Eleonóra
0 °C
12 °C

63 év kellett hozzá, de megépült a híd

2019.02.01. 13:25
Szenegál és Gambia egészen különös, már-már pikáns fekvésű nyugat-afrikai államok. Mindkét állam egy-egy folyóról kapta az elnevezését és ahhoz, hogy kereskedni tudjanak egy autópályára és egy hídra is szükségük volt. Az ötlet 1956-ban született meg, naná, hogy a napokban mindkét államfő ott volt a megnyitásnál.

Ami Magyarországnak Paks 2, az mindenféle túlzás nélkül Gambiának egy 25 kilométeres útszakasz megépítése. vagyis egy akkora projekt, amely az adott évi GDP 10 százalékát is eléri, és hosszasan elnyúló, sok vitát kiváltó építkezés. Mi annyival vagyunk szerencsésebb helyzetben, hogy az éves összesített GDP-nk nem 1 milliárd dollár, mint Gambiában, hanem 140 milliárd dollár, ebből azért nagyobb dolgokat lehet építeni.

Gambia nagyon szegény

A kis nyugat-afrikai Gambia mindössze 10 ezer négyzetkilométer, és ezen a nagyobb magyar megyényi területen majdnem kétmillió ember él. A hivatalos nyelv az angol, de a lakosság egymás között inkább a helyi nyelveken beszél, ezek a mandinka, a volof, illetve a fula. A kis területen vagy 30 népcsoport él, még a legszélesebb körben használt nyelvet is csak pár százezer ember beszéli.

Nyugat-Afrika legnagyobb folyója, a Gambia keresztülszeli az országot, az 1200 kilométer hosszú folyó ráadásul jó széles, szép, de például a kereskedelmi forgalmat eléggé megnehezíti. A 80 százalékban mezőgazdaságból élő, ma is 40 százalékban analfabéta szegény országban nincs vasút, egyedül a fővárosban van egy repülőtér és egy kikötő, elengedhetetlen volt egy nagy infrastrukturális projekt, és végül el is indult egy 100 millió dolláros infrastrukturális fejlesztés, amelynek a kulcseleme egy híd volt.

Egy-két exportképes áru ugyanis még csak-csak lett volna, például a földimogyoró, de a széles folyón kis lélekvesztőkkel lehetett csak közlekedni, ezek drágák voltak, ritkán jártak, így óhatatlanul eléggé helyi maradt a kereskedelem.

Szomszédban egy nagy testvér

Gambia történelme elég viharos is, volt itt sokáig gyarmati lét, diktatúra, iszlám köztársaság, most éppen demokratikus több pártrendszer van.

Az ország ráadásul teljesen be van ékelődve a tenger és a nagy szomszéd, vagyis Érdemes megnézni a térképen, a vékony, de hosszúkás Gambia tényleg valósággal behatol, befúródik Szenegál nemzettestébe. Szenegál amúgy hasonló ország, szintén szegény, de két Magyarországnyi, 12 milliós szomszéd, ahol van infrastruktúra, a főváros Dakar nem csak a neves autóversenyről ismert, de fontos csomópont, itt van Afrika legnagyobb vasúti csomópontja. Mindkét állam muszlim, ráadásul szinte teljesen szunnita, vallási alapon nincsenek annyira villongások.

A két ország egy pár évig még egyesült is a nyolcvanas években. Egy elűzött gambiai elnök ugyanis a szenegáliaktól kért segítséget, akik örömmel bevonultak és 1982 és 1989 között megalakult a Szenegambiai Köztársság.

Új kapcsolat

A házasság nem működött, a gambiaiak már 1989-ben kiléptek a párkapcsolatból. Ám most a Szenegambia kifejezés új, sokkal kellemesebb értelmet nyer, mert végre elkészült a két ország kereskedelmét egyaránt megkönnyítő, amúgy gambiai területen felépült hatalmas híd, a 2 kilométeres Szenegambia híd.

A Transzgambiai hídnak is nevezett és a teherautók mozgása szempontjából nélkülözhetetlen létesítményt még 1956-ban kezdték el tervezni, a francia kormány 1971-ben kötelezte el magát az építés mellett, de valójában a munka sohasem indult el rendesen. Aztán a kétezres években leporolták a terveket, és végül az Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozásával csak megépülhetett, mind a híd, mind a Gambiát átszelő Transzgambia-autóút. Tulajdonképpen maga a híd az út része, és mint ilyen, a teherautók is használhatják majd. A tervek szerint előbb 500, később akár 3000 teherkocsi is áthaladhat a hídon naponta.

Nagy ünnep volt

Természetesen ennyi előkészület után nem csoda, ha a Szenegambia hidat mindkét ország részéről a legmagasabb szintű vezető adta át,  Adama Barrow gambiai elnök és Macky Sall szenegáli elnök. A projekt körül az ilyenkor szokásos politikai kérdések merültek fel. Miért fizet Gambia a külföldi cégeknek annyit, hogy érheti el ez a kis ország, hogy ne legyen nagy költségtúllépés?

Végül egy PPP megoldás valósult meg, a beruházó állam fix összeget fizet, míg a fővállalkozó nem csak kulcsrakész megoldást szállít, de utána ő szedheti a hídpénzt is. A teljes infrastrukturális projekt amúgy 3,8 milliárd gambiai dalasiba (vagyis 22 milliárd forintba került) és a hidat száz évre tervezték.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!