Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait

Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként. 

A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélték: cégeket, telkeket, bankszámlákon, sőt, még nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő vagyont koboznak el, esetenként a vádlottak családtagjaitól is.  Emellett a bíróság fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket és 10 évre eltiltotta a vádlottakat attól, hogy gazdasági társaságot vezessenek. Az ítélet nem jogerős. 

A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal rántották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 milliárd forint kárt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek. 

A bedőlt, és közvetve a Questor brókercég bedőlését is okozó brókercég vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy 

• 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna.
• V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
• és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.

A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult, offshore céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék).

Kiemelte, hogy a felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cég van a Buda-Cash tulajdonosi hátterében, ami önmagában persze nem bűncselekmény, de az ehhez kapcsolódó szándék (a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése) hozzájárult ahhoz, hogy a vádlottakat bűnösnek ítélte a bíróság. (Egy ilyen offshore cégen keresztül voltak a Buda-Cash vezetői tulajdonosok az Opimusban is, ami viszont később Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez került, ma pedig Opus Global Nyrt néven a Mészáros-cégbirodalom egyik legfontosabb része). 

Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én

Fotó: Huszti István

A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilvántartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sem marad. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél. 

A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt. Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont felmentett az ügyészség, és tanúként vettek részt a tárgyaláson. Emlékezetes, hogy a felügyeletnek leadott jelentésekben a Buda-Cash egy fiktív ügyfél, bizonyos Karácsony Miklós számlájával igyekezett leplezni, hogy mekkora különbség van az ügyfelek felé kimutatott vagyon és a cég tényleges vagyona között, és ezen keresztül szedték ki a pénzt a cégből.

A bíró szerint az egész ügy az 1998-as orosz bankválságra vezethető vissza, ekkor keletkezett akkora hiány a cég számláin, amit az ügyfelek pénzéből, illetve a már emlegetett Karácsony Miklós számláján kezdtek bepótolni, hogy ne dőljön be a cég. Ez persze, ahogy a bíró megállapítja, nem egy legális megoldás, tőkét kellett volna emelni vagy csődeljárást kezdeményezni. A vádlottak szerint viszont P. Sándor tulajdonos-vezérigazgató nyomására úgy döntöttek, hogy nem mehet csődbe a cég. De hangsúlyozottan közösen döntöttek arról a vádlottak, hogy fiktív számlákkal és az ügyfelek pénzének átcsoportosításával próbálják meg megmenteni a céget. Ami ugye nem sikerült, 2015-ben a cég bukásához és 115 milliárdos kárhoz vezetett.

A DRB bankok akvizícióját is az motiválta, hogy betöltsék a kialakult lukakat, ugyanis 2006-2007-re kiderült, hogy a Karácsony Miklós-féle megoldás, vagyis a fiktív számla nem lesz elegendő. Így a bíróság szerint egységes motiváció és módszer látható az első és harmadik vádpontban. A bíró megfogalmazása szerint ez amúgy egy "remek ötlet" volt, valószínűleg ugyanis később, egy bankba szervezve a DRB takarékszövetkezeteket, és egy cégként értékesítve be lehetett volna tömni a Buda-Cashnél kialakult hiányt. 

A második vádpont, vagyis a pénz offshore számlákra utalása pedig azt bizonyítja a bíróság álláspontja szerint, hogy a cég vezetői nem csak azért tették, amit tettek, hogy ezzel elkerülve a Buda-Cash bedőlését védjék az ügyfeleik vagyonát. Ehelyett olyan cégekhez ment a több mint 9 milliárd forint, amelyek nem voltak a Buda-Cash ügyfelei, vagyis ezt a pénzt eltulajdonították a vádlottak. 

Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolta a Buda-Cash vezetőit. A bíróság viszont nem bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt ítélte el a vádlottakat. A bíró szerint ez bár szervezkedtek a vádlottak, de a szervezet, amiben működtek, nem egy sikkasztásra létrehozott bűnszervezet volt, hanem maga a cég. Itt a bíró megállapította, hogy szerinte nincs ilyen szempontból jól megfogalmazva a törvény, amely meghatározza, mi számít bűnszervezetnek, de a bíróság csak jogalkalmazó, így azt kell követnie, ami le van írva.

Az viszont biztos, hogy az öt személy együttműködése nélkül nem működhetett volna ez a sikkasztási rendszer. Ez indokolja azt is, hogy a bíróság nem tett különbséget a vádlottak között a büntetés kiszabásában, ezért kaptak mind az öten 7 év 6 hónap büntetést. 

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbeztek. Az ügyészség emellett újabb kényszer-intézkedések bevezetését indítványozta, vagyis azt, hogy újra kerüljenek a vádlottak előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, mert a súlyos büntetés miatt fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak megszökni. Ezt a védők visszautasították, és a bíróság is elutasította. A bíróság bűnügyi felügyeletet írt elő a másodfokú eljárásig, vagyis Budapest és Pest megye területét (V.Péter elsőrendű vádlottnál Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyét) bírói engedély nélkül nem hagyhatják el, és minden héten jelentkezniük kell a rendőrségnél. 

(Borítókép: Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én. Fotó: Huszti István)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

20.000 Ft

40.000 Ft

Egyéb

Ft

Támogatom az Indexet

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!