Átment az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Bíróságon

Nem sérti a közösségi jogot az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) egyesek által bírált vitarendezési mechanizmusa – mondta ki kedden az Európai Bíróság az MTI beszámolója szerint.

A 2017 szeptemberében hosszas huzavona után ideiglenesen hatályba lépett szerződés befektetővédelmi rendelkezéseit, azokon belül is mindenekelőtt a vitarendezési mechanizmust többen aggályosnak tartják azon az alapon, hogy sértheti a nemzetállami szuverenitást és a nemzeti kormányokkal szemben a nagy multiknak több lehetőséget ad érdekeik érvényesítésére. 

A belgiumi Vallónia tartomány parlamentje például hetekig blokkolta az egyezmény aláírását, mondván, a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a multinacionális nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.

A vallon törvényhozás végül megadta a hozzájárulását, egyebek mellett azzal a feltétellel, hogy a brüsszeli központi kormány kikéri az Európai Bíróság véleményét az ügyben.

Az EU luxembourgi székhelyű bírósága szerint viszont a CETA nem csorbítja saját jogkörét és elsődlegességét, és nem vonja kétségbe az uniós jog autonómiáját. Mint írták, a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megfosztják a vitarendezési fórumokat minden olyan hatáskörtől, amellyel vitathatnák valamelyik oldal döntéseit olyan területeken, mint a közrend, az emberek és állatok védelme, az élelmiszer- és termékbiztonság, a környezet, a munkahelyi jóllét és a fogyasztóvédelem.

A véleményben kiemelték, a szerződés nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, a vitarendezésre szolgáló különbíróságok pedig megfelelő eljárási garanciákat foglalnak magukban, egyebek mellett a függetlenségük biztosítására is. Didier Reynders belga külügyminiszter üdvözölte a döntést, amely szerinte végleg eloszlatta az aggályokat. Hozzátette, a belga vállalatok már az első évben sokat profitáltak a szabadkereskedelmi megállapodásból.

Az ellenoldal képviselői ugyanakkor elégedetlenségüknek adtak hangot. Paul de Clerck a Föld Barátai Európa környezetvédő szervezet részéről például aláhúzta: az, hogy a rendszer törvényes, még nem jelenti azt, hogy tisztességes is. Ehhez az oldalhoz csatlakozott délután a Magyar Természetvédők Szövetsége és az LMP is, ami nem meglepő, hiszen a CETA elfogadása ellen egy elég széles baloldali-jobboldali-zöld koalíció jött létre már korábban az EU-országokban.

A természetvédők közleményükben kifejtették, hogy elfogadhatatlannak és tisztességtelennek tartják a szabadkereskedelmi megállapodásba foglalt befektetési bírósági rendszert (ICS), ezért a szervezet a megállapodás elutasítását kérik a kormánytól és az Országgyűléstől. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szintén kifejtette: attól, hogy valami jogszerű, még nem feltétlenül tisztességes. A befektetési bírósági rendszer továbbra is igazságtalan, különleges előjogokat biztosít a befektetőknek, és veszélyezteti a környezetvédelmi, egészségügyi, szociális vívmányokat.

Az LMP közleménye szerint a kormány az egészségünket veszélyezteti az autóiparért. Schmuck Erzsébet szerint míg az EU fő célja az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP) az, hogy az európai autók vámmentességet élvezzenek a tengerentúlon, addig az USA a mezőgazdasági termékeinek szeretne széles piacot nyerni. Schmuck Erzsébet szerint az egyezmény így utat nyitna a génmódosított, valamint a különféle vegyszerrel és hormonnal kezelt élelmiszereknek, vagyis az unió búcsút mondhatna az élelmiszerbiztonságnak.

A CETA-t ellenzők kérései nem valószínű, hogy meghatják a kormányt, ugyanis a kormány korábban beállt az egyezség mögé az olyan aggályok ellenére, mint például hogy az egyezmény komoly kihívás elé állíthatja a magyar mezőgazdaságot.