Teljesen elcsokosodik a lakáspolitika az ltp kinyírásával
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Több mint 7,7 milliárd forint ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére - Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
A magyar állam idén és jövőre a terv szerint még elkölt kicsit több mint 150 milliárd forintot lakástakarék-támogatásra, a támogatás megszüntetése miatt ugyanakkor a következő években a felszabaduló forrásokat átcsoportosítják a családi otthonteremtési kedvezményre (csok).
A Habitat for Humanity nevű civil szervezet 2018-as lakhatási jelentéséből kiderül, hogy az állam lakhatási célú kiadásaiban a lakástakarékok támogatása milyen jelentős volt, másrészt pedig az is látványos, ahogy a családi otthonteremtési kedvezményre fordított források nagysága nominális és arányos mértékben is növekszik. Az ábrán is jól látszik ez a trend.
Az alsó ábrán az is látszik, hogy miközben a csok 2015-ben a még csak az összes lakhatási célú kiadás nagyjából 3 százalékát tette ki, idén kamattámogatások nélkül 36 százalékot tettek ki a csokos kiadások a büdzsében a lakhatási kiadásokon belül. A lakástakarékra fordított források évek óta fixen 25 százalék körül alakultak.
A magyar állam kifejezetten sokat költ lakhatási támogatásokra, viszont ahogy a jelentés megállapítja, a költségvetésben kilencszer annyi forrás megy nem célzott támogatásokra, mint amit kifejezetten rászorultsági alapon nyújt a kormány. Az olyan, elvileg nem célzott támogatások, mint amilyen a csok, viszont elég célzottak abban az értelemben, hogy a feltételeiket úgy állapították meg, hogy a szegényebb háztartások kimaradnak belőle.
A hajléktalanság kriminalizációja miatt aktuális és fontos információ, hogy amíg 2012-ben lakásfenntartási támogatásokra, segélyekre az összes kiadás csaknem ötöde ment el (17,7 százalék), addig idén ez az arány már csak kevesebb mint 8 százalék (nominálisan is csökkent ez a tétel 28-ról 22 milliárd forintra). A hajléktalanellátásra nominálisan nagyságrendileg hasonlóan költ a költségvetés, mint 2012-ben, de az arány ezen a területen is csökkent (5,24 százalékról 3 százalékra).
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az állam a lakhatás szociálisan célzott támogatásából egyre inkább kivonul: a lakhatási célú juttatások a GDP 0,9 százalék-áról (2007) 2015-re 0,3 százalékra csökkentek; 2007-ben még a szociális transzferek 4,1 százalék-át fordította az állam lakhatási célra, ami 2015-re 1,5 százalékra csökkent.
A lakhatási jelentésről itt és itt írtunk részletesebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
