Elképesztő pusztítást végzett a szakközepesek képességeiben a kormány oktatási reformja

2013-ban életbe lépett az az oktatási reform, amellyel a szakiskolák életét alakította át a kormány. Ennek egyik legfontosabb elméleti célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben, ami együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon.

Az MTA friss Munkaerőpiaci Tükör kiadványának egyik cikkében Hermann Zoltán, Tordai Dániel és Horn Dániel annak járt utána, hogyan alakította ez a lépés az érintett tanulók alapvető készségeit. Ez azért nagyon lényeges kérdés, mert mint egy a kötet másik tanulmányából is kiderül: a kompetenciák megléte lényegi hatást gyakorol a későbbi munkaerőpiaci helyzetre. 

A reform után a korábbi négy-ötéves, érettségit nem adó szakképzési programokat hároméves duális képzések váltották fel, amelyek a keretében tanulók már az első évtől kaptak gyakorlati képzést is, és lehetővé tették számukra, hogy a kilencedik évfolyamtól tanulószerződést kössön velük egy képző vállalat,

Ezt a típusú képzést szakközépiskolának nevezték el, míg érettségit adó megfelelőjét szakgimnáziumnak. 

A reform utáni kilencedik évfolyamon a tanulóknak heti egy-egy, a tizedik évfolyamon pedig két-két órával kevesebb magyar, illetve matematika órájuk volt, mint 2013 előtt. A kormány azt kommunikálta, hogy az átalakítás mintája a német duális szakképzés, a tanulmány szerzői szerint azonban fontos megemlíteni, hogy míg a német szakmunkás tanulók összességében legalább 7155, de bizonyos tartományokban akár 7950 közismereti óra után kezdik meg a tanulmányaikat, addig Magyarországon ez a szám csak 5742 óra. Ha ezt átszámoljuk a teljes képzési időszakra, azt látjuk, hogy

Ez azért lehet gond, mert a szakirodalom szerint lényeges különbségeket okozhat, ha a szakmaspecifikus képességeket az általános képességek rovására javítják, állítja a tanulmány. Bár a szakképzésben végzettek általában gyorsabban találnak képzettségüknek megfelelő állást, ez az előny az évek során átfordul az általános képzésben végzettek (azaz érettségizettek) javára.

Amint azt a kompetenciateszt-eredmények és a munkaerőpiaci helyzet összefüggéseit vizsgáló cikkben kiszámolták, mind a keresetre, mind a munkanélkülivé válás esélyére negatív hatást gyakorolhat, ha rosszabbak az ember alapvető készségei. De rosszabbak lettek-e tényleg a szakközépiskolások eredményei, mióta kevesebb a közismereti tárgyuk?

Az Országos kompetenciamérés 2010 és 2017 közötti nyolcadik és tizedik évfolyamos adatai alapján így alakult a különféle képzési formákban tanuló diákok teljesítménye:

Mint látható, a reform bevezetése után már az első évben megnőtt a különbség az érettségit nem adó szakképzés és a másik két iskolatípus tanulói között. A hatás a matematika tesztpontszámainál a leglátványosabb, itt a szakközépiskolások

Az elemzés során összehasonlították a szakközépiskolások teljesítményének a reform előtti és a reform utáni évek közötti változását a szakgimnazisták (ők a kontrollcsoport) teljesítményének változásával ugyanebben a két időszakban. Az eredmények csak megerősítették a fenti következtetéseket:

A fiúknál ez a változás valamivel kisebb (–15,4 pont), a lányoknál nagyobb (közel –23,8 pont). A képzés átalakításának kisebb hatása volt a szövegértési pontszámok változására, itt a teljes mintán –9,8, a fiúknál –4,1, a lányoknál –13,3 pont volt a reform hatása. A tanulmány következtetése szerint az eltérés mögött az állhat, hogy a szövegértési kompetenciákat a diákok gyakrabban használják a tanórákon kívül, mint a matematikai készségeket, ezért feltehetően az utóbbiakat az iskola erősebben befolyásolja.

A cikk végkövetkeztetése szerint az elemzés arra nem tud válaszolni, hogy vajon a reform javította-e a szakközépiskolások munkába állási esélyeit, azt viszont látjuk, hogy két év képzés után a tanulók általános képességei rosszabbak a reform után, mint előtte voltak, és hogy a hatás jelentősnek mondható. Ez pedig hosszú távon biztosan nem előnyös. 

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)