Epres átverés: laboratóriumi vizsgálatot is tervez a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is találkozott az átcsomagolással, tapasztalatuk szerint főleg pár éve volt nagyon gyakori ez a fajta jogsértés. Az eper mellett a dinnyénél és az áfonyánál fordul elő gyakrabban az átcsomagolásos csalás a hatóság szerint - írta a 24.hu megkeresésére a hivatal.

Hétfőn írtunk róla, hogy  sokak szeme láttára csomagolják át a görög és spanyol importepret a Nagybani piacon, hogy aztán magyarként árulják tovább, tetemes haszonnal.

A csalás ellen a hivatal legbiztosabb módszere a tettenérés, ugyanis ebben az esetben nem lehet megkérdőjelezni az eljárást, de az áru eredetének meghamisítását a nyomon követhetőség ellenőrzésével is tudja ellenőrizni a hatóság, ugyanis a számlán és a fuvarlevelen fel kell tüntetni az áru származását.

Vannak ugyanakkor kiskapuk, például sokan őstermelőként kereskednek, ami megnehezíti az eljárást, ugyanis ilyenkor a termelés helyszínén is szemlét kell tartani, valóban termesztenek-e epret, és hogy csak azt adják-e el, vagy vásároltat is. Ha termesztenek valamennyit, de annál jóval többet forgalmaznak, nehéz kiszűrni, hogy az eper honnan való, ezért a Nébih tervezi,

A Nébih válasza szerint a jelölési kötelezettség a termelőkre, őstermelőkre is vonatkozik, nem csak a kereskedőkre. Ha a kereskedő az áru származását nem tudja igazolni, akkor mindenképpen jogsértést követ el, és bírságra számíthat, az áru származásától függetlenül. Ezenfelül az ismeretlen eredetű árut a hatóság megsemmisíttetheti.

Alapvetően az áru birtokosa fele az áruért, azonban ha a ha azonban a hamisítást bizonyíthatóan más követte el, a hatóság azzal szemben jár el. Ha bebizonyosodik, hogy az áru eredetét meghamisították, a bírság a tétel értékének kétszerese, de minimum 15 ezer forint. A nyomon követhetőségi szabályok megsértésekor a bírság tételenként értéktől függetlenül 50 ezer forint.