Black friday: akár rosszul is járhat

Biztos önnek is van olyan ismerőse, aki egy halom kuponnal járkál mindenhova, figyeli az akciókat, és biztos van olyan is, aki, ha kedve úgy tartja, besétál az első üzletbe, és megveszi, ami csak megtetszik neki.

Tegyük fel, hogy egy bolt el akar adni egy tévét 100 ezer forintért. Tehetősebb ismerőse besétál, és megveszi teljes áron a készüléket. Spórolós ismerőse inkább kivárja, hogy leárazzák álmai tévéjét 70 ezer forintra, amit az eladó meg is tesz, hiszen így ugyanazt a terméket sikerül

Ez áll az időseknek szóló akciók, az áruházi gyereknapok mögött is, a lényeg, hogy egy behatárolható társadalmi réteget meg tudjanak célozni, és így kisebb haszonnal, de szélesebb közönségeknek el lehet adni ugyanazt a terméket.

Az Egyesült Államokban felismerték az 50-es években, hogy a karácsonyt megelőző vásárlási lázban van, aki bármire képes, hogy leárazva jusson álmai eszközéhez. Nekik szólt elsősorban a black fridaynek elnevezett akcióhullám, igaz, maga a kifejezés csak a 80-as években terjedt el.

Miért nincs mindig black friday?

Ez meglepő módon nem is annyira a boltokon, hanem a társadalmi szokásokon múlik. Egyszerűen megfogalmazva: nincs mindennap karácsony. Az emberek jellemzően a nagyobb kiadásaikat előre eltervezik (kivéve azt az ismerősét, aki csak besétál, de ő fütyül a black fridayre), tehát ha csak úgy találomra leáraznának dolgokat, abból még nem lenne tömeghisztéria.

Az eladók mindent megtesznek, hogy egyszerinek, megismételhetetlennek és kihagyhatatlannak állítsák be az ajánlataikat, és így gyakoroljanak nyomást a vásárlóra, hogy olykor a józan eszét is félretéve megvegye az adott terméket vagy szolgáltatást. Ezt sugallják a boltok üzenetei is, amik többnyire ugyanarra a sablonra vannak felhúzva: „aki ezt kihagyja, az nem normális”.

Ettől még nem feltétlenül rosszak az ilyen akciók, hiszen nemcsak a vásárlón van nyomás, hanem a boltokon is, tehát, aki ügyes, gyors, szemfüles és kitartó, az tényleg komoly kedvezményekhez juthat.

A nagy cégek még azt is megengedhetik maguknak, hogy nyereség nélkül adjanak el dolgokat. Egyfelől vásárlókat próbálnak ezzel szerezni magukat, akik ezentúl náluk költik el a pénzüket, másfelől 

Ahogy az lenni szokott, ilyenkor a nagyok farvizén mindenki próbálja megcsinálni a maga szerencséjét, hirtelen minden leárazásból „HIHETETLEN AKCIÓ” lesz, fekete pénteket tart a fodrász, a sarki zöldséges. De az összes vállalat nem engedhet meg magának olyan komplex üzleti stratégiát, mint ahogy azt a nagyok teszik, és ilyenkor marad az egyik legősibb alternatíva: a sima lehúzás.

Hüpp-hüpp-hüpp, Barba-trükk!

A black friday csak szokásokon alapul, nincs hivatalos definíciója (bár az USA egyes államaiban szabadnap az állami alkalmazottaknak), teljesen az egyes boltokon múlik, hogy mit és mennyiért áraznak le. Viszont, ha egyszer már úgy döntöttek, hogy akciót hirdetnek, akkor szigorú szabályok kötik őket.

A legegyszerűbb trükk, ami már az idén is nagyot futott, hogy teljes áron adják a terméket, de visszamenőleg felárazzák, fölé írnak egy kamu „eredeti” árat. Ilyenkor például úgy tűnik, mintha a 75 ezerre leárazott porszívó eredetileg majdnem egymillióba került volna.

Ha ön esetleg kereskedő, akkor az erkölcsi kétségeken túl sem ajánljuk ezt, ugyanis a GVH eléggé harap a dologra. Az interneten bárki gyorsan utánanézhet egy termék átlagárának, ezt mindenképp érdemes megtenni, hiszen sokszor nincs annyira radikális különbség. Előbb keressünk, csak aztán kattintsunk. A GVH arra is figyel, hogy az „eredeti” ár észszerű ideig legyen érvényesítve, tehát nem szabad az akció előtt két-három nappal megemelni az árat, hogy aztán csábítóbb legyen a leértékelés.

Érdemes különösen higgadtnak maradni, ha hitelt tervezünk felvenni a vásárlás fedezésére. Sok hitelintézet is beszállt már a black friday bizniszbe, speciális, kedvezményes hitelekkel csábítanak. Mindig gondoljuk végig, hogy tényleg érdemes-e most megvenni az adott terméket, akár hitelre is, hiszen lehet, hogy a kamatok miatt a többszörösét fizeti ki az ember a kedvezménynek.

Ha az internetről rendelünk, akkor érdemes azt is megnézni, hogy mi a honlapot üzemeltető cég, és hova van bejegyezve, ugyanis az EU-n belül sokkal egyszerűbben tudjuk érvényesíteni fogyasztói érdekeinket.

Ha problémát okoz megtalálni a honlapot üzemeltető cég adatait a honlapjukon, az már figyelmeztető jel lehet arra nézve, hogy nem egy megbízható eladóval van dolgunk. Ha bizonytalanok vagyunk egy céggel kapcsolatban, akkor érdemes a cégjegyzékben rákeresni.

Nincs olyan, hogy nincs

Szintén gyakori, hogy bár van egy termék, és tényleg olcsóbb, de az akciót az eladó csak egy készletre érvényesíti, közben a készleten felül is lehet rendelni, viszont az eredeti áron. A GVH tájékoztatása szerint ez is jogsértő, ugyanis:

“ ... a „készlet erejéig” és más hasonló tartalmú kijelentések alkalmazása nem mentesíti a vállalkozást a jogsértés megállapíthatósága alól, ha a készlethiányos állapot törvényi feltételei fennállnak. Az ilyen tartalmú kijelentések a jogsértés szempontjából valós tartalmat nem hordoznak, hiszen nem adnak információt a fogyasztónak a várható keresletről vagy a rendelkezésre álló készletről. A GVH álláspontja szerint nem várható el egy ésszerűen eljáró fogyasztótól, hogy arra számítson, hogy elfogy a hirdetett akciós termék már a többnapos vagy többhetes promóciós időszak legelején.”

Tehát nincs olyan, hogy készleten felüli, de nem akciós termék, ezért se tévesszék meg a készlet fogyásával riogató feliratok. Amennyiben az adott termékből irreálisan kevés volt, tehát mondjuk, már az akció kezdete után 5 perccel azt olvassa, hogy az adott termék elfogyott, szintén panaszt tehet. Ugyanez igaz, ha aránytalanul kevés termékre alkalmaznak egy beharangozott akciót, szóval ha a kirakaton hatalmas „80% AKCIÓ” felirat virít, de belépve tájékoztatják, hogy ez csak a ceruzaelemre és a gemkapocsra vonatkozik, de a hűtőre és a plazmatévére nem.

Az interneten rendelt termékeknél megillet bennünket 14 napon belül az elállás joga is indoklás nélkül. Ez esetben az eladó köteles visszautalni az eredeti vételárat, amint a termék visszajuttatásra került. Tehát nincs olyan, hogy köteles levásárolni a termék árát.

A jellemző kivételek közé tartoznak az egyedi megrendelésre gyártott termékek, illetve az olyan termékek, amiknél a felbontás során sérülnek a higiéniai követelmények. A kivételek közé tartozik a hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, ha a csomagolás felbontásra került. (Részletesen itt olvashatja el a vonatkozó jogszabályt, a 9. pontban.)

Fontos még hangsúlyozni, hogy minden kereskedelmi forgalomban termékre 2 év szavatosság időt és 1 év kötelező jótállást kell biztosítani,

Tehát ha a vásárolt eszköz két éven belül gyári hibából adódóan elromlik, az eladó köteles kicserélni vagy megjavíttatni. Ezen belül a jótállás egy kicsit tágabb jogkört biztosít a vevőnek, például nem köteles önerőből bizonyítani a termék hibáját. A jótállás és szavatosság pontos hatóköre a termék fajtájától és árától függően változhat, a részletekről itt tájékozódhat.