Ennyi most a havi törlesztője egy 10, egy 20 és egy 40 millió forintos lakáshitelnek

Az MNB rendszeresen kommunikálja a hitelkamatok szintjét, ám csak több hónapos késéssel. Ha valaki lakáshitelt venne föl, akkor viszont az aktuális kamatokra van szüksége, hogy számára most mennyibe kerül a banki kölcsön. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be az alábbiakban, hogy a 14 hazai bank aktuális ajánlatait feldolgozó Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor adatai alapján mekkora a havi törlesztője és a teljes visszafizetése egy 10, egy 20 és egy 40 millió forint összegű, 20 évre felvett lakáshitelnek különböző kamatperiódusok esetén.

A táblázatból látható, hogy a THM minden vizsgált hitelösszeg esetében csaknem azonos, vagyis a hitel „árát” az igényelt kölcsönösszeg nagysága nem befolyásolja érdemben. A THM azért mutatja meg a kamatnál pontosabban egy hitel árát, mert ez a kamaton felül tartalmazza többek között az értékbecslés, a hitelbírálat, a tulajdoni lap és a folyósítás költségét is, vagyis jobban mutatja a hitellel járó tényleges kiadásokat. (Hogy pontosan mi van, illetve mi nincs benne ebben a mutatóban, arról itt olvashatsz részletesen.)

A másik fontos tény, hogy egyre szűkül a rés a jelenleg legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú és a változó kamatozású (éven belül változó kamatú) hitelek THM-e között, azaz egyre csökken a “biztonsági felár”. A kamatperiódus hossza azért lényeges, mert ezen idő alatt a bank egyoldalúan nem módosíthatja a hitel kamatát, így a havi törlesztő is kiszámítható marad.

Más kérdés a sikeres hiteligényléshez szükséges minimálisan elvárt, bank felé igazolt jövedelem nagysága, amit az úgynevezett JTM korlát szabályoz. A JTM korlát azt határozza meg, hogy a havi törlesztők legfeljebb mekkora részét tehetik ki a nettó jövedelemnek. Ez a százalékos érték függ a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó), a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves, vagy legalább 10 éves), valamint attól, hogy a hiteligénylő jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 500 ezer Ft-ot. Sokakat meglep, de a JTM-be 5%-os aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az igénylő.

Bár 500 ezer forint nettó havi jövedelem felett egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetében a havi törlesztő akár a nettó jövedelem 60%-áig is elmehet, számolni kell azzal, hogy a bankok legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének 80%-áig hiteleznek, ám reálisabb a 60-70%-os aránnyal számolni, mert a hitelintézetek az ingatlanárak gyors emelkedése miatt óvatosabbak lettek. 70%-os aránnyal számolva ez egy 30-40 millió forintos jelzáloghitelnél 9-12 millió forint önerőt jelent, ami legfeljebb akkor csökkenthető – akár nullára is –, ha a hitelbe pótfedezetként másik ingatlant is bevonnak. (Ilyenkor az összes bevont ingatlan együttes értékének 60-80%-áig hiteleznek jellemzően a bankok.)

A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.