Lázár, Olimpia
-6 °C
-1 °C

Miért akadt ki Orbán Viktor ennyire Horvátországra?

D KOS20151203005
2018.11.21. 08:26
Különös csiki-csuki jellemezte Magyarország és Horvátország viszonyát az elmúlt hetekben. Több pozitív gesztus után pár napja megfagyott a levegő, Orbán Viktor gyakorlatilag megfenyegette Horvátországot. Mi volt a háttérben?

Az elmúlt egy év magyar–horvát viszonyában látszólag nem történt semmi izgalmas, mégis óriási fordulatokat észlelhettünk. Dióhéjban:

  • Magyarország jó ideig nem támogatta azt, hogy Horvátország az OECD tagja legyen, és elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter nem is rejtette véka alá, hogy ennek a Mol és a horvát állam konfliktusához van köze, az INA körül kialakult helyzetben: „Magyarországnak elvi álláspontja van, a horvát kormány a Mollal szemben egy nemzetközi választottbírósági eljárást indított, ezt elveszítette, azonban az ítélet végrehajtása helyett annak figyelmen kívül hagyása mellett döntött” – mondta el többször is a külügyminiszter.
  • Aztán eljött szeptember 12-e és a magyar kormány szempontjából kulcsfontosságú szavazás a Sargentini-jelentésről. A kormányzó Andrej Plenkovic miniszterelnök pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) mind a három európai képviselője egyaránt a Sargentini-jelentés elutasítása mellett döntött. A Fidesz vezetése elérzékenyült.
  • Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy a magyar kormánynak rendkívül fontos, 448–197 arányban elveszített (48-an tartózkodtak) szavazás előtt volt-e bármilyen konkrét alku, de forrásaink szerint a magyar kormány álláspontja egyértelműen ekkor változott meg Horvátország OECD-tagságával szemben.
  • Igen ám, de a kormány azt is remélte, hogy a magyar gesztust horvát gesztus is követi. A horvát kormány egyáltalán nem ilyen irányba indult, hanem sikerrel kezdeményezte az Interpolnál, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezért újra tegyék red notice-ra, vagyis körözési listára.
  • Orbán kifakadt, gyakorlatilag megfenyegette a horvát kormányt (mindjárt bemutatjuk ennek részleteit). A magyar kormány szempontjából óriási siker lett volna, ha elbukik a Sargentini-jelentés, ezért „megérte volna” adni ezt-azt a mellettünk kitartóknak (a horvátok mellett például Romániának, vagy Lengyelországnak), de végül kevés volt a szavazat.

Az értekezlet

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 17. alkalommal találkozott – jó néhány külhoni magyar szervezet jelenlétében – a múlt héten Budapesten.

Orbán Viktor miután előző nap felavatta a dunaszerdahelyi fociakadémiát és meglátogatta a milánói Scalában Kurtág György első operájának bemutatóját, november 16-án beszélt az értekezleten, és nem fukarkodott a sallerekkel a szomszédoknak.

  • A román helyzet elemzését azzal kezdte, hogy felidézte, a harmadosztályú Csíkszereda kiverte a kupából a Dinamo Bukarestet.
  • Az ukránokról elmondta, hogy nem boldogul velük.
  • Elcsodálkozott azon, hogy Szlovéniát egy komikusból lett politikus vezeti (talán nem kell mondani, hogy nem a jobboldal nyert), és azt is deklarálta, hogy a szlovén Koper helyett ma már az olasz Trieszt kikötőjében látja inkább a magyar tengeri kaput.

Ám a legjobban a horvátoknak dörgölt oda. Gyakorlatilag nyíltan megüzente a horvát kormánynak, hogy tüskének érzi a köröm alatt a Mol problémáját. Elmondta, hogy eddig a Molról szóló vitát gazdasági és cégvitának tekintette,

mert ha a Mol problémát fölemeljük a horvát–magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről egy erőteljesebb föllépést fog indokolni, és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát–magyar kapcsolatokat.”

„Sokkal jobban járunk mindketten, hogyha a magyar részről ezt a konfliktust, amit ők már elrontottak, mert ők már kormányszintre emelték, mi vállalati szintű, jogi konfliktusnak tartjuk” – mondta még Orbán.

Egy furcsa mellékszál

Kemény szavak, de ezt legalább még érthették a jelenlevők. Azt viszont már aligha, amikor Orbán részletesen arról beszélt, hogy még egy olyan eljárás is meg van nyitva, amely a magyar gazdasági elit nagy részét személyükben is érinti.

Itt a teremben ülők aligha tudták, hogy miről van szó. Egy 2010-es részvénypiaci ügyletre volt utalás, amelyet a horvát rendőrség egy úgynevezett előnyomozati szakaszban vizsgál, immáron nyolc éve. Nyomozati lépés már régóta nem történik, de korábban állítólag Csányi Sándor OTP-vezért is meghallgatták a horvátok. Akárcsak a Mol vezető testületeinek több tagját, őt is arról kérdezték: szabályos volt-e az, hogy a Mol, miután 2010-ben megpróbált egy részvényvásárlási akcióval 50 százalék fölé jutni az INA-ban, a vételi ajánlat után két külön tranzakcióban is vásárolt részvényeket?

Ebben a sztoriban azonban nem történt az elmúlt években nyomozati lépés, így nem teljesen érthető, hogy a sok vitás kérdés közül vajon Orbán Viktor miért pont ezt tartotta említésre érdemesnek.

Zágrábi utazás

A Máért-beszéd horvát részének zárószakaszában Orbán azt is bejelentette, hogy 2011 után újra elmegy Zágrábba, de mindezt olyan lekicsinylő szavakkal tette, hogy lehetnek kétségeink, az út megvalósul-e.

„Horvátországgal régóta nem ütöttünk nyélbe kétoldalú hivatalos látogatásokat. Ha minden igaz, akkor december elején van közép-európai csúcs, talán ezt így hívják. Ez egy régi, a kilencvenes években még komoly szerepet játszott, azóta lényegében kihűlt nemzetközi együttműködési formája a közép-európai országoknak."

Boldog-boldogtalan benne van az olaszoktól Bulgáriáig, és ennek lesz egy ülése talán két hét múlva Zágrábban, és a megelőző napon erre a találkozóra hivatkozva én kimegyek, és akkor csinálunk egy hivatalos horvát–magyar államközi találkozót”

– így szólt a vonatkozó rész, ami azért nem árulkodik túl nagy lelkesedésről.

Talán nem tévedünk: miután Orbán észlelte, hogy a horvátok nem enyhülnek, sőt megint keményítenek, akkor bár szavatartó volt az OECD-támogatással – mint mondta „ úriember nem csibész” –, valójában azt érezhette, hogy csúnyán át lett verve.

Eközben az Interpol

Az Interpol minden évben közgyűlést tart – Monaco, Ruanda, Indonézia (Bali) és Peking után most éppen Dubajban. Mindez annyiban kapcsolódik a cikkünkhöz, hogy a magyar–horvát viszony egyik legkritikusabb pontja, hogy a horvát fél folyamatosan szeretné elérni, hogy Magyarország adja ki neki Hernádi Zsoltot, míg Magyarország azzal érvel, hogy Magyarország és egy nemzetközi választottbíróság már kivizsgálta a horvát korrupciós vádakat.

Miután október elején előbb eltűnt, majd lemondott posztjáról Meng Hung-vej, a kínai hatóságok által letartóztatott Interpol-elnök, új vezetőt kell választani. Az angolszász sajtó három napja az Interpollal foglalkozik, mivel állítólag Alekszandr Prokopcsuk orosz belügyminisztériumi Interpol-összekötő a legesélyesebb a nemzetközi rendőri szervezet élére.

A hűvös amerikai–orosz viszony miatt ezt az Egyesült Államok sem venné jó néven, de az angol sajtó egyenesen őrjöng amiatt, hogy egy olyan rezsim delegálhat elnököt, amelyik Nagy-Britanniában idegmérget vet be, rendőri hatalmát, de még a nemzetközi körözési listát is gyakran a másként gondolkodók ellen veti be. Hogy megválasztják-e Prokopcsukot, hamarosan kiderül, de a 192 tagország között egyáltalán nem egyértelmű, hogy a demokratikus elkötelezettségűek vannak többségben. (Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy az Intelpol nem Prokopcsukot, hanem a dél-koreai Kim Dzsongjangot választotta az elnöki posztra – a szerk.)

Márpedig az elmúlt két évben több autoriter rendszer is hatalmi célokra használta ki a nemzetközi elfogatóparancsok intézményét (Oroszország mellett Kínát, Törökországot, Azerbajdzsánt, illetve Egyiptomot is érte ilyen vád). Az Interpol az angolszász sajtó kérdéseire hangsúlyozta: az operatív munkát nem az elnök, hanem a főtitkár, a német Jürgen Stock irányítja.

Erdély: 1918–2018


1918-ban előbb novemberben Székely Nemzeti Tanács alakult Budapesten a magyarok érdekvédelmében, majd december 1-jén a románok mondták ki a gyulafehérvári határozatban Nagy-Románia megalakítását, a nap azóta román nemzeti ünnep. Természetesen a 100. évfordulóra mindkét nemzet nagyon készült. Az RMDSZ számára talán nem is volt annyira kellemetlen, hogy éppen a múlt héten tartották a Máért ülését Budapesten, mert a sepsiszentgyörgyi autonómia-nagygyűlésen megjelenni, de attól távol maradni is kellemetlen lett volna a magyar nemzetiségű, de országos politikát folytató politikusoknak. A két ország politikusainak a következő nagy próba az lesz, hogy december 1-jén megmarad-e a mostanában intenzíven fejlődő politikai barátság. Mindennek itthon is lehet egy főpróbája. A külföldön dolgozó románok ugyanis sokan indulnak haza Franciaországból, Olaszországból, Svájcból, Németországból, és az egyik ex pat kezdeményezés szerint egy autókaraván már Magyarországon, Szolnokon tervez találkozót, hogy együtt menjenek át a magyar–román határon.

 Borítókép: Orbán Viktor Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!