László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miért nem mindegy, hogy görög vagy magyar szamócát veszünk?

2019.05.10. 12:14 Módosítva: 2019.05.10. 19:54

Hétfőn került be a hírekbe, hogy a Nagybanin és más piacokon magyarként árulják az importszamócát. A probléma nem új, állítólag már évek óta bevett gyakorlat, hogy az importált szamóca magyarként kerül ki a standokra. Érdemes odafigyelni, ugyanis az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint a magyar szamóca fogyasztói ára a következőképpen alakult május első hetében (az év 18. hete):

Eper vagy szamóca?

A boltban kapható gyümölcs, amit epernek nevezünk, valójában a szamóca. Epernek hivatalosan az eperfa gyümölcsét nevezik, ezért is hívják a szamócát olykor földiepernek. 

  • Budapest, Fehérvári út: 1980 Ft/kg
  • Budapest, Vámház körút: 1680 Ft/kg

Míg ugyanezeken a helyeken a görög szamóca kilónkénti ára:

  • Budapest, Fehérvári út: 980 Ft/kg
  • Budapest, Vámház körút: 998 Ft/kg

Az eltérés akár kétszeres is lehet. Az eper ára amúgy jelentősen tud változni akár egy héten belül is, a 17. héten ugyanis a magyar eper ára még 3 ezer forint körül volt, és az egyes piacok között is akár 3-400 forintos eltérések lehetnek, tehát érdemes utánajárni.

De van egyáltalán különbség a magyar és a görög szamóca között? És miért drágább a magyar? Kérdéseinkkel megkerestük Simon Gergelyt, a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének tanszékvezetőjét.

Elmondta, hogy a szamóca az egyik leggyorsabban változó gyümölcs, folyamatosan dolgoznak új technológiákon, termesztési eljárásokon. Bár a szamócát gyümölcsnek tartjuk, sok helyen már a zöldségekkel együtt oktatják, mivel nagyobb része nem szabadföldi termesztésben, hanem hajtatásban (fólia, üvegház) terem. Jelenleg nálunk a Clery fajta a legnépszerűbb, azonban még a – gyümölcsök terén egyébként konzervatív – magyar piacon is sok változás lezajlott az elmúlt néhány évtizedben szamócaügyben.

A 80-as években még a Gorella volt a meghatározó fajta hazánkban, ezt váltotta az ízben már kissé silányabb El Santa a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején, míg végül 2010-re a Clery terjedt el – ha magyar szamócát vesz, az nagy valószínűséggel Clery lesz. A szamócának azonban sajátos igényei vannak, ezért a déli országokban más fajtákkal kísérleteznek.

Egyfelől a szamócának ahhoz, hogy virágot hozzon, szüksége van egy mélynyugalmi fázisra, amikor stabilan 7 fok alatt van a hőmérséklet. Ez az egyik oka, hogy még a melegebb, mediterrán helyeken sem lehet csak úgy szamócát termeszteni egész évben vagy nyáron. Egyes fajták 500, míg mások akár 1500 óra mélynyugalmi fázist igényelnek, ezért eltérő fajtákra van szükség a mediterráneumban és nálunk.

Nagy a verseny, hogy a hagyományosan csak a négy-öt hetes tavaszi és az őszi utószezonban termő szamócában ki az, aki:

  • elsőként tud piacra lépni,
  • hosszabb perióduson át tud termelni (tehát például nyáron is),
  • és hogy ki tudja a legnagyobb hozamot elérni.

A termesztési technológiákban a legközismertebb a fóliázás, nálunk is az első termés fóliában terem. Olaszországban és Spanyolországban hatalmas alapterületű fóliákban termelik a szamócát, de például a spanyolok egyéb trükköket is bevetnek: felviszik a palántákat a Pireneusokba, hogy így biztosítsák nekik a hideg mélynyugalmi fázist, aztán lehozzák őket teremni, így ki tudják tolni a szezont a nyárba is.

Az olaszok is kísérleteznek olyan fajtákkal, amelyek akár egész évben képesek teremni, bár ezek minőségben nem mindig veszik fel a versenyt a hagyományos szamócával. A termőtalajt is számos helyen más anyaggal helyettesítik, más közegen át veszi fel a növény a tápanyagokat és a nedvességet. Jellemző alternatíva a kőzetgyapot, ezen keresztül kapja meg a növény a mesterségesen összeállított tápoldatot. Van, ahol már a gyapotot is elhagyják, és a növény gyökere a levegőben lóg, ezt vonják be ködként a porlasztott tápoldattal, ez az úgynevezett aeropónia. Az alternatív tápanyagközegek azonban a minőség rovására mehetnek, ezért íztelen például az ipari mennyiségben termesztett paradicsom is gyakran.

A görögök lecserélték az egész mezőgazdaságukat, hogy a piaci igényeket ki tudják elégíteni, most már nemcsak szamócában, hanem barackban is az olaszok és a spanyolok előtt járnak, korábban be tudnak jutni a piacra. Kulcskérdés a napsütéses órák száma is, amiben a déli országok verhetetlenek, a görögök pedig különösen kihasználják az ország fekvését. Nemcsak elsők tudnak lenni, de az olcsó (tulajdonképpen ingyenes) napenergiának hála magasabb hozamokat tudnak elérni.

Amíg nálunk egy hektáron átlagosan 18 tonna őszibarack terem, a görögöknél 30 tonna, és ez az árakon is meglátszik.

Azonban a mennyiség nem minden, a gyümölcsök gyakran megsínylik az utat. Bár az EU-n belül a zöldség-gyümölcs piac rendkívül globalizált, egy-két napon belül eljutnak a kamionok a kontinens bármelyik sarkába, mégis vannak az importnak hátulütői. Ahhoz, hogy a szamóca kibírja a szállítást, alacsonyabb érettségi állapotban szedik le. Viszont nem minden gyümölcs, a szamóca sem, utóérő. Míg az almában még a leszedés után is folytatódik a keményítő cukorrá alakulása, a szamócánál a szedés után már nincs pozitív változás, esetleg kicsit beszíneződik, puhább lesz,

de az íze nem lesz jobb.

A vásárlók azonban szemre vásárolnak, ezért is népszerűk délen például a korán színeződő fajták. Egy új fajta bevezetése a piacra komoly marketinget igényel, ugyanis az emberek ragaszkodnak a megszokott színhez és alakhoz. Különösen a magyar vásárlók bizalmatlanok az új fajtákkal, pedig nem érdemes a szemünkre hagyatkozni: ha nincs lehetőség megkóstolni a terméket, érdemes inkább illat alapján dönteni, mintsem forma vagy szín után vásárolni. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!