Túl drága a magyar méz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Az európaiak szívesebben választják az unión kívülről jövő mézeket, idézi az MTI az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét. Bross Péter a köztévén beszélt arról, hogy egyébként eleve mézimportra is szorul az EU.
Pontosabban a világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna méz fogy évente az Európai Unióban (EU), ám az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani.
Nemrég beszélt ugyanő arról is, hogy Magyarországon belül egyáltalán nem ez a helyzet, még gyenge termés esetén is
minimum kétszer annyi mézet állítanak elő a magyar termelők, mint amennyit itthon fel akarunk használni.
Így az exportárak határozzák meg a belső felvásárlási árakat is. Míg korábban azt szokhatták meg a magyar méhészek, hogy bármikor el tudták adni a terméküket, most nincs kereslet a mézre, és a forintgyengülés hatásait sem érzik, sőt csökkennek az árak.
Most ehhez annyit tett hozzá Bross, hogy míg tíz évvel ezelőtt egy magyar méhész 2,4 eurót kapott egy kilónyi virágmézért, ez mostanra 1,7 euróra csökkent.
Behozatali költségekkel együtt is olcsóbb az ukrán is
A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ára kilogrammonként 580-600 forint, ez 542-561 forint nettó árat jelent. A világpiacon is a vegyes méz adja a tömeget, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó. Idén Ukrajnában 60-80 ezer tonna termésről beszélnek, és kilónként 2-2,1 eurós áron szállítják le az árut a vevőknek. A magyar vegyes méz ezzel szemben – 580 forintos felvásárlási áron, és még gyengébb forintárfolyamon is – 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz. Pedig a magyar méz még számottevő uniós támogatást is kap.
Az elnök szerint ha ez így folytatódik, az európai méhészeti ágazat tovább fog zsugorodni, miközben az Európai Unióba érkező mézek mennyisége nő. Azt is elmondta, hogy az import 80 százaléka mindössze négy országból jön:
- évente 80 ezer tonna Kínából,
- 45 ezer tonna Ukrajnából,
- 25 ezer tonna Argentínából és
- 20 ezer tonna Mexikóból.
Korábban a méhészek sokszor lobbiztak a kínai méz ellen, azzal is kiegészítve, hogy gyakran nehéz pontosan belőni a valódi származási országot, az átlagosan gyenge minőségű kínai méz trükkökkel is bejuthat az országba. Persze Kínában sem csak műméz van, itt olvashat például különlegesebb mézvadászokról. Ha érdekli Bross részletesebb álláspontja a mézpiacról, itt olvashat még róla.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
