2020-as uniós költségvetés: 6 millliárd eurón vitatkoznak az uniós intézmények

2019.10.23. 18:06 Módosítva: 2019.10.24. 15:11
A tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa spórolna, míg az Európai Parlament költekezne jövőre a klímavédelem és a fiatalok támogatása érdekében. Több magyar képviselő kezdeményezése is veszélybe kerülhet.

Túl bőkezűnek tartja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament 2020-as költségvetési javaslatát. Az EP plenáris ülése szerdán megszavazta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet Strasbourgban, majd alig egy órával később a Tanács kijelentette: nem fogadhatja el az EP javaslatát. A gondot az okozza, hogy az EP 6 milliárd euróval több pénzt szeretne ténylegesen kifizetni, illetve 4,2 milliárd euróval magasabb összeget irányozna elő 2020-ban, mint a tagállami kormányokat képviselő Tanács. 

Az Európai Parlament közleményében a környezetvédelmi célokkal indokolta a magasabb számokat. Monika Hohlmeier német néppárti képviselő, a szerdán elfogadott EP-javaslat felelőse szerint „az ambiciózus éghajlati célok és környezetvédelem kéz a kézben járhat új munkahelyeket teremtő, kutatást támogató programokkal, fejlesztéssel és a versenyképesség növelésével."

Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány pénzügyminisztere egyetértett ezekkel a célokkal, de az EP javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, és arra is rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest eleve 0,6 százalékos és 3,3 százalékos növekedést jelent.

A következő három hétben egyeztető eljárásban próbálnak majd megoldást találni, de a vita jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a tagállamok fizetnek be az uniós kasszába, és nem az európai parlamenti képviselők. A Tanács már az Európai Bizottság eredeti javaslatából is lefaragott: 166,8 milliárd eurót javasolt a kötelezettségvállalások és 153,1 milliárd eurót a kifizetések összértékre. 

 

Magyar kezdeményezések

Az uniós költségvetés

Az uniós költségvetés

Az Európai Unió hosszú távú kiadásainak főbb céljait és korlátait a hétéves keretköltségvetési ciklusban határozzák meg. A következő évre vonatkozó kiadásokat egyéves költségvetésben szabják meg, ahol elosztják a hétéves időszakra tervezett összegeket. Nem kell minden évben pontosan 1/7-et előirányozni, de összességében törekedni kell arra, hogy a végösszeg annyi legyen, mint amennyit a ciklus elején megszabtak.

Jelenleg a 2014-20-as keretköltségvetési ciklus utolsó évére, 2020-ra terveznek az uniós intézmények. Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament dönt a költségvetésről. A büdzsében szerepelnie kell annak, hogy a Bizottság mennyi uniós támogatás kifizetésre vállal a következő évben kötelezettséget. Onnantól kezdve három éve van arra, hogy ezeket ténylegesen el is utalja. A költségvetésben azt is meg kell határozni, hogy a Bizottság mennyi támogatást fizet végül ki a korábbi években vállalt kötelezettségek alapján. A kifizetés átnyúlhat a következő, 2021-27-es költségvetési időszakra is.

A kohéziós politika az uniós költségvetés egyik legnagyobb kiadása, a 2017-es költségvetésnek például 34 százalékát fordították erre a célra. Az uniós pályázatokat a Bizottság előfinanszírozhatja, a projekt megvalósítása során időközi finanszírozással fedezheti a költségeket, vagy a projekt lezárása után fizethet. A tagállamok gyakran az államkasszából fedezik a projektre szánt összeget, míg a Bizottság nem fizet.

Ha tehát 2020-ban 3 milliárd euróval megemelik a kohéziós politikára kifizetett összegeket, akkor abban az évben valóban magasabb összeg fog a tagállami kasszákba befolyni, de a hétéves ciklust nézve összességében nem jut több uniós pénz erre a kohéziós politikára, mert arról már 2013-ban megállapodtak.

A 2021-27-es keretköltségvetésben a tervek szerint kevesebb pénzt szánnának a tagállamok gazdasági felzárkóztatását támogató kohéziós politikára, ami elsősorban a dél- és kelet-európai országoknak kedvez. Helyette a Nyugat-Európa számára kiemelten kezelt klímasemlegességre költenének többet, és az összes uniós támogatás kifizetését függővé tennék attól, hogy a tagország tiszteletben tartja-e a jogállamiság kritériumait. 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő közleményben adta hírül szerdán, hogy „a javaslatára 3 milliárd euróval emelte az EP a kohéziós pénzeket” a 2020-as költségvetésben, hogy „elegendő forrás álljon rendelkezésre a tagállami, már megvalósított projektek számláinak kifizetésére.”

Azaz, a javaslat értelmében összességében nem jutna több pénz a mostani hétéves költségvetési ciklus kezdetén, 2013-ban előirányzott számoknál az EU kohéziós politikájára, csak a kifizetéseket gyorsítanák fel jövőre, hogy "ne legyen likviditási hiány." Mindez nyilvánvalóan pozitívan hatna a magyar költségvetési mérlegre.

Deutsch Tamás viszont hangsúlyozta, hogy "2020-ban több pénz jut az EU kohéziós politikájára." Az EP-képviselő az EUrologusnak azt is elárulta: riási többséggel fogadta el a Parlament a javaslatomat, mely ráadásul ez egyik kulcsfontosságú eleme az EP 2020-as uniós költségvetést illető álláspontjának, tehát bizakodóak lehetünk".  Deutsch Tamás amiatt sem aggódik, hogy az EP és a Tanács ne jutna végül egyezségre. "Ez a kialakult eljárás: a Parlament álláspontját » elutasítja « a Tanács, és ezzel megkezdődik az a 21 napos egyeztetés a két intézmény között, amelynek az eredményeként bizonyosan közös álláspontra jutnak, és elfogadják a 2020-as költségvetést" - nyilatkozta.

"Az EP mai döntése, amellyel Deutsch sajátjaként kérkedik, a Magyarországnak járó támogatást bizonyosan nem növelte" - mondta Dobrev Klára DK-s EP-képviselő az EUrologusnak. " Az EU-pénzek ügyében Orbánék eddig annyit értek el, hogy a 2021-2027-es költségvetés tervezete szerint Magyarország negyven százalékkal kevesebbet kapna, mint a 2000-es években. Továbbá, a mindent behálózó korrupció, a jogállam és a demokrácia lebontása miatt reális a veszély, hogy az Unió akár a hazánknak szánt forrásokat elveszi" - mondta. 

Az EP-s költségvetés jelentéstevője, Monika Hohlmeier külön sikerként említette, hogy kibővítették a 18 éves európaiak számára egyhónapos ingyenes vonatbérletet garantáló DiscoverEU keretét. A programot felkaroló Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő a Tanács takarékosságra intő szerdai nyilatkozata után is bizakodó maradt: „a tagállamok között adódhatnak nézeteltérések bizonyos fejezetekkel kapcsolatban, de a Tanács nincs olyan helyzetben, hogy elutasítsa a teljes költségvetési csomagot. Amúgy is ideje, hogy a tagállami kormányok végre komolyan vegyék az emberek által közvetlenül megválasztott EP-t, és ne csak úgy tekintsenek rá, mint egy olyan testületre, ami mindenre pecsétet nyom, amit a miniszterelnökök füstös szobákban kialkudnak egymással.”

Pénteken a 2021-27-es időszak keretköltségvetéséről is tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők a múlt heti csúcstalálkozójukon, de nem jutottak előre. Angela Merkel német kancellár szerint "borzasztó messze vagyunk a megállapodástól", Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke szerint "mindenki a saját álláspontját ismételgette." Decemberben ismét visszatérnek a kérdésre.