Megállapodtak az uniós intézmények költségvetéséről

Megállapodásra jutottak az Európai Unió következő évi költségvetéséről a tagországok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament (EP) küldöttei, jelentették be hétfő este Brüsszelben.

(Az Európai Bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő.)

• A bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretett volna elérni,
• a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.

Monika Hohlmeier, az EP főtárgyalója elsősorban azt emelte ki, hogy sikerült félmilliárd euróval növelni a klímavédelemre szánt forrásokat, valamint több pénz fog jutni a digitalizáció, illetve a fiatalokat célzó különböző programok, például az Erasmus+ és a DiscoverEU finanszírozására.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősítenie a két intézménynek, amire akár már jövő héten sor kerülhet. Hétfőn éjfélkor jár le az egyeztetések határideje: amennyiben addig még nem sikerült volna megállapodásra jutni, akkor az Európai Bizottságnak új költségvetési javaslatot kellett volna benyújtania.

Az Európai Unió hosszú távú kiadásainak főbb céljait és korlátait a hétéves keretköltségvetési ciklusban határozzák meg. A következő évre vonatkozó kiadásokat egyéves költségvetésben szabják meg, ahol elosztják a hétéves időszakra tervezett összegeket. Nem kell minden évben pontosan 1/7-et előirányozni, de összességében törekedni kell arra, hogy a végösszeg annyi legyen, mint amennyit a ciklus elején megszabtak.

Jelenleg a 2014-20-as keretköltségvetési ciklus utolsó évére, 2020-ra terveznek az uniós intézmények. Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament dönt a költségvetésről. A büdzsében szerepelnie kell annak, hogy a Bizottság mennyi uniós támogatás kifizetésre vállal a következő évben kötelezettséget. Onnantól kezdve három éve van arra, hogy ezeket ténylegesen el is utalja. A költségvetésben azt is meg kell határozni, hogy a Bizottság mennyi támogatást fizet végül ki a korábbi években vállalt kötelezettségek alapján. A kifizetés átnyúlhat a következő, 2021-27-es költségvetési időszakra is.

A kohéziós politika az uniós költségvetés egyik legnagyobb kiadása, a 2017-es költségvetésnek például 34 százalékát fordították erre a célra. Az uniós pályázatokat a Bizottság előfinanszírozhatja, a projekt megvalósítása során időközi finanszírozással fedezheti a költségeket, vagy a projekt lezárása után fizethet. A tagállamok gyakran az államkasszából fedezik a projektre szánt összeget, míg a Bizottság nem fizet.

Ha tehát 2020-ban 3 milliárd euróval megemelik a kohéziós politikára kifizetett összegeket, akkor abban az évben valóban magasabb összeg fog a tagállami kasszákba befolyni, de a hétéves ciklust nézve összességében nem jut több uniós pénz erre a kohéziós politikára, mert arról már 2013-ban megállapodtak.