Első fokon nagyot bukott az Eximbank a Lánchíd Palota ügyében

Minden kérdésben Nobilis Kristóf (illetve pontosan a Lánchíd Palotát birtokló családi cég, a Döb 68 Zrt.) javára döntött az elsőfokú bíróság. Az ingatlant bérlő Eximbank korábban túlárazottsággal, illetve a szerződés jó erkölcsbe ütközésével, legújabban pedig a parkoló használhatatlanságával támadta a bérleti szerződést.

Nem fizettek

Az Eximbank ugyan az épületben maradt, de az utóbbi másfél évben már nem fizetett bérleti díjat. Úgy hallottuk, hogy utoljára egy szakvéleménnyel próbálták megnyújtani a tárgyalást, de november 28-án a bíróság – némileg váratlanul – máris ítéletet hirdetett, és minden kérdésben elvetette az Eximbank keresetét.

Vagyis a bíróság szerint a bérleti szerződés nem semmis, az Eximbank jogtalanul hagyta abba a bérleti díj fizetését, így most rendkívül magas késedelmi kamat megfizetésével kell az elmaradt bérleti díjat megfizetniük. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

Még engedményt sem kaptak

Azt hallottuk, hogy az eljárás során az Eximbank már a parkolóval kapcsolatos nehézségei miatt megelégedett volna némi bérleti díj csökkentéssel is, de a bíróság ezt is elutasította.

A patinás Lánchíd Palota felújítási projektje a 2008-as válság során bukott el, később Nobilis Kristóf NHP-hitel segítségével vette meg 10 millió euróért az épületet a CIB-től.

Az épületet az Eximbank kettővel korábbi menedzsmentje (Nátrán Roland vezetése alatt) vette bérbe, ám az ő távozása után az új, Urbán Zoltán vezette menedzsment 2015 márciusában jogi úton támadta meg.

Második kör

Korábban már volt egy tárgyalás az ügyben, amely egyébként 2016 novemberében szintén Nobilis javára döntött, de a Fővárosi Ítélőtábla akkor visszadobta az ügyet, mert nem látta megfelelőnek a bizonyítást. Az eljárás borítékolhatóan folytatódik másodfokon is.

Az ügyben büntetőeljárás is zajlik, bár azok után, hogy a szerződés a polgári per alapján nem semmis és nem ütközik jó erkölcsbe, aligha van sok félnivalója a gyanúsítottaknak. Igaz, másodfokon még minden megváltozhat.

Adófizetőként pedig nehéz tisztán látni, hogy mi is a nagyobb baj, az, hogy még maga az állam is úgy ítéli meg, hogy pazarló bérleti szerződést kötött, vagy az, hogy az ezt felülvizsgálni hivatott jogi eljárássorozat nem pénzt hoz vissza az adófizetőknek, hanem csak növeli a terheket?