Érvénytelenítették a BKV reklámtenderének eredményét, újabb évekre maradhat a mostani felállás

4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere. 

Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt. 

Húzódik, csak húzódik

A főváros és a BKV hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a reklámfelületek ügyével. A közlekedési vállalat először 2011-ben írt ki pályázatot az értékesítésre, ez azonban nem közbeszerzés volt, ezért a budapesti piacon akkor már évek óta jelen lévő, többek között buszmegállókat fenntartó JCDecaux a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a cégnek, ezért az akkori eljárásból végül nem lett semmi, legközelebb 2016-ban tért vissza a BKV a témához. 

Ekkor már az uniós előírásoknak megfelelő közbeszerzési tendert írtak ki, melynek tétje, hogy ki kezelhesse 4 (plusz potenciálisan még 4) évig a BKV Zrt. és a BKK Zrt. mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalán lévő felületeit, valamint a társaságok ingatlanjain, megállóin kialakított plakáthelyeket, vagyis összesen több mint 12 ezer négyzetméternyi reklámhelyet. A főváros nem kapkodta el, hogy a dolog végére járjon, több mint 3 év sem volt elég az átfutásra, addig is a régi felosztásban működött tovább a reklámbiznisz: a BKV résztulajdonában álló Peron Reklám Kft. közvetítésével a francia hátterű JCDecaux és a Simicska-tulajdonból időközben Mészáros-tulajdonba került Publimont végezte a felületértékesítést. 

Végre lett volna eredmény, csakhogy...

Idén nyáron aztán annak kapcsán került újra elő az ügy, hogy a Coca-Cola Pride-os kampányát kísérő homofób felháborodás kapcsán a BKV jelezte, nincs közvetlen beleszólása abba, milyen hirdetések jelennek meg a területén, de a reklámfelületek hasznosítására épp folyamatban van egy közbeszerzési eljárás, amely heteken belül lezárul. Ekkor minden jel arra utalt, hogy valamiért megsürgették az ügymenetet, a pályázóknak mindössze két hetet adtak az utolsó ajánlattételre. Úgy tűnt, hogy ez leginkább a kormánynak állhat érdekében: legyen meg az eredményhirdetés, amíg még biztosan baráti vezetésű a főváros, így nagyobb az esély, hogy a kormányközeli Publimontot hozzák ki győztesként. 

A heteken belüli eredményhirdetés végül mégsem jött össze, a BKV lapunknak küldött hivatalos tájékoztatása szerint azért, mert a két pályázótól (vagyis a Publimonttól és a JCDecaux-tól) pótlólag kellett bekérni dokumentumokat. Az ügyre rálátó forrásoktól ugyanakkor azt hallottuk, az előző fővárosi vezetés maga akasztotta meg a folyamatot, ugyanis nem tartották volna szerencsésnek, ha a választási kampány hajrájában jön ki a hír, hogy Mészárosék lettek a befutók. A döntés így végül áttolódott az önkormányzati választások utánra, és így a most már Karácsony Gergelyék alá tartozó BKV-ra. 

Azt lehetett sejteni, hogy ez a helyzet kavarodást fog okozni a korábbi várakozásokhoz képest, de hogy pontosan milyen irányba, arról csak találgatni lehetett. Benne volt a pakliban, hogy simán eredményt hirdetnek, és győz a jobbik ajánlat, de az is, hogy akár az egész hercehurca kezdődhet elölről.

A Fővárosi Közgyűlés alakulóülésére Karácsony Gergely által benyújtott egyik előterjesztés azonban előrevetítette, hogy inkább az utóbbi. Az időközben megszavazott javaslat arra hívja fel a főpolgármestert, dolgoztasson ki egységes koncepciót a Fővárosi Önkormányzat és cégei tulajdonában álló reklámfelületek értékesítésére 2020. március 31-ig. Az egységes koncepcióba nyilván a BKV is beletartozik, ráadásul ugyanez a határozat arról is szól: a Fővárosi Önkormányzat  gazdasági társaságai ne kössenek egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására irányuló szerződéseket. A fentiek tükrében megkérdeztük a BKV-t, mi a helyzet a reklámtenderrel, a cég válaszából pedig kiderült:  

A pályázat feltételei ugyanis a 4 éves kötelezettségvállalással nem feleltek meg a november eleji közgyűlési döntésnek, a BKV mint ajánlatkérő képtelenné vált a szerződés megkötésére. Úgy tudjuk egyébként, hogy a két pályázó cég közül a JCDecaux adta a jobb ajánlatot, így ha eredményt hirdettek volna, ők lettek volna a befutók.

Mi jöhet most?

A BKV reklámfelületeinek értékesítésére vonatkozó tervek valószínűleg már csak az új, egységes koncepcióból fognak kiderülni, de túl sok lehetőség nincs: a cég vagy úgy dönt, hogy új közbeszerzést ír ki (esetleg más feltétekkel, hogy több cég indulhasson), vagy úgy, hogy megpróbálja magánál tartani a feladatot. Utóbbira bár nem igazán van nemzetközi példa, a főváros részéről lehetne benne annyi ráció, hogy egy nyereséges ágazatról van szó.

A két nagy cég nem csak a BKV-felületekből él, de az eredményadataikból látszik, hogy mindenképp jó üzlet a hirdetési felületek közvetítése: a JCDecaux 2018-ban 7,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárdos nyereséget ért el, a Publimont pedig 2014-ben (mielőtt elkezdték kiszorítani az Orbán-Simicska háború miatt) 8,2 milliárdos árbevétel mellett 3 milliárd forint profitot termelt. Ezek 20-30 százalék körüli nyereségráták, a fővárosi vezetés képzelheti azt, hogy a potenciálisan milliárdos összegű éves nyereség jó helyen lenne a BKV folyton kongó kasszájában is. 

és az, hogy a JCDecaux és a Publimont nyereségesen tudják üzemeltetni a reklámfelületeket, soktényezős képlet.

Benne van az évtizedes szakmai múlt, a kiépült kapcsolatrendszer a hirdetőkkel, a felületek kiépítésére és folyamatos karbantartására vonatkozó tapasztalat, illetve a városi szintű lefedettség (aminek az a jelentősége, hogy az ügyfelek csomagban vesznek hirdetéseket, egy-egy kampányt nem csak pl. a metróban futtatnak, hanem többféle helyszínen). Nem beszélve arról, hogy a BKV-nak a szükséges infrastruktúrát is külön be kéne szereztetnie, és ki kéne szerveznie bizonyos feladatokat (pl. karbantartás, hirdetésszervezés), vagy új embereket kéne felvennie az elvégzésükre.

Akármi is lesz a vége, a pályázati eredmény megsemmisítése praktikusan újabb pár évre konzerválta a status quót, vagyis a JCDecaux-Publimont felosztást a felületértékesítésben. Ráadásul mindezt a cégektől jelenleg beszedett díjak mellett, holott úgy tudjuk, a pályázatokban az erős versenyhelyzet miatt mind a két cég jócskán ráígért ezekre, vagyis ha most eredményt hirdetnek, a BKV kisvártatva több pénzhez jutott volna ebből a forrásból. 

Az pedig külön érdekes, hogy az ellenzéki városvezetés politikai értelemben magával is kiszúrhatott, ha végül úgy alakul a dolog, hogy 2022-ig nem sikerül pontot tenni az ügy végére (amire minden esély megvan, ismerve az ilyen típusú tenderek átlagos átfutási idejét), és marad a mostani felállás. A 2019-es önkormányzati választáson ugyanis míg a JCDecaux felületein  mindkét oldal hirdethetett piaci alapon, a Publimonttól az ellenzék  nem kapott plakáthelyet. Ha a következő országgyűlési választás idején még mindig a jelentős játékos lesz a Mészáros-féle hirdetési cég a BKV felületeinek értékesítésében, akkor az ellenzéki oldal jó eséllyel ismét kiszorul ezekről a plakáthelyekről.