Mészáros Lőrincéktől az állami MVM-hez kerülhet a Mátrai Erőmű

Hosszú tárgyalássorozat ért a finiséhez, napokon, vagy legfeljebb heteken belül megveheti az állami MVM a Mátrai Erőművet. Feltéve, hogy az állami cég vezetése nem tud elugrani a nemes feladat elől. Korábban a 24.hu írt arról, hogy Mészárosék már szabadulnának az erőműtől.

A tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. alig két éve vette meg Magyarország második legnagyobb erőművét, de azóta elég rosszul alakult a befektetés sorsa.

Ha az üzemi eredményeket nézzük, 2015-ben és 2016-ban még 13,6, majd 6,5 milliárd forintos üzleti nyereséget termelő lignites (széntüzelésű) erőmű 2017-ben és 2018-ban már 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget termelt.

Változó szereplőkkel

A rossz teljesítmény sok veszekedést is hozott a birodalomban. Eleinte a Mészáros-világ tőkepiaci tranzakcióit szervező  Jászai Gellért, majd Mészáros Lőrinc egy tőkealapja és a térség neves energetikai befektetője, vagyis cseh EPH cég, később a korábbi mátrai vezérigazgató Valaska József operatív vezetőként, majd az ő határozottan nem szakmai, hanem személyes okokból történő leköszönése után energetikai dívázó-vezetőként, előbb Baji Csaba, majd Králik Gábor, míg erőművezetőként a volt energiahivatalos, Horváth Péter próbálta, vagy próbálja irányítani az erőmű sorsát. 

Aki ért hozzá, azok szerint a vevők azt remélték, hogy vásárolnak egy fejőstehenet, amelynek ugyan nem korszerű a technológiája, de még évekig hozza a milliárdokat,

A mindenki által megbecsült Valaska József történetét most vegyük külön, de a többi felsorolt közül Jászai Gellért, a cseh EPH, majd legutóbb Baji Csaba is konfliktusok mentén kényszerült távozni.

Kell a rendszerbe

Az, hogy az eladó szabadulna a portékától, egy ideje nyílt titok, de  az, hogy a vevő az MVM lehet, talán újabb ötlet, igaz elsőre is logikus. Az államnak ugyanis elemi érdeke, hogy a paksi bizonytalanság mellett a kettes számú erőmű megnyugtató kézben maradjon.

Bár a jövő természetesen nem a széné, de a Mátrára egyelőre szükség lesz. Valószínűleg a szén után is lesz szerepe, akkor az úgynevezett kiegyenlítésben lesz fontos, ami azt jelenti, hogy nagy tőkeinvesztícióval ki kell alakítani a visontai gázos erőmű kapacitásokat.

Az állam csak akkor adhat ehhez pénzt, ha teljesen az övé a Mátrai Erőmű, különben ez tiltott állami támogatás volna. Mészároséknak is fontos az üzem és az, hogy megfelelő kézben maradjon, mert az erőmű környékére épült Mészáros-birodalomnak, a visontai hulladék-feldolgozónak, illetve keményítőgyárnak is szüksége van hőre és az áramra.

Az Opus hálózatokban gondolkodik

Ami pedig az Opus Holding jövőjét illeti, a cég most elsősorban hálózatokban gondolkodik, a Tigáz gázhálózatának fele és a Titász áramhálózata után a hírek szerint a tőzsdei cég vevő lenne az Émász hálózatára is.

Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a deal nem csere lesz, hanem két párhuzamos ügylet, ám esetleg a kettő időben nagyon is közel eshet egymáshoz, vagy adott esetben még össze is érhet.

(Borítókép: A mátrai erőmű Visonta közelében 2017. április 6-án. Fotó: Komka Péter / MTI)