Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon - Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.
A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélték: cégeket, telkeket, bankszámlákon, sőt, még nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő vagyont koboznak el, esetenként a vádlottak családtagjaitól is. Emellett a bíróság fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket és 10 évre eltiltotta a vádlottakat attól, hogy gazdasági társaságot vezessenek. Az ítélet nem jogerős.
A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal rántották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 milliárd forint kárt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek.
A bedőlt, és közvetve a Questor brókercég bedőlését is okozó brókercég vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy
- 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna.
- V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
- és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.
A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult, offshore céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék).
Kiemelte, hogy a felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cég van a Buda-Cash tulajdonosi hátterében, ami önmagában persze nem bűncselekmény, de az ehhez kapcsolódó szándék (a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése) hozzájárult ahhoz, hogy a vádlottakat bűnösnek ítélte a bíróság. (Egy ilyen offshore cégen keresztül voltak a Buda-Cash vezetői tulajdonosok az Opimusban is, ami viszont később Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez került, ma pedig Opus Global Nyrt néven a Mészáros-cégbirodalom egyik legfontosabb része).
A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilvántartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sem marad. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél.
A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt. Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont felmentett az ügyészség, és tanúként vettek részt a tárgyaláson. Emlékezetes, hogy a felügyeletnek leadott jelentésekben a Buda-Cash egy fiktív ügyfél, bizonyos Karácsony Miklós számlájával igyekezett leplezni, hogy mekkora különbség van az ügyfelek felé kimutatott vagyon és a cég tényleges vagyona között, és ezen keresztül szedték ki a pénzt a cégből.
A bíró szerint az egész ügy az 1998-as orosz bankválságra vezethető vissza, ekkor keletkezett akkora hiány a cég számláin, amit az ügyfelek pénzéből, illetve a már emlegetett Karácsony Miklós számláján kezdtek bepótolni, hogy ne dőljön be a cég. Ez persze, ahogy a bíró megállapítja, nem egy legális megoldás, tőkét kellett volna emelni vagy csődeljárást kezdeményezni. A vádlottak szerint viszont P. Sándor tulajdonos-vezérigazgató nyomására úgy döntöttek, hogy nem mehet csődbe a cég. De hangsúlyozottan közösen döntöttek arról a vádlottak, hogy fiktív számlákkal és az ügyfelek pénzének átcsoportosításával próbálják meg megmenteni a céget. Ami ugye nem sikerült, 2015-ben a cég bukásához és 115 milliárdos kárhoz vezetett.
A DRB bankok akvizícióját is az motiválta, hogy betöltsék a kialakult lukakat, ugyanis 2006-2007-re kiderült, hogy a Karácsony Miklós-féle megoldás, vagyis a fiktív számla nem lesz elegendő. Így a bíróság szerint egységes motiváció és módszer látható az első és harmadik vádpontban. A bíró megfogalmazása szerint ez amúgy egy "remek ötlet" volt, valószínűleg ugyanis később, egy bankba szervezve a DRB takarékszövetkezeteket, és egy cégként értékesítve be lehetett volna tömni a Buda-Cashnél kialakult hiányt.
A második vádpont, vagyis a pénz offshore számlákra utalása pedig azt bizonyítja a bíróság álláspontja szerint, hogy a cég vezetői nem csak azért tették, amit tettek, hogy ezzel elkerülve a Buda-Cash bedőlését védjék az ügyfeleik vagyonát. Ehelyett olyan cégekhez ment a több mint 9 milliárd forint, amelyek nem voltak a Buda-Cash ügyfelei, vagyis ezt a pénzt eltulajdonították a vádlottak.
Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolta a Buda-Cash vezetőit. A bíróság viszont nem bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt ítélte el a vádlottakat. A bíró szerint ez bár szervezkedtek a vádlottak, de a szervezet, amiben működtek, nem egy sikkasztásra létrehozott bűnszervezet volt, hanem maga a cég. Itt a bíró megállapította, hogy szerinte nincs ilyen szempontból jól megfogalmazva a törvény, amely meghatározza, mi számít bűnszervezetnek, de a bíróság csak jogalkalmazó, így azt kell követnie, ami le van írva.
Az viszont biztos, hogy az öt személy együttműködése nélkül nem működhetett volna ez a sikkasztási rendszer. Ez indokolja azt is, hogy a bíróság nem tett különbséget a vádlottak között a büntetés kiszabásában, ezért kaptak mind az öten 7 év 6 hónap büntetést.
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbeztek. Az ügyészség emellett újabb kényszer-intézkedések bevezetését indítványozta, vagyis azt, hogy újra kerüljenek a vádlottak előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, mert a súlyos büntetés miatt fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak megszökni. Ezt a védők visszautasították, és a bíróság is elutasította. A bíróság bűnügyi felügyeletet írt elő a másodfokú eljárásig, vagyis Budapest és Pest megye területét (V.Péter elsőrendű vádlottnál Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyét) bírói engedély nélkül nem hagyhatják el, és minden héten jelentkezniük kell a rendőrségnél.
(Borítókép: Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én. Fotó: Huszti István)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
