Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Magyarország keményen lobbizott azért, hogy az atomenergia is bekerüljön az Európai Zöld Megállapodásba

2019.12.13. 16:31

A nagy zöld hullámban az Európai Bizottság is úgy határozott, hogy kizöldül, a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen már beiktatása előtt bejelentette, hogy előáll egy átfogó tervvel arról, hogyan lesz az EU karbonsemleges 2050-re. A Green Deal, vagyis az Európai Zöld Megállapodást szerdán mutatták be, itt írtunk róla hosszabban.

A tervet úgy sikerült elfogadtatni a keleti tagállamokkal, amelyek nyáron megvétózták az uniós klímaterveket, hogy kapni fognak 100 milliárd eurót az átállásra. Lengyelország egyelőre még így se fogadta el egyelőre az egyezség, de idővel lehet, hogy csatlakoznak hozzá.

Az Euractiv tudósítása – amit a G7 vett észre – szerint

a magyar delegációt végül nem kizárólag a 100 milliárd eurós támogatás győzte meg, hanem az is, hogy az elfogadott megállapodás az eredeti tervekhez képest sokkal megengedőbb az atomenergiával szemben.

A megállapodás szövege azt írja, hogy “szükség van az energiabiztonság megteremtésére, és arra, hogy a tagállamoknak joguk legyen dönteni a saját energia mixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról”, valamint az is szerepel benne, hogy “néhány tagállam jelezte, hogy az energia mixben nukleáris energiát is használ”.

Magyarország azt próbálta kilobbizni, hogy az atomenergia ennél konkrétabban szerepeljen a megfogalmazásban, de ez már komoly ellenállásba ütközött, kiemelten Ausztria, Németország és Luxemburg részéről.

Klímacélok atomenergia nélkül?

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön Budapesten beszélt arról, hogy a két új paksi blokk működése évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi majd elkerülhetővé. A miniszter felidézte, hogy a múlt héten ismét megdőlt a hazai áramfogyasztási rekord, a rendszerterhelési csúcs 7105 megawatt volt. Az új csúcsérték 179 megawattal meghaladta az eddigi történelmi rekordot, az idén januárban mért 6926 megawattot.

Süli akkor emlékeztetett az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatára is, amely elismeri a nukleáris energia, mint karbonmentes forrás szerepét a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Az, hogy a paksi bővítést klímavédelmi intézkedésként akarják bemutatni, nem teljesen új, ebben a témában mi is megnéztünk egy konferenciát, amit a paksi blokkokat építő Roszatom szervezett – a magyar kormány kérésére Pécsen.

A témában készült interjúnkat, amit az Európai Parlament zöld pártcsaládjának új elnökével készítettünk, itt lehet elolvasni.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.