Valter
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A Borsodi már nem akar csak a melósok söre lenni

IMG 1021.JPG másolata
2019.06.19. 11:11
Nemcsak a kisüzemi sörkészítők, hanem a nagy sörgyárak is profitáltak a hazai sörkultúra fejlődéséből. Nem is az a lényeg, hogy valamivel több sört iszunk, mint korábban, hanem, hogy egyre inkább a jobb minőségű termékeket keressük.

A Borsodi Sörgyár 2012 óta a világ hetedik legnagyobb sörgyártója, az amerikai-kanadai Molson Coors tulajdonában van, az anyavállalat pedig úgy döntött, hogy a magyarországi gyár teljesítménye, illetve jó földrajzi elhelyezkedése miatt bővíti, és regionális központtá fejleszti a bőcsi üzemet.

A cég tavaly már hét európai országba exportált sört, főként nem Borsodit, hanem a Molson Coors egyéb márkáit és a licenc alapján gyártott más vállalatokhoz tartozó italokat. A környező országokba visznek például Staropramen Világost, Millert, Löwenbraut és Stella Artois-t is. A 12 millió eurós (mintegy 4 milliárd forint értékű) beruházással most új doboztöltősort kapott az üzem, ezzel

1,8 millió hektoliterről 2,5 millió hektoliterre nő az éves kapacitása, ez utóbbi nagyjából 500 millió korsó sörnek felel meg.

Az átadón jelen volt Kanada magyarországi nagykövete, Isabelle Poupart is. A diplomata arról beszélt, hogy az Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás, a CETA rendkívül kedvező befektetési lehetőségeket biztosít, ezt bizonyítja például az is, hogy már 2018-ban, az egyezmény megkötését követő első évben 10 százalékkal nőtt a Kanada és Magyarország közötti kereskedelem mértéke.

A CETA – hosszas huzavona után – 2017 szeptemberében lépett hatályba. A szerződés befektetővédelmi rendelkezéseit, mindenekelőtt a vitarendezési mechanizmust többen aggályosnak tartják, ugyanis sértheti a nemzetállami szuverenitást és a nemzeti kormányokkal szemben a nagy multiknak ad több lehetőséget érdekeik érvényesítésére. Az egyezmény a gazdáknak jöhet igazán rosszul, az ipari befektetők szemében azonban vonzóbbá teheti Magyarországot.

Az eseményen jelen volt még S. Nagy László Győző, Bőcs polgármestere is. Ő felelevenítette az emlékeit azokról az időkről, amikor a gyár helyén még cukorrépa-ültetvény volt, amelyen ő is dolgozott, majd az 1970-es években, a gyár építésekor már nagyon örültek a helyiek, hogy sok ember számára "biciklis távolságra" lesz egy munkahely. Elmondása szerint ez azóta sem változott, a mai napig jó az emberek kapcsolata a gyárral, és természetesen a cégtől származó adóbevételek is nagyon fontosak a település számára.

Az elmúlt időszak sörpiaci trendjeinek egyik leglényegesebb eleme, hogy a vásárlók egyre inkább a prémium söröket keresik. A nyugati sörkultúrában amúgy már korábban elindultak azok a folyamatok, amik nálunk még csak pár éve tartanak. Vuleta Zsolt, a Borsodi ügyvezetője nem szereti a "sörforradalom" kifejezést, mert azt sugalmazhatja, hogy a változások az egész korábbi struktúrát megváltoztatják, vagy felforgatják, holott 

a magyarok sörhöz való viszonyának változásával az ágazat minden szereplője jól jár. A kis, kézműves főzdék éppúgy, mint a nagy sörgyárak.

Szerinte bár bővül a kicsik jelenléte, még mindig csak a piac 3-5 százaléka az övék, de az is igaz, hogy a nagyok is inspirálódnak időnként a kisebb szereplők innovációiból. Persze a nagy cégeknél mindig nagyon komoly piaci elemzések előzik meg egy sör bevezetését. A cégvezető szerint minden söriparban tevékenykedő ember örül a sörkultúránkban bekövetkezett változásoknak, hiszen mindenki számára kedvező, hogy a vásárlók nyitottak az újdonságokra, és egyre inkább keresik a magasabb minőségű termékeket.

A magyarok amúgy nem ittak sokkal több sört tavaly, mint az azt megelőző évben, hiszen mennyiségileg csak 1 százalékos bővülés volt (bár a Borsodinál 3 százalékkal több sört adtak el), viszont ami fontosabb, hogy a növekedés igazi motorja a jobb minőségű, prémium szegmens volt.

Vuleta Zsolt megemlítette azt is, hogy a mostani beruházáshoz kapcsolódóan 10 százalékos létszámbővítés volt a gyárban. 

A munkaerőhiányt pedig természetesen ők is tapasztalják, az ügyvezető szerint rendkívül küzdelmes az új emberek megtalálása, bevonzása.

A hagyományos módszerek egyre kevésbé működnek, ezért legutóbb például toborzónapot tartottak, hátha a közvetlenebb kapcsolatfelvétellel könnyebben találnak új munkaerőt. A nehézségek ellenére azonban náluk még nincsenek külföldi vendégmunkások.

A cég marketing igazgatója beszélt arról, hogy 

korábban az a kép alakulhatott ki a Borsodiról, hogy a melósok söre, ez viszont csak egy szűkebb köre a célcsoportnak, hiszen az ő sörük is, de nem csak az övék.

Juhász Péter Tibor szerint azonban igyekeznek változtatni a márkáról kialakult imázson, és ebben van is elmozdulás. Vuleta Zsolt hozzátette azt is, hogy nem volt jó döntés, hogy a cég egy időre eltávolodott a korábban jól bevált "az élet habos oldala" jelmondattól. Ezért leporolták a régi szlogent, az új "borsodi szitu" kampánnyal pedig ráerősítettek erre, és azt akarják üzenni, hogy a nagy, boldog pillanatok mellett vegyük észre az élet apró örömeit is. A marketingstratégiai újítás pedig a jelek szerint sikeres volt, hiszen a "borsodi szitu" kampány érezhetően hozzájárult ahhoz, hogy azonnal emelkedésnek indultak az addig csak stagnáló, sőt, kicsit csökkenő eladási számok.

(Borítókép: Bozzay Balázs / Index)