Megmutatná idegeneknek a bankszámlatörténetét?

Nyílt bankolás, azaz open banking. Elsőre elég rémisztőnek tűnhet, hogy bárki csak úgy betekinthet a költéseinkbe, a bankkártyánk, a bankszámlánk forgalmába, egyenlegébe.

Amikor kezdett elterjedni a bankkártyás fizetés, riadt szemmel követtük a pincérek mozdulatait, mit csinálnak a kártyánkkal, vagy amikor hódítani kezdett az online vásárlás, szorongva adtuk meg a bankkártyánk adatait, de ma már a legtöbbünknek evidens a netes vásárlás. Vagy nézzük az okos telefonjainkat! Az, hogy különböző szolgáltatók folyamatosan értesülhetnek arról, hogy éppen hol tartózkodunk, eleinte szintén elég rémisztőnek tűnt, ez volt maga a megvalósult big brother.

Aztán egyre kevesebb embert zavart, vagy, ha zavart is, nagyobb előnynek tűnt egy aktuális és okos térkép, navigációs program, egy útvonalajánló a tömegközlekedési szolgáltatónknál, de akár csak egy okos étteremajánló, vagy a fényképeink azonnali felcímkézése, idővel, helyszínnel, vagy egy személyes app, ismerőskereső, gyorsrandi-program.

Nyílt bankolás

Elsőre a nyílt bankolás (open banking), vagyis az Európai Unió szeptember 14-én induló PSD2 direktívája is túl erős bizalmat kíván az ügyféltől, de könnyen lehet, hogy hasonlóképpen el fog terjedni, hiszen az ügyfelek pénzt takaríthatnak meg, ez pedig akkor is csalogató, ha esetleg idegenkedünk az intim szféránkba tartozó költéseink bemutatásától"

– mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu vezetője. Az open banking globális jelenség, de az európai verzió, a PSD2 célkitűzése az volt, hogy az Európai Unió versenyképesebbé szerette volna tenni a pénzügyi piacot, vagyis a cél röviden az, hogy az ügyfelek kapjanak jobb és kényelmesebb pénzügyi szolgáltatásokat – mondta Berkes Tibor, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója. Itthon ez most indul, de Európában már sok helyen elindult, rengeteg szolgáltató működik, egyedül Nagy-Britanniában a bankok 27 millió esetben adtak át adatot külső partnerek felé.

De milyen adatokat?

A szabályok arról szólnak, hogy a bankok kötelesek megnyitni az interfészeiket és amennyiben azt az ügyfél is engedélyezi, akkor a bank a megfelelő licenc-szel rendelkező szolgáltatóknak átadja a számlatulajdonos

• nevét,
• az elmúlt 90, esetleg 180 napban végzett banki tranzakcióinak adatait,
• illetve a banki egyenlegeket.

Ennyi érzékeny információ átadásánál az is érdekes természetesen, hogy mit nem ad át a bank a harmadik feles szolgáltatónak. Nem adja át például az ügyfél címét, mobilszámát, email-címét, de a bankszámlán kívüli termékekeivel kapcsolatos információkat sem, illetve az ügyfélre jellemző problémás eseményeket (késő törlesztéseket) sem oszthatja meg a bank másokkal.

Mire jó ez az egész?

De miért egyezne bele bárki abba, hogy egy addig számára ismeretlen szolgáltató is belelásson a pénzügyeibe? Természetesen anyagi előnyért, megtakarításért, vagyis pénzért. Mi lehet itt az ügyfélhaszon?

• Ha egy külsős szolgáltató látja, hogy az adott ügyfélnek milyen banki költségei voltak, kedvezőbb, illeszkedőbb, költséghatékonyabb számlacsomagot tud ajánlani neki.
• Ha egy, a különböző banki ajánlatokat összehasonlító, okos integrátoroldal azt látja, hogy az ügyfélnek milyen vásárlási szokásai voltak, erre praktikus hitelkártyát, vagy testre szabott személyi kölcsönt kínálhat.
• Ha egy okos fintech-cég irracionális pénzügyi lépéseket vél felfedezni az ügyfélnél, személyes pénzügyi tervező applikációt (personal finance manager szolgáltatást) javasolhat.
• Vagy csak egyszerűen, egy okos számlarendező programmal valaki segíthet az ügyfélnek gördülékenyebbé tenni a közüzemi számlák fizetését.

Kik lehetnek a szolgáltatók?

Ez mindenesetre elég bizalmi helyzetnek tűnik, és valóban akárki nem kérheti azt, hogy adjuk oda neki a banki adatainkat.

Kétféle ellenőrzött és különböző feltételeknek megfelelő szolgáltató jöhet létre

• az AISP (account information service provider) a számlainformációkat kezelő szolgáltató,
• a PISP (payment initiaton service provider) pedig az intelligens fizetéseket kínáló szolgáltató.

Előbbi a hatékonyabb pénzügyi tervezést segítheti a számlainformációk alapján, utóbbi pedig menedzselheti a banki utalásokat. Vagyis a PISP-ek alkalmasak lehetnek arra, hogy az ügyfél nevében fizetési tranzakciót indítsanak a számláról, figyelve a közüzemi számlákat, a befizetési határidőket. Ez egyfajta intelligens csoportos beszedési megbízás, de nagyon fontos, hogy a végső kontroll mindenképpen az ügyfélnél marad.

Engedélyes tevékenység

A különböző szolgáltatóknak majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ad ki engedélyeket, folyamodhatnak ilyenekért bankok, pénzügyi integrátoroldalak, de fintech-cégek is.

Sándorfi Balázs szerint egy banki termékeket összehasonlító integrátoroldal esetében az ügyfél számára előnyös, hogy egyetlen felhatalmazással nem csak egy szolgáltatótól kaphat majd ajánlatot, hanem az integrátor képes lesz számára a legkedvezőbb ajánlatot feldobni. Berkes Tibor szerint az hamarosan eldől, hogy miként indul majd az open banking szeptember 14-én,

biztosan lesznek lelkes úttörők és konzervatív idegenkedők, de előzetesen azt látni, hogy a bankok mentalitása eltérő, legalább négyféle stratégia megkülönböztethető:"

• vannak bankok, amelyek megfelelnek ugyan a vonatkozó jogszabályoknak, azaz megnyitják az interfészeiket, de passzívak, különösebben nem fejlesztenek,
• mások pénzt szeretnének keresni, szolgáltatást nyújtanak, extra adatokat is adnak, intelligensen rendszereznek, és az értéknövelt szolgáltatásokért ellenszolgáltatást kérnek,
• megint mások ügyfélcentrikusan megpróbálják a saját alkalmazásaikat tökéletesíteni, gyakorlatilag azért fejlesztenek, hogy ne legyen érdemes tőlük távozni,
• végül akadnak majd olyanok is, akik kifejezetten üzleti előnyt látnak abban, hogy hozzákapcsolódhatnak más bankokhoz és ügyfeleket próbálnak szerezni.

Hogy alakul át a banki szolgáltatások világa?

Magyarországon még erősen kereskedelmi bankokhoz kötöttek a lakossági pénzügyi szolgáltatások, 14 nagyobb, hagyományos bank adja a magyar lakossági piac 99 százalékát, de Berkes Tibor példája szerint Norvégiában már a fizikai bankfiók nélküli bankoknak többsége van a lakossági bankpiacon.

Sándorfi Balázs a digitalizáció szükségességét szélesebben értelmezi, szerinte kifejezetten létszükséglet, hogy a régió többi országához képest is digitálisan fejletlen hazai bankszektor nagyot ugorjon a digitalizációban. A lemaradásnak történelmi okai vannak, leginkább az, hogy mindig valami mással kellett foglalkozni:

„A 2008-as pénzügyi válság nagyon megfogta a fejlesztéseket, a bankokat sokáig teljesen lekötötte a forintosítás és a devizahiteles elszámolás informatikai lekövetése. Aztán amikor javult volna a helyzet, akkor érdemben nehezebb volt megfelelni a magyar szabályozói követelményeknek, a hitelezési folyamatok a nemzetközi standardokhoz képest erősebben voltak szabályozottak nálunk, az informatikai fejlesztések erre koncentráltak."

Integrálni kellett a rendszerekben a kamatadót, az ekho-változásokat, a módosuló tranzakciós illetékeket, ingyenes készpénzfelvételt, csokot, Babaváró hitelt."

A jegybank tónust váltott

Mára azonban az MNB is felismerte a digitalizáció fontosságát és kifejezetten belevette a versenyképességi programjába, hogy érdemes a pénzügyi közvetítőrendszeren belül a digitális alapú hitelezést támogatni, és az MNB erre akár adókedvezményt is indokoltnak tartana. Mint az MNB írta,

„a bankok IT infrastruktúrájának megvalósulása érdekében célszerű lehet adókedvezmények bevezetése, amelyek mérsékelnék a beruházásokra szükséges tőke mennyiségét."

Az adókedvezmény a pénzügyi tranzakciós illetékből járhatna az elavult IT-rendszerek felújítására, cseréjére és az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt fejlesztésekre: ezek jelentős hozzáadott értékkel rendelkezhetnek a magyar gazdaság számára.

Felpörgött a hitelezés

Az átfogó digitalizálás természetesen összetettebb kérdés, mint a PSD2, de az látszik, hogy a mai fizikai infrastruktúrán nehéz az amúgy kívánatos lakossági hitelezés felfuttatása (2030-ig évente 15 százalékos növekedés lenne a kívánatos. Ehhez sokféle digitalizációs lépés lenne indokolt.)

Az elmaradásunk jelentős, miközben a tapasztalatok szerint a nemzetközi fintech-startupok még banki munkaidőn kívül is 2 perc alatt számlát nyitnak, addig Magyarországon egy ilyen folyamat legalább 15 perc. Lengyelországban ma már teljesen reális az, hogy egy online személyi hitelnél 15 percen belül az ügyfél számláján van a pénz, Magyarországon ez ma még jellemzően két munkanap.

Merjünk bankot váltani!

Magyarországon a lakossági ügyfelekre az jellemző, hogy évtizedekig ott maradnak a bankjuknál, mert a tehetetlenség ott tartja őket, de ha a bankpiac kinyílik az ügyfelek számára, akkor jó esetben a jövőben már nem az határozza meg a termékválasztást, hogy az ügyfél hol bankolt, hanem az, hogy melyik a legjobb ajánlat. A szakemberek szerint az első körben a következő termékeknél nőhet a verseny:

• személyi hitel,
• hitelkártya,
• piaci alapú lakástakarék,
• bankszámla.

A megtakarítási oldal most gyengébb, a bankbetétben ma nincs igazán piac, az állampapírok lényegesen többet kínálnak. Az összetettebb jelzáloghitelek folyósítása sem lesz ennyire egyszerű, de az open banking a folyamatok egyszerűsítésével és az ajánlatok transzparenciájával sokat segíthet ezen a piacon is.

Azt, hogy mennyire lesz gyors a nyitás, mennyire lesznek bátrak az ügyfelek, majd meglátjuk, de abban biztosak lehetünk, hogy a nagyobb bankok nem lesznek érdekeltek abban, hogy gyorsan elvigyék az ügyfeleiket. A bátrabbak azért már kommunikálnak és az előnyöket hangsúlyozzák.

A hazai bankok közül a K&H kifejezzen ösztönzi a fiatal fejlesztőket, hogy készítsenek jó applikációkat, a bank már februárban nyitott az új típusú szolgáltatók felé és számukra hozzáférést biztosító sandboxot (homokozót), vagyis tesztkörnyezetet nyitott. Az Erste is jelezte, hogy készen áll a PSD2-re és el is indította az Erste fejlesztői portált. Az osztrák központú, regionális bank mindenhol elkészült (egyedül Szerbiában nem, amely nem uniós állam).

A bank a PSD2 fő előnyének azt tartja, hogy bár a banki információk és a felhasználásukra vonatkozó döntések az ügyfelek kezében maradnak, de az ügyfeleknek több lehetőségük lesz választani.

Az Ersténél gondoskodunk az információk megfelelő védelméről, a biztonságról, ugyanakkor támogatást is nyújtunk abban, hogy az ügyfelek alaposan végiggondolt döntéseket hozhassanak”

– mondta el Peter Bosek, az Erste-csoport kockázatkezelési igazgatója. Ám a jogszabályi kötelességeinek mindenki igyekszik megfelelni, hiszen lassan már csak két hónap van a szeptember 14-i indulásig, igaz ehhez hozzá kell tenni, hogy ez csak a tervezett rajt, márpedig az elmúlt hetekben több nagy banki folyamat, így az azonnali fizetési rendszer és a személyes adategyeztetés is új határidőt kapott.

(Borítókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán)