A hatóságok között pattog a labda, közben zavartalanul dolgoznak az ingatlanos csalók

5K8A2835
2018.12.23. 10:57
Továbbra is garázdálkodik az a magyar-dominikai bűnszervezet a magyar ingatlanpiacon, amely olcsó ingatlanok ígéretével csal ki tízmilliókat az áldozatoktól. A rendőrség, az ügyészség és a bíróság hármasa között kafkai módon veszik el a hatékony fellépés esélye.

Több cikkben is foglalkoztunk azzal a bűnszervezettel, amely több tízmillió forintot csal ki az olcsó ingatlanvásárlásban bízó magyaroktól.

A bűnözők módszere nagyon aljas,

  • létező személyek, például lakástulajdonosok, ügyvédek, közjegyzők személyes adataival visszaélve,
  • valódi tulajdoni lapokat, kamufotókat, illetve valósnak tűnő közjegyzői letétszerződéseket átküldve,
  • gyanútlan embereket rábírnak, hogy az ingatlan megtekintése nélkül utalják el a vételárat.

A hatóság látókörébe kerültek

Ismétlésképpen álljon itt annak a csalásnak a lényege, amit mindenáron el kell kerülni:

  1. Megjelenik egy feltűnően olcsó, látványos belső képekkel díszített, hiteles tulajdoni lappal alátámasztott belvárosi ingatlan hirdetése.
  2. Az érdeklődőket telefonon, vagy e-mailekben tájékoztatják, de a bizalom növelése érdekében, akár egy hús-vér közvetítővel is lehet találkozni.
  3. A megbízott közvetítők előadják, hogy a külföldön tartózkodó eladó rengeteg levelet kapott, ezért úgy döntött, annak ad kizárólagosságot, annak adja el az ingatlant, aki a legjobb ajánlatot adja, és előzetesen közjegyzői letétbe helyezi a megajánlott összeget.
  4. A „közjegyző úr” nem kozjegyzo.hu, vagy nem mokk.hu végződésű címekről ír, és a szerződéskötés előtt váratlanul mégsem ér rá, ezért elküldi a helyettesét az aláírt szerződéssel, aki segít lebonyolítani az utalást.
  5. Aki tényleg utal, az pedig futhat a pénze után.

A döbbenetes az, hogy úgy tudjuk, hogy a IX. Kerületi Rendőrfőkapitányság, illetve a Fővárosi Főügyészség már hónapok óta viszonylag sok információval rendelkezik a magyar, de vélhetően részben Dominikán tartózkodó bandavezérről. Csakhogy mégsem történik semmi.

Természetesen próbáltunk ennek okáról az érintettekkel beszélni. Az elmúlt két hónap levelezése során, miközben a legtöbben nem kommentálták (vagy legalábbis névvel nem kommentálták) a folyamatokat, a Fővárosi Főügyészség, így Bagoly Bettina szóvivő, illetve Rab Ferenc Levente helyettes szóvivő többször is készségesen válaszolt a kérdéseinkre, de sajnos mindebből nem sok előrelépés rajzolódott ki.

Formailag helyes

November elején azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

„a kérdezett ügyben a nyomozóhatóság valóban tett előterjesztést egy magyar állampolgár vonatkozásában nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának indítványozására, de az eredeti tartalmában nem volt alkalmas az indítvány megtételére. (Ugyanis a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása nem az ügyészség hatásköre, az ügyészség arra csupán indítványt tehet a bíróságon; az elfogatóparancs kibocsátásáról a bíróság dönt.) A Fővárosi Főügyészség ezért a hiányok pótlására hívta fel a nyomozó hatóságot. Tájékoztatott továbbá, hogy az ügyben jelenleg egy gyanúsított van.

A nyomozást csalás, valamint pénzmosás bűntette miatt a Budapesti IX. kerületi Rendőrkapitányság teljesíti a Fővárosi Főügyészség irányítása mellett."

Vissza-, visszakérdeztünk

Ezek után visszakérdeztünk, hogy ilyenkor miért nem tud a rendőrség, az ügyészség és a bíróság jobban együttműködni, hogy elkészüljenek a formailag helyes előterjesztések, indítványok, elfogatóparancsok. Hiszen joggal gondoltuk azt, hogy ilyenkor mindenki abban érdekelt, hogy a magyar állampolgárokat ne foszthassa ki a csaló banda.

Újabb kérdésünkre a Fővárosi Főügyészség jelezte, hogy éppen a formailag, illetve tartalmilag helyes előterjesztés (és majd indítvány) érdekében tette meg a szükséges intézkedéseket, amikor is a hiányok pótlására (azok konkrét megjelölése mellett) hívta fel a nyomozó hatóságot.

Vártunk pár hetet, majd ismételt érdeklődésünkre, ezt a választ kaptuk:„kérdésére tájékoztatom, hogy a Bagoly Bettina sajtószóvivő úrhölggyel 2018. november 5-7. napján folytatott levelezése óta nem történt érdemi fejlemény az ügyben.”

A károsultak úgy érzik, hogy nem, hogy a pénzüket nem szerzi vissza senki, de még erős kísérlet sincsen a bűnelkövetők elfogására. Valamiért még azokat az embereket is, akik közjegyző-helyettesnek adják ki magukat, elengedik. Ennek állítólag az az oka, hogy ők szintén megtévesztett „asszisztensek”, vagy máskor „gyakornokok”,  vagyis ilyen munkára jelentkező emberek, akik nem tudják, hogy egy bűncselekmény elkövetését segítik.

Pedig azzal, hogy személyesen találkoznak a későbbi sértettel és rábírják az utalásra, valójában kulcsszereplők, csakhogy ők is azt hiszik, hogy egy valódi adásvételnél segédkeznek. Ettől függetlenül érthetetlen, hogy miért lehet valaki jóhiszemű, aki közjegyző-helyettesnek adja ki magát, noha nem az.

Így toborozzák őket

Láttunk olyan hirdetéseket, amelyben a gyakornokokat felveszik. Az ajánlat röviden így néz ki: "tetszik az önéletrajza, sürgősen szeretnék dolgozni Önnel, de mivel külföldön vagyok három hétig, egyelőre WhatsAppon tud elérni, de ez nem akadálya a megbeszélésnek és akár egy holnapi próbanapnak sem, mivel sok a munka nálunk és be tudom osztani!"

A próbaidő alatt 300 ezer forint a fizetés, plusz 50 ezer forint cafeteria, a későbbiekben ez 50 ezer forinttal nő és korlátlan telefonhasználattal is kiegészül.

Egy másik forrásunk szerint az is nehezíti a „próbavásárlásokat”, hogy ameddig a konkrét utalás nem történik meg, vagyis a kár nem következik be, addig legfeljebb csalási kísérlet valósul meg. Addig csak enyhébb megítélésű bűncselekmény, ameddig nem utaljuk át a pénzt, de ha valaki átutalja, akkor utána már bottal ütheti a pénz nyomát.

Borítókép: Illusztráció Fotó: Németh Péter / Index