G7: Sosem fog megtérülni a zalai tesztpálya

Idén májusban megnyílt a Zalaegerszeg mellett épült ZalaZone tesztpálya, amitől a kormány nem kevesebbet vár, mint hogy a zalai megyeszékhelyet, és Magyarországot az önvezető autók fejlesztésének egyik központjává teszi. Hogy beváltja-e majd ezeket a reményeket, azt majd az idő eldönti, a G7.hu elemzése szerint viszont reménytelennek látszik, hogy a pálya nem fogja 8 év alatt visszahozni a bele fektetett rengeteg állami pénzt. Sőt, az sem biztos, hogy a projekt valaha megtérül. 

A projektre egy 2017-es kormányhatározat még 21 milliárd forintot irányzott előre, viszont úgy néz ki, hogy a végső költsége nem fog megállni 45 milliárd forint alatt. És bár a pálya elvileg azért is lesz vonzó az autóiparnak, mert nagyon high tech, és tényleg van benne 5G hálózat, meg egyebek, amelyek az elektromos és önvezető autók teszteléséhez szükségesek, 

A pályához az aszfaltot a Szijj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV rakta le 30,5 milliárd forintért. Vicces részlet, hogy a teszteléshez 22 féle utat építettek köztük egy "rossz utat bukkanókkal és rossz vasúti kereszteződéssel". 

Emellett épül egy autópálya, ami Zalaegerszeget köti majd össze az M7-essel, amelyet hetente két napra lezárnak majd az önvezető autók tesztelésére. Ennek első, 8,5 kilométeres szakaszát a Strabag építi 38,8 milliárdért, vagyis kilométerenként 4,6 milliárdért. Ezzel az árral számolva a G7-nek az jött ki, hogy Zalaegerszegig elvinni a pályát úgy 110 milliárd forintba kerül majd. 

Összehasonlítva más, külföldi tesztpályákkal, az látszik, hogy legalábbis nagyon sokáig tartana, hogy megtérüljön a ZalaZone, már ha tényleg beindul rajta a tesztelés úgy, ahogy a kormány tervezi. A német ATC tesztpálya például, amely szintén elektromos és önvezető autók tesztelésére jött létre, a 2015-ös beszámolója szerint mai árfolyamon 320 millió forintos bevételt és 46 milliós nyereséget hozott. Igaz, jóval kevesebből is épült, mint a magyar pálya, 45 milliárd forint helyett 3 milliárdnak megfelelő euróból. Egy másik, kicsit nagyobb és felkapottabb német tesztpálya, az ATP 4,2 milliárd forint árbevételt és 421 milliós profitot termelt 2017-ben. 

nem számolva a Zalaegerszegig épülő autópályával, a tőkeköltségekkel és a 10-20 évenként esedékes felújításokkal. Még az európai tesztpályák közül a legtöbbet kereső brit Millbrook 1,9 milliárdos profitját figyelembe véve is 23 évre lenne szükség, hogy a magyar pálya visszahozza a bele fektetett pénzt. 

A pályát építő cég a portálnak úgy reagált a megtérüléssel kapcsolatban, hogy 

Mint minden stratégiai kutatási célú infrastruktúra, így a tesztpálya projekt megtérülésénél is a teljes nemzetgazdasági hatást kell vizsgálni, e tekintetben a zalaegerszegi tesztpályának már most, az építés szakaszában is vannak mérhető eredményei.

A cég szerint a pálya "százas nagyságrendű munkahelyet teremt közvetlenül" és hogy a "közvetlen tesztpálya üzemeltetői létszámnál sokkal jelentősebb az a hatás, amelynek eredményeként a tesztpálya közvetlen közelében megjelennek, betelepülnek fejlesztő cégek (pl. az AVL mérnöki cég már létrehozta a zalaegerszegi telephelyét, további szereplőkkel folynak tárgyalások), illetve az országba települnek további nagy hozzáadott értékű tevékenységekre alapuló munkahelyek.

(Borítókép:  Az épülő ZalaZone Járműipari Tesztpálya az Építők kövének elhelyezése napján Zalaegerszegen 2019. július 26-án. - fotó:  Varga György / MTI)