Fellázadtak a lakók a Samsung új gyára ellen

Nemrég már a miniszterelnöknek írtam levelet, hogy ha az alkotmányba bele tudták írni az egészséges élethez való jogot, és mindenhonnan csak az folyik, hogy megvédik a magyar embereket, akkor minket is igazán megvédhetnének ettől az egésztől

– mondta a gödi Zrínyi Miklós utca egyik volt lakója, amikor Göd Újtelep (Bócsa) 300 lakosú településrészén kérdezgettük a helyieket arról, hogy élik meg, hogy 2017 tavaszán újra beindult – egyelőre még csak tesztüzemben – a 2001-ben létrehozott, majd a gazdasági válság és az üzemben gyártott technológia elavulása miatt leállított gyár.

A ház körül épp kerti munkát végző férfi és nő arról számolt be, hogy ők már nem várják meg, hogy a bővítés alatt álló gyár teljes gőzre kapcsoljon, nemrég visszaköltöztek Alsó-Gödre, abba a házba, ahol a férfi felnőtt.

Ez valamikor egy nagyon szép és csendes utca volt. Szaladgáltak a gyerekek, kijöttünk az udvarba kártyázni, őzeket lehetett látni az erdő mellett. Mikor nem volt a Samsung, ez még erkély volt. Azóta már nem erkély, hát mit nézzek én itt, ezt a falat? Az ablakot nem lehet kinyitni, mert tele van a ház porral. Nézze meg milyen repedések lettek a falon, mióta ezt a gyárat ide elkezdték felhúzni. Nem lehet már itt megmaradni. És már el se tudnánk adni a házat.

“Már az első Samsungnál gondolkodtunk a költözésen. Volt olyan nyár, amikor egy veszprémi cég heteken keresztül éjjel-nappal kutakat fúrt. Na most azt állítja a Samsung, hogy nekik összesen két kútjuk van, és az is csak harminc méter mély. Hát két harminc méteres kutat nem fúrnak másfél hónapig” - mesélte a férfi.

A Zrínyi utca lakói közül sokan panaszkodtak arra, hogy a gyár közelsége miatt jelentősen leértékelődtek az ingatlanjaik. A helyszínen járva az is feltűnő, hogy a Zrínyi utca jelentős részén falat állítottak fel az út és házak melletti mező között. A lakók elmondása alapján eleinte csak egy hatalmas homokdombot hordtak a házak mellé, amiből mindenhova szállt a por, később a lakók panaszainak hatására állították csak fel a kerítést.

Az utcában élők közül sokan lovakat is tartanak, a lovak a gyár melletti földeken vannak, ahonnan a kettes úton keresztül vezető mezőgazdasági átjárón ki lehet terelni az állatokat. Most a lovasok arra panaszkodnak, hogy a megnövekedett forgalom miatt a lovakat nem tudják átterelni az úton.

Mások arról meséltek, hogy nem csak az általunk megismert történet volt az egyetlen példa a költözésre. Olyan is volt, aki azért költözött el, mert nem tudott aludni a gyár éjjel-nappal üzemelő hűtőtornyának zajától, ami egyébként akkor is feltűnően hangos volt, amikor a helyszínen jártunk.

A helyiek szerint ezt a zajt még tetézi a kettes út megnövekedett forgalma, aminek szintén a bővítés az oka. A lakosok többek között ezek miatt nemrég aláírásgyűjtésbe is kezdtek, a legutóbbi közmeghallgatásra már több mint 500 aláírás jött össze. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a 77 ezer négyzetméter alapterületű gyárat 120 ezer négyzetméteresre bővítsék.

Majdnem eladták, most már bővítenék

A 2001-ben alapított, második legnagyobb magyarországi Samsung-vállalat igazi high-tech üzem volt: képcsöveket, plazmapaneleket, folyadékkristályos kijelzőket, újratölthető akkumulátorokat és érintőképernyőket is gyártott. A cég fő profilja azonban végig a régi technológiájú televíziók képernyőjéhez felhasznált katódsugárcső maradt. A Samsung SDI az európai piacra gyártott képcsöveket, de az iparági kereslet csökkenése 2014-ben a gyár bezárására kényszerítette a vállalatot. Sokáig állt üresen, kerestek is rá vevőt, de végül nem sikerült eladni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában jelentette be, hogy az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd a Samsung Gödön, és a 100 milliárd forintos beruházással 600 új munkahely jön létre. A Samsung helyi lakosságnak szóló tájékoztatója alapján ugyanakkor 2020-ra a tervek szerint már 1500 dolgozót fognak foglalkoztatni.

A Samsung azért döntött a bővítés és az akkumulátorgyártás mellett, mert mostanában mindegyik európai autógyártó nagy lendülettel fejleszti elektromos autóit, így az akkumulátorok jelentősége folyamatosan nő.

Az augusztusban megjelent rendelet alapján 150 földrészletet, köztük erdőket és szántókat nyilvánított beruházási célterületté a kormány. Ezeknek a megszerzéséhez a 2019 decemberéig visszafizetendő kölcsönt adnak az önkormányzatnak, és ezen kívül 1,3 milliárd forint működési és 143,5 millió fejlesztési támogatást kap a város, valamint a gyár mellett lévő 25 hektáros erdő művelés alóli kivonására is jut 402 millió forint. Ottjártunkkor már a gyár mögötti területen is elkezdődött a terjeszkedés, a kivágott fák nagy halmokban álltak.

A bócsaiak azért is dühösek, mert az önkormányzat szerintük nem kommunikált velük egyértelműen az ügyben, a kormánnyal és a Samsunggal együtt a fejük felett hozták meg a döntést a bővítésről. Mindez annak tudatában nem is meglepő, hogy

Az Index birtokába jutott önkormányzatnak címzett levélben Bakácsi István, a Samsung akkori gazdasági vezetője 2012-ben még az építmény és a telekadó csökkentését kérte a rossz gazdasági helyzetben lévő cég birtokában lévő, de a cég által nem használt területek esetében. Ebben a levélben Balácsi a most tervezett elektrolittároló területét „üzemi létesítmények telepítésére alkalmatlan" területként jellemzi.

“Az ott élők nyugalmát jelentős mértékben zavarná, és folyamatos konfliktust generálna a gyár és a lakosok között”

- írta Bakácsi arról a területről, ahol azóta már elkezdték az elektrolittároló kialakítását.

A bővítés megkezdése előtt az önkormányzat is szerette volna, hogy a kettes út másik oldalán épüljenek a gyár új részei, de a Samsung ragaszkodott hozzá, hogy a Zrínyi utca felőli területen alakítsák ki az utca lakói által leginkább kifogásolt elektrolittárolót, és a gyár új részeit. A Samsung motivációi a beruházás biztonsági elemzése alapján egyébként egyből érhetővé válnak: ebben a dokumentumban ugyanis a biztonsági elemzést végző Generisk Kft. is felvetette az elektrolittároló házaktól való távolabb helyezésének a lehetőségét.

ugyanis az új nyomvonal építészetileg nem lett felkészítve erre a funkcióra. A Samsung tehát tudta, hogy a lakók nem fognak örülni, de úgy döntöttek, hogy a pluszköltségek elkerülése fontosabb számukra, mint a helyiek nyugalma.

Zaj és veszélyes anyagok

Bár a lakóknak abban igaza lehet, hogy nem vitték túlzásba a tájékoztatásukat, idén márciusban a a Samsung kiadott egy viszonylag részletes tájékoztatót, amiben kifejtik, hogy milyen veszélyei vannak a gyárnak, és hogy a Samsung mit tesz a balesetveszély minimalizálása érdekében, és hogy baleset esetén mely területek lehetnek érintettek.

A fejlesztést kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította a kormány, így a bővítéshez szükséges építési engedélyek kiadásához szükséges szakvélemények közül többet nem is kell beszereznie a Samsungnak, a többit pedig gyorsítva adják ki a hatóságok. A lakók arra gyanakszanak, hogy a sietség miatt a cég nem tesz meg mindent azért, hogy teljesen rendben legyenek az engedélyei.

A petíciót készítő lakók szerint erre az egyik példa a n-metil-2-pirrolidon (más néven NMP), ami az uniós szabályozás alapján "különös aggodalomra okot adó, reprodukciós toxicitású" anyagnak számít. Ezt az anyagot 2011 óta csak Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) külön engedélyével lehet az EU-ba importálni 1 tonnás mennyiség felett.

A 2016-ban készült építési engedélyében a Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya elő is írta, hogy erre a gyárnak szüksége lesz, azonban az ECHA nyilvános adatbázisában a Samsung SDI a mai napig nem található az engedéllyel rendelkező importőrök között. Erre rá is kérdeztünk a Váci Járási Hivatalnál, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Markó József (Fidesz-KDNP) polgármester elismeri, hogy vannak jogos félelmek a lakosság részéről, ugyanakkor szerinte a városvezetésnek a teljes lakosság érdekét kell figyelme venni, ez pedig a bővítés megvalósulása.

“Bíznunk kell abban, hogy a magyar szakhatóságok korrektül járnak el mikor engedélyt adnak, és utána a monitorozás és ennek a betartatása is korrektül működik”

- mondta. Markó az ingatlanok leértékelődésére vonatkozó panaszokra reagálva azt mondta, hogy a bíróságnak kell döntenie arról, hogy a lakókat megilleti-e kártérítés, de azt sem zárta ki, hogy ha nagyon nehéz helyzetbe kerül valaki, akkor a város később hajlandó lesz ajánlatot tenni a házára.

Arra a felvetésünkre, hogy hogyan várható el a lakosság részéről a bizalom, ha a Samsung a tesztüzem 2017-es megkezdése óta nem tudta a jelenleg a törvényes szintet meghaladó zajkibocsátását lecsökkenteni, Markó azt mondta: az elnök személyesen ígérte meg neki, hogy ezt meg fogják oldani. Azt mondta, ebben az ügyben a Samsunggal szemben a lakosság oldalán állnak, tudnak róla, hogy a lakók pertársaságba álltak, és

A Zrínyi utca lakói megmutatták nekünk is Kim Yun Jae elnök lakosoknak küldött levelét szeptemberi 27-i keltezésű levelét, amiben részletesen leírja, hogy mit terveznek tenni a zaj csökkentése érdekében, ami az ígéretük szerint a jelenlegi 50 db-s törvényi határt meghaladó szintről 8-16 db-re fogja csökkenteni a zajterhelést. Arról nem ír, hogy konkrétan mikorra készül el a zajcsökkentő rendszer, de ígéretet tesz, hogy az ütemtervről is tájékoztatni fogja a lakosságot. Ezen kívül azt is megígéri, hogy az elektrolittároló és a gyár kerítése közé fákat fognak ültetni 2019 tavaszán.

Markó szerint az elektrolit ugyan veszélyes anyagnak minősül, de az egész gyár tevékenysége nagyjából annyira veszélyes, mint egy benzinkúté. “Szélsőséges esetben a világ minden gyárával történhetnek katasztrófák, de a szakemberek szerint ennek az esélye a gödi gyár esetében nagyon kicsi” - mondta.

Egy munkásszállót már megvétóztak a lakók

A lakók közül sokan attól is félnek, hogy a város belterületén munkásszállót hoznak létre, és a tömegesen megjelenő munkások nehezen illeszkednének be a csendes kisváros életébe. A polgármester megerősítette a kérdésünkre, hogy volt olyan terv, ami alapján a város főútján, a Pesti úton akart létrehozni egy ingatlan tulaja először hatvan, majd csak 24 fős szállót, de miután a lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek, és közben az is kiderült, hogy az városi építési szabályok alapján sem lett volna rendben a szállásnyitás, a tulaj elállt a tervétől.

Mivel Gödön nincs elegendő munkás, a Samsung már a kétezres években is Szlovákiából és más magyar településekről hozta busszal a dolgozókat a gyárba. A bővítést követően is marad a buszoztatás, ugyanakkor Markó József elmondása alapján nincs alapja azoknak a pletykáknak, miszerint vietnami vagy kínai vendégmunkások fognak a környékre járni, vagy akár a környékre költözni. Markó azt ugyanakkor elismerte, nem zárható ki, hogy - a Samsung jászfényszarui gyárához hasonlóan - ukrán és ukrajnai magyar vendégmunkások fognak dolgozni a gyárban.

A polgármester ugyanakkor nem tudja 100 százalékosan garantálni, hogy nem épül munkásszálló a városban, ugyanis a városnak vannak olyan területei, ahol a helyi építési szabályok lehetővé teszik maximum 40 fős szállások építését. Ennek ellenére

A lakók arra is panaszkodtak, hogy a bővítés területén egy 25 hektáros területen letarolták az erdőt. Markó erről azt mondta, hogy a Pilisi Parkerdő Pest megyében a szabályoknak megfelelően telepített 25 hektárnyi új erdőt a kivágott terület helyett, és emellett az önkormányzat elérte, hogy Göd másik részén még 25 hektárnyi területen legyen erdőtelepítés, pedig ez nem is lett volna kötelező.

Nincs mese, kell a pénz

"Göd két faluból egyesült nagyközséggé, aztán várossá nőtt, és ehhez sok minden hiányzik. Az utcák ötven százaléka még mindig földes, a vízelvezetés mindenhol problémás, az utcákon áll a víz és a járdák is hiányoznak sok helyen.

Ezeknek a megoldásához tízmilliárdok kellenek, de abból az évi háromszáz millió forintból, amit a mostani költségvetésből fejlesztésre lehet költeni, nem tudunk eleget ilyesmire költeni. Sok jól kereső ember lakik Gödön, akinek rendben van a háza, és őket lehet hogy nem érdekli, hogy például a Kacsóh Pongrác utcában 80 éve földes út van, de nekünk a város egészének az érdekét kell nézni”

- mondta.

A környéken Vác és Dunakeszi lakossága is hasonló tempóban nőtt, de a szomszédba nagyobb áruházak és termelőüzemek is települtek, itt Gödön viszont csak a helyi kis- és középvállalkozások maradtak, miközben az önkormányzati rendszer átalakítása miatt már a személyi jövedelemadóból sincs évek óta bevétele Göd költségvetésének. Markó szerint ezért főleg a Samsung által fizetendő helyi iparűzési adó miatt van szüksége a városnak a beruházásra.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mekkora bevételre számítanak, azt mondta, hogy 10 éves időtávon 20-30 milliárd forintnyi adóbevételt várnak, viszont a gyár csak 3-4 év múlva kezd majd adót fizetni, mikor már beindul a termelés. Jelenleg a város adóbevételei nagyjából 1 milliárd forintra rúgnak évente, amiből 7-800 millió fenntartási kiadásokra megy el. Tehát ez azt jelenti, hogy a bevételek megduplázódhatnak, vagy akár triplázódhatnak is, amiből Markó reményei szerint már lesz pénz fejlesztésekre.

Borítókép: Bődey János / Index.