Angéla, Petronella
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Ezért nagyon nagy baj, hogy rosszul szereplünk a kompetenciateszteken

2020.01.30. 05:00 Módosítva: 2020.02.29. 17:26

A kompetenciamérések elterjedésével végre pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói.

A Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András és Varga Júlia által jegyzett cikk állítása teljesen logikus, annyiban ugyanakkor mindenképp mérföldkő, hogy hazai adatokkal alátámasztva eddig még sosem láthattuk:

a kompetenciaméréseken elért magasabb tesztpontszámok az életpálya során jól számszerűsíthető előnyökkel járnak Magyarországon is.

Amerikában a hasonló kutatások arra jutottak, hogy a tesztpontszámok egységnyi javulása átlagosan mintegy 12 százalékkal növeli a felnőttkori éves kereseteket. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora az oktatás szerepe a dologban, hogyan zárjuk ki, hogy nem pusztán a veleszületett magasabb intelligencia okozza mind a jobb teszteredményeket, mind a későbbi jobb fizetést.

Egyes vizsgálatok eredményei azonban arra mutatnak, hogy az általános intelligencia szintje nem határozza meg teljes egészében a későbbi munkapiaci eredményeket, a tanulás ugyanis javítja a kognitív készségeket - és ezen keresztül az intelligenciatesztek eredményeit is -, még ha nem is növeli magát az általános intelligenciát. Egyértelmű tehát, hogy az oktatásnak komoly szerep jut (vagy inkább juthat) a készségfejlesztésben, a készségeknek pedig nagy hatása van a későbbi esélyekre. Ezért érdemes tanulmányozni, hogy néznek ki ezek az összefüggések a magyar diákok és fiatal felnőttek esetében.

A kutatók azt nézték meg, hogyan alakult azoknak a sorsa, akik 2008-ban tizedikesek voltak, megírták a matematika és a szövegértés tesztet, és 2017 októberében (25-26 éves korukban) megfigyelhető volt a munkaerőpiaci státuszuk, de nem voltak inaktívak vagy tanulók. Aztán kiszámolták, hogy alakulnak a keresetek és az esélyek a munkanélkülivé válásra a teszteredményekkel összefüggésben.

Forrás: Munkaerőpiaci tükör 2018
Forrás: Munkaerőpiaci tükör 2018

Az eredmények igen meggyőzőek: mint az ábrákon láthatjuk, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy azok a tanulók, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon a matematika teszten,

várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérekkel rendelkeznek fiatal munkavállalóként.

Eredményeik szerint a matematika eredményei erősebben függnek össze a keresetekkel, mint a szövegértésé, hogy ez miért van így, annak megértéshez még hiányzik egy alaposabb kutatás.

Hogy azt is lássák, mennyiben választható le a készségek keresetre gyakorolt hatása egyéb fontos tényezőktől, olyan becsléseket is végeztek a közgazdászok, amelyekbe bevontak olyan, a tesztpontszámtól független változókat, mint a munkahely ágazata, a foglalkozás típusa és a munkavállalás helyszíne. Így az összefüggés erőssége lecsökkent (8,5 százalékkal nagyobb fizetésről 4,5 százalékra), de továbbra is szignifikáns maradt.

A műveletek alapján a kutatók állítják: a jobb kognitív képességek nemcsak magasabb keresetű foglalkozások eléréséhez segítenek hozzá, hanem egy adott foglalkozáson vagy ágazaton belül is jobb (kb. 5 százalékkal) a fizetése azoknak, akik egységnyivel jobb matematikateszt-pontszámot értek el. Vagyis a középiskolás kori kognitív készségek (melyek az iskolában fejleszthetők) nagyon is összefüggnek a későbbi, kora felnőttkori keresetekkel Magyarországon is.

Hasonló eredmény született akkor is, amikor a munkanélküliséget nézték meg: az eredmények szerint egy szórással jobb tizedikes matekteszt-pontszám 2,7 százalékponttal csökkenti a fiatal felnőttek munkanélküliségi esélyét. A kontrollváltozók bevonása után az összefüggés itt is gyengült, de szignifikáns maradt, vagyis ki lehet jelenteni, hogy ha valakinek gyengék a készségei a középiskolában, az esélyesen hátrányt szenved később a munkaerőpiacon:

az átlagnál lényegesen rosszabb készségekkel rendelkezők munkanélküliségi esélye bőven 10 százalék feletti. 

Különösen érdekes az az eredmény, amit a kutatók akkor kaptak, mikor a készségek mellett az iskolai végzettséget is bevonták a számításokba, az ugyanis, hogy valaki gyengén szerepelt a teszten, még nem jelenti feltétlen, hogy alacsonyan iskolázott maradt. A végeredmény szerint az összefüggés a kognitív készségek és a keresetek között a felsőfokú végzettségűek esetében sokkal erősebb, mint az alacsony végzettségűek esetében, viszont a munkavállalási esélyek esetében az összefüggés pont fordított.

Vagyis ha valaki nem tudja jól megoldani a tesztfeladatokat, az hiába végez el végül akár egy főiskolát, jó eséllyel meg fog látszódni a fizetésén, hogy valójában gyengék a készségei.

A munkanélkülivé válásának esélye viszont alacsonyabb marad, mint a szintén rosszabb képességű, de alacsony végzettségű fiataloké.

Magyarország a készségek mérésére szolgáló teszteken az utóbbi években nem muzsikál valami fényesen, bár a különböző mérések némileg eltérő adatokat mutatnak ezen a téren. Az itt részletezett tanulmányban a hazai fejlesztésű, de nemzetközileg is elismert Országos Kompetenciamérés adatait használták a kutatók, ami egyébként általában jobb képet fest, mint az ismertebb, nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő PISA-teszt.

A 2019-es PISA-eredmények alapján a magyar diákok átlagpontszáma kis mértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben, és emelkedett tavaly a kimondottan gyenge teszteket írók aránya is.

Az Emmi ugyanakkor úgy tűnik, nem különösebben aggódik emiatt, a tavalyi PISA-eredmény kapcsán azt közölték, Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát, és a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében.