Csökkenő inflációt és nagyobb növekedést vár a Monetáris Tanács

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. A testület ugyanakkor a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte – írja az MTI.

Hangsúlyozzák: az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Augusztusban az infláció 3,1, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalék volt. Az inflációs alapfolyamatok a vártnál számottevően alacsonyabban alakultak, főként az iparcikkek lassuló árdinamikája miatt.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A folyamatok a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik – állapítja meg a testület.

A tanács prognózisa szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. 

A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a korábban vártnál, de a következő negyedévekben lassul. A testület módosította növekedési prognózisát: a GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül a korábban várt 4,3, illetve 3,3 százalék helyett.

A közlemény kitér arra is, hogy a Magyar Állampapír Pluszból júniusi indulása óta már közel 2000 milliárd forint értékben jegyeztek, aminek több mint fele új forrás volt az állam számára.

 A testület szerint a globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet újra lazábbá vált, ez tartósan fennmarad, és további lazító lépések várhatóak.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta változóan alakult, a kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései, valamint a brexittel kapcsolatos történések befolyásolták – mutat rá a tanács.