Zelma, Rajmund
-4 °C
-1 °C

Alkotmánybíróság elé küldené a gazdálkodók szakmai szervezete az új földtörvényt

D KOM20151016008
2018.12.17. 16:58

A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.

A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat. 

Helyi szintű döntéshozatal – vagy inkább mégse

Mostanáig a földtörvény alapján úgy nézett ki a földek adás-vétele, hogy abba beleszólási joga volt a települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak. Pontosabban inkább csak lett volna, mivel a 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ami soha nem született meg – mondta az Indexnek Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese. A legtöbb helyen így létre sem jött földbizottság. 

Eszerint tehát nem volt valós jogalkotói szánték a lokális döntéshozatal támogatására, a későbbiekben inkább egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeket, ahol nem volt földbizottság, a Nemzeti Agrárkamara átvehette a feladatkörüket. A múlt héten elfogadott törvény ezt az állapotot betonozza be végleg:

a jövő évtől az összes földeladást a Nemzeti Agrárkamara véleményezi, és ennek alapján a Megyei mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. 

Ez óriási hatalmat ad a központi szereplők kezébe, amit tovább súlyosbít az a MOSZ szerint, hogy a döntések ellen valódi fellebbezésre sincs lehetőség. Mint Máhr András elmondta, korábban az volt a rendszer, hogy ha valakinek nem tetszett a döntés, első körben a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez, majd a bírósághoz is fordulhatott az ügyben (igaz, ezt is úgy kellett az Alkotmánybíróság közreműködésével kikényszeríteni, az eredeti verzióban nem szerepelt a fellebbezés lehetősége). De ez mostantól megváltozik. 

Nem lesz értelmes fellebbezés

Az új törvény értelmében az egész tárgykör átkerül az eleve aggályos közigazgatás bíróságok hatáskörébe, de még nekik sem lesz joguk az adott eljárást felülbírálni, pusztán új eljárás lefolytatására kötelezhetik az Agrárkamarát.

Konkrét példán bemutatva: ha el akarom adni a földem, és valami miatt (a lehetséges kifogásolható tényezőkről később) nem tetszik a vevő a kamarának, akkor a bíróság semmiképp nem mondhatja, hogy a kamara döntése ellenében mégis eladhatom annak, akinek akarom.

Ehelyett csak azt mondhatja, hogy kezdődjön elölről a teljes folyamat. Ez nagyon elnyújthatja az eladást, és közben nekem, mint tulajdonosnak, arról is gondoskodnom kell, hogy meg legyen művelve a terület, ez ugyanis jogszabályi kötelezettség. 

1,5 millió ember zsebében turkálnak

És hogy milyen indokokkal blokkolhatják az adás-vételt? Itt jellemzően olyan feltételekről van szó, amelyek a törvény indoklása szerint a spekulatív célú földvásárlás megelőzését célozzák. Így elméletben azt nézik, átláthatóak-e a birtokviszonyok, a vásárlással érvényesülnek-e a helyi gazdálkodói közösség érdekei és a kormány birtokpolitikai céljai, valamint hogy a vevőnek és családtagjainak mennyi földjük van a környéken. Ez szépen hangzik, ám több baj is van vele a MOSZ álláspontja szerint. Az utolsó, családra vonatkozó kitételről például kapásból azt állítják, hogy alkotmánysértő:

Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.

– írták közleményükben. Máhr András szerint ezzel a gyakorlattal 1,5 millió embert szolgáltatnak ki a kamarának, miközben az eredeti célt, vagyis a földek felhalmozását családon belüli tulajdoni trükközésekkel sokkal könnyebb lenne másként felszámolni. Mint mondta, a legelterjedtebb gyakorlat erre az ajándékozás: ha valakinek már van 300 hektárja, és venne még földet, az egyszerűen odaajándékozhatja azt egy rokonának, mivel az öröklést és az ajándékozást a jelenlegi gyakorlatban nem vizsgálják úgy, mint az adás-vételt. Ha komolyan gondolnák a földfelhalmozás elleni fellépést, akkor elég lenne az ajándékozók körmére nézni, nem kéne hozzá a gazdálkodók családjának zsebében turkálni ilyen mértékig. 

Hatósági ár az emberek magántulajdonára

A MOSZ utolsó problémája a módosítással az ár. Az új törvény lényegében egy hatósági árat húz rá az emberek saját tulajdonú földjeire, amit egészen furcsa képlettel számolnak ki: nem lehet nagyobb, mint a föld 20 évre indexált jövedelemtermelő képessége. Mint Máhr elmondta, ha valaki ezt tudja értelmezni, annak "megajánlana egy közgazdaságtani Nobel-díjat", ugyanis annyi mindentől függ a jövedelemtermelés - pláne ilyen időtávon -, hogy ez lehetetlen feladatnak látszik. 

Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.

– írta közleményében a MOSZ.

Összefoglalva tehát a szakmai szervezet úgy látja, a földforgalmi és az agrárkamarai törvény nem éppen jó irányba változott, megszünteti a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát, sérti a magántulajdonhoz való jogot, személyes és vagyoni adatokkal való visszaélésekre ad lehetőséget, és túl nagy hatalmat ad egy központi szereplő, a Nemzeti Agrárkamara Kezébe.

Ezért a MOSZ múlt hét pénteken Áder Jánoshoz fordult, hogy köztársasági elnöki jogkörével élve küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényeket, és kérjen rájuk előzetes normakontrollt. A szervezet egyelőre nem kapott választ a Köztársasági Elnöki Hivataltól.

Borítókép: Varjak egy árverésre bocsátott termőföld felett Szécsény határában. MTI Fotó: Komka Péter

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!