Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Zöldségkrémekkel kerültek drogériákba

DSC 9573
2019.08.26. 14:37
Egy 700 fős csongrádi kistelepülésen, Királyhegyesen indított vállalkozást két szegedi születésű, de Budapesten élő lánytestvér. A távirányított vállalkozás helyi alapanyagokból készít zöldségkrémeket, szószokat. A Kanálka termékeket már drogérialáncok is beválogatták kínálatukba.

„Ha ez a vállalkozás az autópályától több mint 10 kilométerre lenne, nem tudna működni” – ad gyors receptet Farkas-Molnár Ágnes arra, hogy tud két, gyesen lévő kismama Budapestről egy 700 fős csongrádi településen mezőgazdasági feldolgozással foglalkozó vállalkozást üzemeltetni. „Az M43-as nemcsak a mi ingázásunkat és logisztikánkat könnyíti meg, de a beszállítóink életét is.”

Királyhegyes 5 kilométerre van a pályától, 18 kilométerre Makótól és 45 kilométerre Szegedtől. Itt kezdett el a két szegedi születésű lánytestvér, Farkas-Molnár Ágnes és Molnár Judit zöldségkrémeket, szószokat, chutney-kat gyártani két és fél évvel ezelőtt. Egy-egy gyermekük volt, amikor elkezdték, azóta mindkét családba született egy-egy újabb.

A gyes alatt jött az ötlet

Farkas-Molnár Ágnes eredetileg jogász-közgazdász, testvére, Judit online marketinggel foglalkozott a gyerekek születése előtt. A gyes alatt találták ki, hogy vállalkoznának. Az elejétől fogva adott volt, hogy a vállalkozásnak köze lesz szülőföldjükhöz, és mivel Csongrád megyében a mezőgazdaság húzóágazat, úgy gondolták, ahhoz is. A Kanálka helyi alapanyagokból (zöldségekből, gyümölcsökből) készít zöldségkrémeket.

A kisgyerekes vállalkozóknak emellett fontos volt, hogy mindez adalék-, glutén- és tejmentesen is történjen. A tartósítást „nagyanyáink módszerével” végzik, tisztán hőkezeléssel, pasztőrkád segítségével másfél évi szavatosságot tudnak vállalni.

Jelenleg a padlizsánkrémjükből fogy a legtöbb, amit azért is kezdtek gyártani, mert érthetetlen volt számukra, hogy miért nem találtak a magyar piacon hazai padlizsánkrémet. Az övék abban is különleges, hogy nincs túlfűszerezve, finom magában is, de tekinthető egyfajta alapnak, amit a felhasználó tovább fejleszthet még, kerülhet bele joghurt, majonéz, paradicsom, ki hogy szereti.

Emellett viszonylag új termékek a tésztaszószok, azok is nagyobb és kedvezőbb árú kiszerelésben, mint ahogy a Kanálka indult, hogy kedvezzenek a háziasszonyoknak, anyukáknak. Az, hogy a mindennapi használat felé indultak, egy útkeresés eredménye. „Eredetileg delikát termékeket, chutney-kat kezdtünk el gyártani, a helyi viszonyokra és alapanyagokra szabva, így alma-, hagyma- és gyümölcsös chutney-kkal indultunk, a filozófiába nem illett bele a mangóból vagy avokádóból készült változat. Az volt a terv, hogy különleges boltokban, ínyenceknek értékesítjük ezeket a termékeket” – mondta Molnár Judit.

Lecsaptak rájuk a drogériák

A piac viszont nem úgy reagált, ahogy azt ők eltervezték. Bekerültek sok delikátüzletbe, de a közönségüket igazán a vásárokon találták meg, ahol viszont a vevők inkább más iránt érdeklődtek, így tették át a hangsúlyt a mindennapibb felhasználású termékek felé. Ezzel párhuzamosan az értékesítésen is változtattak, miután több magyarországi drogéria elkezdett erősíteni élelmiszervonalon, ők pedig pont a magyar és adalékmentes irányt hangsúlyozzák.

A Kanálka így került be eddig a Müller drogérialáncba, karácsonyi szortimentjébe beválogatta a DM, de volt időszakos akcióban a Lidlben, amikor hazai termékeket népszerűsítettek, emellett a Sparban és a CBA-ban is ott van a márka. Van webshopjuk is, de az kiderült, hogy a háziasszonyok nem vesznek meg csupán egyfajta terméket a neten, inkább olyan helyről rendelnek, ahol az egész bevásárlást egyszerre tudják elintézni, ezért most a Kanálka is ilyen típusú webshopokkal próbál meg leszerződni.

A testvérek – már csak a megye adottságai miatt is – mindenképp mezőgazdasággal és feldolgozással szerettek volna foglalkozni. A kezdeti tapogatózáskor felmerült még lehetőségnek a frissen préselt gyümölcslevek piaca, tudtak volna jó áron eladó üzemhez, eszközökhöz is jutni, de akkor már azt látták, ezzel elkéstek egy ütemmel, addigra már nagyon sokan foglalkoztak levekkel. Így döntöttek a helyi zöldségek és gyümölcsök üvegbe zárása mellett.

Tervükhöz nagyságrendileg 30 millió forint kezdőtőkét tett össze a két család, emellé a Belügyminisztérium Fókusz munkahelyteremtési programján nyertek bértámogatást. A pályázat a náluk dolgozó nyolc fő bérét támogatja három éven keresztül folyamatosan csökkenő mértékben, cserébe utána másfél éves tovább foglalkoztatást vár el a cégtől. Most tartanak két és fél évnél.

„Egy periférián lévő kistelepülésen adunk munkát, de egy sajátos helyzetben. Azt nem lehet mondani, hogy egy mezőgazdaságból élő térségben ne lenne munka, de az a munka elsősorban idényjellegű, betakarításkor, napszámban. Mi egész évben foglalkoztatjuk munkatársainkat, ugyanakkor a szezonalitás minket is érint, hiszen az alapanyagaink dömpingszerűen, néhány hónap alatt ömlenek be hozzánk. Szezonban mindennaposak az olyan telefonjaim a beszállítók felé, hogy jó áron szeretnék jó minőségű árut, de most három napig ne hozza, mert mást főzünk be, és nem tudom hova tenni” – mondta Farkas-Molnár Ágnes. Bár hűtőházuk nincs, de vész esetén az egyetlen légkondis szobájukat rendezik be ideiglenes raktárnak, hogy áthidalják ezeket a nehézségeket.

Egyszerre érik a padlizsán, a fokhagyma, a kápia és a szilva, ez komoly Excel-táblát kíván.

És persze olyan is előfordul, hogy épp nincs mit eltenni, de az embereket fizetni kell, az üzem nem állhat ott üresen, ezért bérgyártást is vállalnak, főleg olyan termékekét (pl. méz vagy olaj), amik nem konkurenciái a zöldségeiknek, magyarán tudnak várni.

A mennyiség biztos meglesz, az ár kérdéses

A termés értékesítése minden mezőgazdaságban dolgozó számára kulcskérdés. Csongrád megyében fontos ágazat a mezőgazdaság, sokan élnek ebből, ugyanakkor a termelés évről évre csökken, mert a mezőgazdaság kiszámíthatatlanságát és az importáruval való versenyt egyre nehezebben bírják a gazdák. Ez a meglátása Ágh Beátának is, aki férjével együtt sütőtököt és őszibarackot termel Zsombón, pár éve pedig – pont az ágazat hektikussága miatt – a beszerzés felé is elmozdultak. Így dolgoznak most már a Kanálkának is, amelynek azt vállalják, hogy a környékről (tágabb értelemben a megyéből) felhajtják a kellő mennyiségű osztályos árut (így hívják a szakzsargonban a külalakra vagy méretre nem tökéletes árut), amit azután feldolgoznak.

„A bolthálózatok csak a minden szempontból tökéletes árut veszik át, ami kicsit kisebb, göcsörtösebb, netán sérült, nem veszik át, pedig az attól még kiváló alapanyag lehet. Hogy ezeket fel tudja vásárolni egy helyi vállalkozás, az mindenkinek segítség” – mondta Ágh Beáta, aki azt tudja vállalni, hogy mindig meglesz a kellő mennyiségű alapanyag, de hogy milyen áron, azt nem. „Egy magyar gazda általában nem vállal előre mennyiséget és árat sem, mert jön egy jég, és ha elmegy a termés fele, akkor emelkedik az ár. Ezt nagyon nehéz tolerálnia a láncban utána következőknek, így például a feldolgozóknak. Az osztályos áru itt is kivétel, ott nincs akkora árharc és verseny az importtal.”

Alapvetően tartják magukat az elveikhez, hogy Királyhegyesről és környékéről vesznek alapanyagot, ezért is jöttek létre, és ez is az üzleti érdekük. „Egyszer egy nagyon jó, de nem csongrádi partnerünktől, aki eredetileg bérgyártatott velünk, átvettünk egy nagy adag paradicsomszállítmányt, mert tudtam, hogy minőségi árut kínál, de amikor visszaosztottam tonnára a szállítási költséget, kiderült, nekünk is az éri meg, ha helyben, az üzem vonzáskörzetében vásárolunk.”

Egy Budapestről irányított vidéki vállalkozás

„A beszállítók nem garantálnak semmit, ezt meg kellett tanulnunk, ilyen a mezőgazdaság, de a bio alapanyagot előállító gazdák még annyira sem tudnak garantálni semmit, még hektikusabb, még kiszámíthatatlanabb a termés, ezért – bár gondoltunk rá –, egyelőre nem tudunk elindulni ebbe az irányba.

Annál nekünk is komolyabb vállalásaink vannak, minthogy beleférjen az, hogy jöjjön egy telefon, hogy a kukacok megették a termést.

A 2016-ban indult vállalkozás első teljes évében (2017-ben) 6 millió forint árbevétellel és 2 millió forintos adózott eredménnyel zárt, ezt 2018-ra már 27 millióra tudták feltornázni, 4 milliós nyereséggel. Évente 30 tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel.

A Kanálka egy vidéki vállalkozás Budapesten, ennek minden előnyével és hátrányával. Az irányítás Budapesten van, a testvérek is itt élnek, de Farkas-Molnár Ágnes heti szinten jár Királyhegyesen. A céget online irányítják, minden infót Google Drive-ban osztanak meg egymással, a termelést és a beszerzést intéző munkatárs mindent egy időben lát, a kapcsolatot Viber-csoporton keresztül tartják egymással.

„A sebességi különbséget Budapest és vidék között azonban meg kellett szokni. A fővárosban gyors döntések kellenek, gyors kiszállítás, vidéken más a tempó, és jobban igénylik a személyes találkozást. »Majd megbeszéljük, ha jössz«, gyakran ebben maradunk” – mondta Farkas-Molnár Ágnes.

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.