Márk
12 °C
26 °C

2011 óta nem lépett ilyet a jegybank

2019.03.26. 14:09

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntése értelmében szigorítja a kamatpolitikát, ugyanis 10 bázisponttal megemelik az ún. egynapos betéti kamatot, aminek így -0,05 százalék lesz az értéke. A jegybanki alapkamathoz a várakozásoknak megfelelően nem nyúltak hozzá, maradt a 0,9 százalékos szint.

A monetáris tanács döntését részletező közlemény délután három órakor jelent meg, amiben egy további szigorító intézkedést, a forintlikviditást nyújtó swapállomány csökkentését is bejelentettek. A közlemény szerint "a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelték, és ennek figyelembevételével határozzák meg a jegybanki swapeszközök állományát".

Ezen kívül egy vállalati kötvényvásárlási programot is bejelentettek, amivel a "hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását" akarják elősegíteni. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A program bevezetésének szempontjait és a legfontosabb jellemzőit az MNB háttéranyag formájában publikálja, a részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót 2019 április végéig teszi közzé. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.

A monetáris tanács három órakor tartott sajtótájékoztatót. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank sajtótájékoztatóján elmondta, 2011 óta nem történt olyan döntés, ami a monetáris politika módosítását célozta volna. "Zárunk egy hatéves jegybanki ciklust, és nyitunk egy hatéves ciklust" - mondta erről, később ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez egy egyedi döntés, és nem tartották szükségesnek, hogy szigorítási ciklusba kezdjenek. A jegybankelnök azt mondta, az MNB monetáris politikája továbbra is laza marad.

Matolcsy azt mondta, a jegybank elérte a középtávú inflációs célját. Megjegyezte, hogy a belső fogyasztás és a bérek emelkednek, viszont az utóbbi hónapok világgazdasági folyamataira utalva elmondta, hogy a külső környezett lefelé mutató inflációs kockázatokat hordoz. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a döntéseik meghozatalakor elsősorban a magyarországi adószűrt maginflációt veszik figyelembe.

Mik ezek? 

A bankközi kamatok szélsőséges ingadozásainak korlátozására az MNB az egynapos lejáraton aszimmetrikus kamatfolyosót tart fenn. A kamatfolyosó tetején a jegybank az egynapos lejáratú hitellel – a bankok által felajánlott fedezet függvényében – korlátlan mértékben hajlandó biztosítani a kereskedelmi bankok átmeneti likviditáshoz jutását, amivel korlátozza a bankközi kamatlábak emelkedését. A kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti, amelyen az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek. A swapállomány szintje is a forint likviditására van hatással. (MNB)

A kamatdöntés hírére a forint az euróval szemben gyengülni kezdett, 316,5 körül járt az árfolyam az euróval szemben, de aztán perceken belül elkezdett visszaerősödni. A keddi napot a forint az euróval szemben 316 körüli árfolyamon kezdte, aztán voltak kilengései, de a döntést követő gyengüléssel és erősödéssel sem érte el a mai napi szélső értékeit. Miután azonban Matolcsy a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyedi döntés a mostani szigorítás, a forint árfolyama az euróval szemben csaknem 319-ig gyengült.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a legutóbbi, februári ülésén a kamat tartása mellett döntött, de a döntés indoklásában már megemlítették, hogy "felkészültek a monetáris politika normalizációjára".

Ez azt jelenti, hogy szépen lassan jöhet majd a kamatemelés, de a jegybank már akkor is azt kommunikálta, hogy ezt ún. "nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos" lépések előzik majd meg (akiket érdekelnek az ilyen szakmai részletek: a forintlikviditást nyújtó swapállomány csökkentését és a betéti kamat emelését jelentik ezek az intézkedések, végül ez utóbbira került sor).

Ez a döntések a kamatemeléshez hasonlóan monetáris szigorítást jelentenek, a hatásuk azonban nem olyan erős, mint egy kamatemelésnek. A szigorítás hatással lehet az inflációra, így a fizetések vásárlóerejére is, valamint többek között az államadósság finanszírozásának költségére, ezen keresztül pedig a költségvetésre, és végeredményben a gazdasági növekedésre is.

Legutóbb 2011 decemberében szigorított a jegybank, akkor 6,50 százalékról 50 bázisponttal 7 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot. A monetáris szigorítás alapjaiban határozhatja meg Magyarországon a makrogazdasági folyamatokat a következő években, erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A szigorítás célja az infláció szinten tartása. Nagy Márton, az MNB alelnöke a bécsi Euromoney konferencián januárban arról beszélt, hogy ha az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lesz arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. A 3 százalékos szintet a jegybank döntéséhez fűzött indoklása is külön megemlíti.

A maginfláció az energia- és élelmiszerárak nélkül mutatja meg az árak átlagos növekedését (ezt azért szokták külön venni, mert a fő inflációs mutatószámot az energia- és élelmiszerárak nagy mértékeben tudják mozgatni). Az ábrán az látszik, hogy a Nagy Márton által emlegetett adószűrt mutató idén januárban elérte a 3 százalékos szintet.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!