jelent meg a piacon, és jelentős változás volt a meglévő kapacitások felhasználásában. Ráadásul ez a folyamat egyáltalán nem is ért még véget.

Joe Kurta
Joe Kurta
Fotó: Callajet / Joe Kurta

Egy magánrepüléssel foglalkozó tanácsadó cég munkatársa a német Capital.de-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy jelenleg Európában a magángépek 36 százaléka száll fel utasok nélkül, ami nagyjából 100 ezer üres járatot jelent évente. Mindez nagyon drága a fenntartóknak, ráadásul rendkívül környezetkárosító is. Manapság viszont az olyan cégek, mint a Callajet, egy szoftveres platformon keresztül látják nagyjából 800 cég 2000 repülőgépének aktuális adatait, ami a repülésszervezők és a géptulajdonosok sokkal hatékonyabb együttműködését teszi lehetővé.

Luxus az elit kissé kevésbé elit részének

Kurta szerint mivel nincs fix szerződésük a repülőket és pilótákat szolgáltató cégekkel, ezért minden egyes útra a legkedvezőbb ajánlat alapján tudják megszervezni az utakat. Sokan csak évi 100-200 órát tudnak repülni a magángépükkel, de a kereslet és a kínálat hatékonyabb összekötése lehetővé teszi, hogy 500-600 órát repüljenek a gépek, ami már jóval gazdaságosabb működést jelent.

“Nekünk évente 400-500 járatunk van, ezért is tudunk olcsóbbak lenni”

- mondta Kurta, aki az árak kapcsán megjegyezte, hogy bizonyos járataik már akár a hagyományos légitársaságok business class útjainak árszintjén mozognak. “Nemrég például egy híres futballista apja Budapestre látogatott Düsseldorfból, és annyira tetszett neki a város, hogy vissza is jött, de akkor már Eurowings-szel business class-on. Sokan, akik hagyományos légitársaságokkal utaznak, magángépet választanak, ha nincs jó átszállás, és a magángép ára rendben van.”

Persze az, hogy az mikor van rendben, függ az ügyfelek pénztárcájától és a rendelkezésre álló gépektől is. Kurta a drága gépek közül például a Gulf Stream G550-est említette meg, ami egy nagy luxusgép: ennek a piaci ára óránként nagyjából 7000 euró (nagyjából 2,3 millió forint) személyzettel együtt. Az a repülő, amin Orbán utazott, nagyjából ebbe az árkategóriába tartozott (a Privatefly nevű brókercég honlapja alapján 6500 euróba kerül náluk a gép egy órára). Kurta viszont azt is megemlítette, hogy a kisebb gépek már óránként nagyjából 1500 euróért rendelkezésre állnak, ami 8 utas esetén 200 euróra (kb. 65 ezer forint) jön ki fejenként egy órára.

Az is gazdaságos működést segíti elő, hogy ún “empty leg” utakat is rendszeresen hirdetnek: ezeknek a lényege, hogy amikor valahonnan vagy valahova csak az új utasok felvétele miatt repülne egy gép üresen, akkor ezekre a gépekre is szerveznek utasokat. Természetesen a kevésbé rugalmas felállás miatt olcsóbban, mintha az utasok mondták volna meg, hogy mikor és hova repüljön a járat.

Bizalmi meló

Kurta szerint 10 év alatt annyi tapasztalatot szedtek össze, hogy már nagyon jók abban, hogy előre figyelmeztessék az utasaikat a kockázatokra, ezért széles ügyfélkörük alakult ki. Erre azért is van szükség, mert a magánrepülős utak szervezése során fontos a bizalom, már csak azért is, mert a Callajet sosem költött igazán marketingre, az új ügyfeleik a korábbi ügyfeleik beszámolóik alapján találtak rájuk.

Az ügyfeleik nagyjából 35 százaléka üzleti utakra veszi igénybe a szolgáltatásukat, harmaduk futballjátékos - gyakran utaznak velük például a Bayern München, a Dortmund, a Liverpool vagy a Chelsea játékosai -, az utak maradéka pedig gazdag családok magánutaiból áll össze.

“Amikor például valaki Londonba megy, egyből megkérdezzük, hogy pontosan hova utazik, mert Londonnak 10 magángépek fogadására alkalmas reptere van, és ettől is függ, hogy mikorra tudjuk megszervezni a járatot. A több elérhető reptér egyébként egy nagy előnyünk is, ugyanis az ügyfeleinknek gyakran az idő jóval fontosabb tényező, mint a luxus, és például egy gyárlátogatást komolyan meg tud gyorsítani, ha a repülő közelebb tud landolni az úticélhoz.”

Kurta St. Moritzt említette még, ahova síelni járnak az ügyfeleik: “1800 méteren gyakran előfordul, hogy olyan időjárási körülmények vannak, ami miatt nem lehetséges leszállni, ezért fel kell készítenünk arra az ügyfelet, hogy ha ez benne van a pakliban, akkor Zürich az alternatíva, ahonnan autóval tudjuk St. Moritzba vinni” - mesélte.

Egyre többen jönnek Budapestre

Az ügyfeleknek az utazás privát jellege is elég fontos, Kurta erre azt a példát hozta, hogy sok focista azért is utazik magángéppel, hogy így bújjon el a bulvársajtó elöl, ami amúgy a nagyobb reptereken utolérné. A titoktartást a cég komolyan veszi, legalábbis amikor arról kérdeztem, hogy nagyjából kik a magyar ügyfeleik,

egyből szabadkozott, hogy neveket nem mondhat, de annyit elárult, hogy részben gazdag magyar családok, részben pedig cégek veszik igénybe a szolgáltatásukat.

A bővítéskor elsősorban a magyar családi háttér miatt választotta Budapestet, de úgy látja, hogy a partnereik közül is egyre többen utaznak Budapestre, és általánosabban is népszerűbb desztináció lett a magyar főváros az elmúlt években.

Kurta szerint nekik az a szerencséjük, hogy a kezdetekben kizárólag a német anyanyelvű ügyfelekre és főleg a német piacra koncentráltak, ami előny volt a globális szereplőkkel szemben, akiknek egyszerre több időzónában több irodával kellett működniük.

A cég európai versenytársai között van angol, francia, svájci és német cég is, tehát a piacon alapvetően nyugat-európai cégek vannak jelen. Viszont egyre több a privát repülést a szokásosnál mérsékeltebb árakkal kombináló cég: ilyen például a német Everyair, vagy a svájci Lunajets, amik “magánrepülő, fapados áron”, és “fizessen kevesebbet, repüljön többet” szlogennel próbálják megfogni a kevésbé gazdag dúsgazdagokat. Vagy ilyen a kaliforniai Surf Air, ami “all you can fly” akcióval, ami menetrend szerinti magánjáratokat üzemeltet, amikre az ügyfelek egy alkalmazáson keresztül tudnak bejelentkezni.

Az mindenesetre az előrejelzések alapján biztosnak látszik, hogy a piac bővülni fog, és egyre nagyobb lesz az árverseny a cégek között, a luxus helyett pedig egyre inkább az időspóroláson lesz a hangsúly az ügyfelek részéről. Az egyetlen komolyabb kockázat, hogy nem találnak elég pilótát, ugyanis a munkaerőhiány ezt az iparágat is sújtja.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára beszélget útban hazafelé a repülőgépen az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójáról 2012. október 19-én. Fotó: Illyés Tibor/MTI)