Felminősítette Magyarországot a Standard & Poor's
További Gazdaság cikkek
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
Javított Magyarország hitelbesorolásán a Standard and Poor's hitelminősítő - írja az MTI. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil.
A magyar államadósság eddigi besorolása a befektetésre ajánlott kategória alapszintjét jelentette. Erre a szintre 2016-ban került Magyarország, akkor került ki a "bóvli" kategóriából.
Az S&P indoklása szerint a döntés elsősorban a magyar gazdaság megfelelő, a magánszektor magas megtakarításai által is alátámasztott növekedési kilátásait és a hazai keresletnek hajtóerőt adó reálbér-növekedést tükrözi.
Tényező volt a felminősítésben a cég szerint emellett az autóipari és a szolgáltatási szektorok exportkapacitásainak folyamatos bővülése is.
Varga: Ideje volt
Varga Mihály pénzügyminiszter szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: ideje volt felminősíteni az országot figyelembe véve a magyar gazdaság régóta fennálló tendenciáit, eredményeit és elfogadni a piac értékítéletét, írja az MTI. A pénzügyminiszter szerint a hitelminősítő döntése elismeri egyrészt azt, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós, másrészt azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent.
Varga Mihály szerint a piaci megítélés alapján legalább két fokozattal kellett volna javítani az ország minősítését.
A felminősítés azt jelenti, hogy a külföldi beruházók továbbra is kiemelt célként tekintenek az országra és olcsóbban jut az államkassza forrásokhoz. A döntés nemcsak a devizakötvény-kibocsátás feltételeit, de a forintban történő finanszírozást is kedvezően befolyásolja. Egyelőre devizakötvény-kibocsátást nem terveznek - tette hozzá.
Varga Mihály arra számít, hogy pár nap múlva a másik nagy hitelminősítő is pozitív döntést hoz az országgal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy miközben a magyar gazdaság mutatói már évek óta javulnak, miért várhatott a hitelminősítő az adósbesorolás javításával, a tárcavezető megjegyezte, hogy valószínűleg az egyik ok a tavalyi magyarországi választások lehetett.
Kezelik a kockázatokat
Varga beszélt a hitelminősítő által azonosított kockázatokról is.
- Az európai szinten lassuló gazdasági növekedés hatásainak ellensúlyozására gazdaságvédelmi lépésekkel készül a kormány. Idén a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 4 százalék lesz a gazdaság teljesítménye a 2018-as 4,8 százalék után, ami az európai uniós átlag háromszorosát tette ki.
- A kedvezőtlen demográfiai trenden a kidolgozás alatt álló hét pontos családvédelmi akciótervvel akar a kabinet fordulatot elérni. Később egy kérdésre válaszolva azt mondta: a már bejelentett családvédelmi intézkedések miatt nincs szükség érdemi változásokra a finanszírozásban, az idei plusz kiadás fedezhető a tartalékokból. A jövő évi költségvetési tervbe pedig, amelyet várhatóan július 5-ig fogadnak el, beépítik a 2020-as kiadásokat.
- A kkv-szektor teljesítményét szintén kockázatként tartja számon a hitelminősítő. A kormány versenyképességi programja az ország gazdasága számára a legnagyobb tartalékot jelentő kis- és középvállalati szektor termelékenységének a javulását célozza - mondta Varga Mihály.
- A közszféra hatékonyságának javítása érdekében vannak még teendők a már bejelentett létszámcsökkentések mellett, hatékonyabb és dinamikusabb államra van szükség - mondta a miniszter.
Varga szerint a gazdasági növekedésnek és a sérülékenység csökkentésének akkor van értelme, ha annak hatását az emberek is érzik. Tavaly a bruttó keresetek becslés szerint 11,5 százalékkal nőttek.
Az utóbbi évek gazdasági növekedését Magyarországon nem az eladósodás húzta, az államadósság GDP-arányosan hetedik éve csökken, tavaly év végére 71 százalék alá került - mutatott rá. Tavaly 1,8-1,9 százalék lehetett az államháztartás hiánya, ez is hozzájárult az államadósság mérsékléséhez - tette hozzá.
A gazdaságvédelmi tervről folynak az egyeztetések, március-április körül várhatók a konkrétumok az intézkedésekről - mondta szintén a sajtó kérdésére a pénzügyminiszter. Nem zárta ki, hogy már a tavaszi adómódosító csomagba is bekerülnek olyan intézkedések, amelyek a 4 százalék feletti növekedést segítenék.
Az S&P közölte: bár várakozása szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2021-ig 2 százalék környékére lassul, a gazdaság azonban átvészeli majd a gyengülő külső kereslettel és az EU-folyósítások csökkenésével jellemzett időszakot is.