40 ezerrel lettünk kevesebben tavaly

Kijött a KSH 2017-re vonatkozó Demográfiai Jelentése, aminek egyes adatait a Népszava ismertette csütörtöki számában. A cikkből kiderül, hogy a természetes fogyást tekintve nagyon rossz év volt a tavalyi,

2017-ben csökkent a születések száma 1500-al, míg a halálozásoké nőtt, több mint 131 ezren hunytak el. Az Orbán-kormányok idején elért eddigi csúcs gyerekszületéseket tekintve 93 ezer csecsemő volt 2016-ban, azonban azóta megint visszaesett a szám a KSH adatai szerint. 

A lakosságszám egyébként minden megyében csökkent 2017-ben, kivéve Szabolcsban.

A jómódúbb nyugati országrészben és Budapesten ezzel szemben alacsony ez a szám, 7,6 és 8,8 között mozog. A listavezető északi megyékben a nők átlagosan 4 évvel korábban szülnek. Ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy egyelőre nem látszik, hogy jól működne a Fidesz-kormány főként a középosztályra célzott, az ő szaporodásukat elősegíteni kívánó családpolitikája.

Mint korábban megírtuk, a születésszám amellett is tud csökkenni, hogy közben egyébként a szülési kedv növekszik az érintett korosztályban, pusztán azért, mert a szülőképes korú női populáció mérete csökken.

A legmagasabb halálozási arány is a leszakadó megyékben volt tavaly, Nógrádban és Hevesben, itt minden ezer lakosból 16 elhunyt. Pest megyében és Győr környékén ez az arány csak 12.  Az átlagéletkor is megyénként erősen változó, Nógrádban például mindössze 70 év a férfiak várható élettartama, a fővárosban ugyanez 74,3 év. A nőknél Budapesten már meghaladta a 80 évet a várható élettartam, Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés női lakosai ennél 2 évvel kevesebbre számíthatnak. 

A házasodási kedv jelentősen nőtt 2010-hez képest, az akkori évi 35 ezer házasságkötéssel tavaly már több mint 50 ezer állt szemben. A válások száma az 1980-as évekbeli 30 ezres csúcshoz képest mostanra már 12 ezerrel kevesebb.