Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Törölni kellett a kutatók tanulmányát, miután beperelte őket az állam

2019.04.25. 05:01 Módosítva: 2019.04.26. 22:36

Szerdán számoltunk be arról, hogy elmarasztalta és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság a CRCB Korrupciókutató Központot, amiért „valótlan, manipulatív módon előállított adattartalmakat” közölt, valamint „valós tényeket hamis színben tüntetett fel” a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatközlési gyakorlatáról, és ezzel megsértette a hivatal jó hírnevét.

Mivel a CRCB kutatásait, elemzéseit sokszor be szokta mutatni a nemzetközi és a független magyar sajtó – többek között az Index is, a szervezet vezetőjével készült interjúnk például itt olvasható –, ezért utánajártunk, pontosan miről is van szó, hogyan fordulhatott elő, hogy egy megbízhatónak tartott elemzőintézet valamilyen kutatási eredmény miatt milliós sérelemdíjat kell fizessen egy állami szervnek.

A CRCB vezetőjét, Tóth István Jánost elértük telefonon, de nem akart nyilatkozni. Annyit azért elárult, hogy a Magyar Nemzetben megjelent hír a bíróság döntéséről és a milliós sérelemdíjról igaz, ennél többet azonban nem akart hozzáfűzni a lapinformációhoz. Arról majd a jövőben közleményt fognak kiadni, egyelőre a jogorvoslati lehetőségeket vizsgálják.

Törölni kellett a tanulmányt

A „Banglades, Zambia és Magyarország. A magyar Közbeszerzési Hatóság adatközlési gyakorlata” címmel megjelent tanulmány, ami miatt perelt a Közbeszerzési Hatóság, arról szólt, hogy nehezen lehet elemezni a magyar közbeszerzéseket. Az elemzés a magyar közbeszerzési rendszert az afrikai Zambia és az ázsiai Banglades rendszereivel hasonlította össze. A CRCB szerint az adatok elemezhetősége szempontjából a magyar Közbeszerzési Értesítő kevésbé jól használható, mint a másik két ország hasonló honlapja.

Az előtanulmány – feltehetően amiatt, hogy elmarasztalta a bíróság a korrupciókutató intézetet – már nem elérhető a CRCB honlapján, azonban egy múlt csütörtöki előadás angol nyelvű diasora, amit Tóth István János az eredeti kutatás eredményei alapján állított össze, továbbra is publikus (.pdf).

Fontos megjegyezni, hogy a CRCB egy olyan tudományos módszerekkel dolgozó elemzőintézet, ami nem igazán politizál, kizárólag kutatásokat csinál. Más, ismert civil szervezetekhez képest szűkebben foglalkozik a korrupció jelenségével – míg például a Transparency International aktívan küzd azért, hogy a magyar államigazgatás átláthatóbb, a közpénzfelhasználás hatékonyabb legyen, a jogszabályok több lehetőséget adjanak a visszaélésekkel szembeni fellépésre, stb., addig a CRCB csak kielemzi a korrupciós kockázatokat, és adott esetben leírja, hogy más, nemzetközi gyakorlatok hogyan segíthetnének csökkenteni ezeket.

Az pedig, hogy a magyar közbeszerzéseket nehezen, sok előzetes adminisztrációs munkával lehet elemezni, nem valamiféle politikai állítás vagy rágalmazás, hiszen erről bárki megbizonyosodhat, aki megnézi a Közbeszerzési Értesítőt.

Mivel a nagyobb adatokkal dolgozó elemzőszoftverek táblázatokba rendezett adatbázisokat tudnak kezelni, ezért sok országban táblázatokat is publikál a helyi közbeszerzési hivatal, Magyarországon azonban csak egy-egy közbeszerzést lehet kikeresni, összevont táblázatokat nem lehet kikérni a hatóság honlapján. Emiatt, ha valaki mondjuk a Mészáros Lőrinchez köthető Duna Aszfalt közbeszerzési eredményeit akarja elemezni, akkor annak rá kell keresnie arra, hogy Duna Aszfalt, majd ezután egyesével végigkattintani a találatokat, majd azokból ki kell másolni azt, hogy hány másik induló volt, mekkora összegben nyert tendert a Duna Aszfalt, és ezeket bele kell tennie egy saját táblázatba.

A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért eredményeit csak ezután lehet elemezni egy szoftver segítségével. Az Európai Unió például az adatok elemzésének megkönnyítése és ezzel együtt egy átlátható közbeszerzési rendszer kialakítása miatt például rendszeresen adattáblákat publikál.

Egyébként a tanulmány nemcsak kritizálta a magyar közbeszerzési rendszert, hanem kiemelte az erényeit is, ilyen volt például az, hogy egy-egy közbeszerzési eljárás, döntés megtalálásához elég részletes keresési lehetőségeket kínál fel a honlap.

Különös, hogy a nemzetközi, 120 ország közbeszerzési rendszerét vizsgáló kutatás eredményei miatt nem perelt a Közbeszerzési Hatóság, pedig az a tanulmány is ugyanazzal a módszertannal készült, mint az, amelyik miatt milliós sérelemdíjat kért a magyar állami szerv. A nemzetközi összehasonlító elemzés eredményei a mai napig fent vannak a CRCB honlapján, amiből úgy tűnik, mintha a hivatalt inkább csak a szegény afrikai és ázsiai országokkal való összehasonlítás zavarta volna, a nagyobb nemzetközi rangsor már nem. Apró érdekesség, hogy miközben a magyar Közbeszerzési Hatóság perelt a kutatás miatt, a chilei közbeszerzési hivatal feltette a CRCB eredményeit a saját honlapjára, igaz, Chile az egyik legátláthatóbb közbeszerzési rendszert használja.

Mivel elég szokatlan, hogy tudományos kutatások eredményei miatt perel kutatókat egy állami szerv, kérdéseinkkel kerestük a Közbeszerzési Hatóságot is. 

A Közbeszerzési Hatóság a cikkünk megjelenése után válaszolt. A szervezet szerint Zambia, Banglades és Magyarország közbeszerzési hatóságainak honlapjai összehasonlíthatatlanok, hiszen más szabályozási környezetben működnek. A KH hangsúlyozta, hogy a magyarországi lap az Európai Unió közbeszerzéssel kapcsolatos jogrendjének mindenben megfelel. A KH szerint több hiba is torzította a kutatási eredményeket, például, hogy a CRCB a tájékoztató szó helyett a tájékozatató szóra keresett rá. "A kutatás módszertana tudományetikai szempontból is kifogásolható, ellentmond a nemzetközi tudományos normáknak, lejárató sajtókampánynak táptalajt adva" – írták.

"A magyar közbeszerzési adatbázis teljesen átlátható és bárki által könnyen kereshető, minden olyan információ, amelyet az Európai Uniós jogszabályi kereteknek minden pontjában megfelelő közbeszerzési törvény szerint elérhetővé kell tenni, megtalálható a Közbeszerzési Hatóság honlapján. A Közbeszerzési Hatóság feladata a közbeszerzési eljárások jogszerű lefolytatásának ellenőrzése, valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk teljes körű átláthatóságának biztosítása, ugyanakkor nem feladata tudományos kutatás céljából elemezhető adatbázisokat működtetni és publikálni, ez az Európai Unióban sem bevett gyakorlat és nem a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi szabályozás része. Megjegyezzük, hogy a Korrupciókutató Központ által hiányolt OCID formátumot – a Korrupciókutató Központ saját publikációja alapján is – a világ országai közül (193 ENSZ tagország) mindössze 11 alkalmazza, az Európai Unió tagországai közül pedig csak Románia" – közölte lapunkkal a Közbeszerzési Hatóság.