Amerika megvásárolná a közel-keleti békét
További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
Jared Kushner a Fehér Ház vezető tanácsadója vasárnap felvázolta, hogy az Egyesült Államok milyen gazdasági lépésekkel szeretné stabilizálni a Közel-Keletet, számolt be a Reuters. Az USA 50 milliárd dollár értékben hozna létre egy nemzetközi befektetési alapot, hogy segítse a palesztin régió és a környező arab országok gazdaságát, valamint 5 milliárdot arra különítene el, hogy közlekedési folyosót létesítsenek Ciszjordánia és a Gázai övezet között.
A csomagot 179 infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési projekt alkotná. A palesztinok azonban élesen kritizálják a tetszhalott palesztin-izraeli békefolyamat ilyen formájú felélesztését. Kushner nagyszabási gazdasági terve csak akkor lépne életbe, ha sikerült politikai megoldást találni a régió régóta húzódó konfliktusaira.
Az 50 milliárd dollár fele a palesztin területek gazdaságának helyreállítására van szánva, a maradékot pedig Egyiptom, Libanon és Jordánia kapná. Tervben van a palesztin régió turizmusának a feltámasztása is, azonban a gyakori katonai villongások, és megszállt Ciszjordánia szigorú katonai ellenőrzése mellett nehéz elképzelni, hogy ennek mennyi a realitásalapja jelenleg.
A Trump-kormány reményei szerint a cechet a Perzsa-öböl tehetős államai, Európa és Ázsiai országai, valamint privát befektetők állják majd. A palesztinok 2017-ben megszakították a kommunikációt Trumpékkal, miután Amerika elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.
A palesztin oldal képviseletében Hanan Ashrawi azzal söpörte le az asztalról a tervet, hogy valós politikai intézkedésekre van szükség, és nem ígéretekre.
A palesztin vezetők közül sokan úgy érzik, hogy az egyességgel csak megpróbálják megvásárolni, hogy lemondjanak a saját országra irányuló törekvéseikről.
Kushner szerint azonban ez az évszázad üzlete, sőt az évszázad lehetősége, ha a palesztinoknak van elég bátorsága belevágni. Elmondása szerint egyes palesztin üzletemberek részt vettek az program bejelentésére megtartott konferencián, de nem kívánta megnevezni őket.
A Perzsa-öböl több országa jelezte, hogy részt kíván venni a Bahreinben tartott konferenciasorozaton, az Egyesült Államok kormányközeli forrásai szerint így próbálnak Trump kedvében járni, aki mostanában kemény hangot ütött meg ezeknek az Perzsa-öböl országainak fő ellenlábasával, Iránnal szemben. A rendezvényre Izraelt kormányzati szinten nem hívták meg, hogy ne riasszák el ezzel a palesztinokat a részvétektől, Izraelt így csak egy kisebb üzleti delegáció képviselte.
Kérdéses az is, hogy a világ kormányai mennyire lesznek adakozó kedvükben a kezdeményezéshez, főleg amíg a térségben állandó a feszültség. Amerikai elemzők szerint az ingatlanos hátterű Kushner túlságosan üzleti alapon kezeli a problémát.