Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Szintet ugrott a magyar napenergiapiac

Tuzsér[1]
2020.02.19. 04:46
Kapuváron már éles üzemben működik az ország legnagyobb naperőműve. A park egy izraeli tőzsdei csoporté, ami jól jelzi, hogy már a legnagyobb globális befektetők is megérkeztek Magyarországra. Közben elindult az új támogatási rendszer (METÁR) első tendere.

Az izraeli Enlight Renewable Energy az izraeli tőzsde, a Tel Aviv Stock Exchange (TASE) egyik legjobb cége. Egy olyan globális szél- és napenergiára szakosodott cég, amely az elmúlt öt évben meghatszorozta árfolyamát, és szinte havonta tesz közzé valamilyen bejelentést újabb parkok megvételéről.

Hosszú lenne felsorolni a projektjeit, elsősorban Izraelben, de világszerte, így Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és a közelünkben is, Szerbiában, Koszovóban, vagy éppen Lengyelországban rendelkezik beruházásokkal. Sőt, már Magyarországon is, mert szép halkan, különösebb csinnadratta nélkül az izraeli befektető

megvett három hazai naperőművet, 57 MW összesített kapacitással, Tuzsér, Nádasd és Kapuvár településeken.

Immár valamennyi erőmű termel, a kisebbek után, a próbaüzem befejeztével elindulhatott az eddigi legnagyobb hazai napelempark, a 25 MW kapacitású kapuvári is.

Ezt a portfóliót két, korábban külföldi megújuló projekteken dolgozó napelemes szakember (Halász Róbert és Pusztai Péter) cége, a BNRG Kft. fejlesztette. Mint Halász Róbert az Indexnek elmesélte, valamennyi helyszín, ahol fejlesztettek, használaton kívüli korábbi ipari terület volt, Nádasdon egy kavicsbányát, Kapuváron egy volt lenüzemet, míg Tuzséron egy üres ipari telepet hasznosítottak

Ezek a fejlesztések még a hazai napelemes támogatás kedvező, úgynevezett KÁT-os (kötelező átvételi támogatás) struktúrájában indulhattak el. A magyar napenergiapiac startja idején az állam magas (évi 7,32 százalékos) fix megtérülést kínált a befektetőknek, emiatt nagyon sokan bejelentkeztek.

Ám a rendszer és annak támogatása hamarosan túl drága lett az államnak, és mint annyi más európai országban, a kormány itthon is bejelentette, hogy változtat a támogatáson.

2016 vége után már nem lehetett belépni a KÁT-rendszerbe, ettől függetlenül még mindig folyamatban vannak a piacon olyan fejlesztések, amelyek KÁT-osak, mert a 2016. december 31. előtt beadott engedély-kérelmekkel, mindenfajta hosszítással és a megvalósításra garantált idővel még csak most fog végleg lezárulni ez a rezsim.

És jött a METÁR

A KÁT-ot felváltó új METÁR rendszer tavaly indult, ez a támogatás nem garantál fix megtérülést, hanem versenyeztet, és csak a legjobb projektek kaphatnak támogatást. Amit a szakma nem feltétlenül bán, mert így azok maradtnak benn, akik elkötelezettek, versenyképesek, vagyis nem pusztán szerencsevadászok. Immár az első pályázati beadás is lezárult, a MEKH energiahivatal honlapján látható, hogy sikeres is volt, mert nagyon sokan jelentkeztek, eredményhirdetés február végére várható. (Íme, a pályázó projektek.)

Az állami bábáskodás mellett Skandináviában, illetve Nyugat-Európában a fejlesztők magánprojekteket is indítanak, amikor a fejlesztők nem a központi rendszernek, hanem nagyvállalatoknak adják el a villamosenergiát.

Nyugaton ez már jellemző, valahogy úgy, hogy egy nagy cég, egy bevásárlóközpont, vagy egy autógyár befedi panelekkel a csarnokait, üzleteit. Lehet, hogy így nem fedezi az összes energiafogyasztását, de mégis azt mondja, hogy 100 százalékban karbonsemleges és a maradék energiaszükségletét is ilyen erőművektől szerzi be.

Panel és munkadíj

A naperőműpiacon eközben több nemzetközi és hazai trenddel is szembe kellett néznie a fejlesztőknek:

  1. Kína hatalmas panelgyártó kapacitásai miatt sokkal olcsóbb lett világszerte a távol-keleti panel, különösen, ha a legjobb árat elérni képes nagy fővállalkozók rendelik ezeket meg.
  2. A napenergia-kapacitások bővülésével sokasodtak az optimalizáló költségei a rendszerben, vagyis drágább a kiegyenlítés a hálózat-üzemtetetésben, idén áprilistól ezt a költséget már részben a napenergiások viselik.
  3. A nagy boom során a munkadíjak nagyon megemelkedtek, nem volt elég szaktudással rendelkező, hazai villanyszerelő és építő cég.
  4. A bankok is „megteltek”, nehezebben finanszíroztak már új projekteket.
  5. Ugyanakkor az állam nagy klímaprogramjai biztonságot is adtak a fejlesztőknek, hiszen az állam ezekkel deklarálja, hogy évtizedekig szüksége lesz napenergiára.

Ahogy Halász Róbert meséli, a nagy boom és az építőipari cégek kapacitáshiánya után,a KÁT kifutásával kezdenek felszabadulni az építőipari cégek. Ez fontos, mert a napenergia-projektekben

sok az élőmunka-igényes, egyszerre jelentkező és komoly szaktudást igénylő feladat (panelszerelés, kisfeszültségű kábelek bekötése, illesztések, a tartószerkezet kialakítása).

És miközben a paneleket szinte mindenki a Távol-Keletről veszi, a konténerek főleg Hamburgba érkeznek, addig a munkafázisokat nem lehet olcsó külföldi munkaerővel, mongolokkal, vietnámiakkal, indiaiakkal, vagy bármely más szakképzetlen munkaerővel elvégeztetni, a legtöbb munkát speciális engedélyekkel bíró, hazai villanyszerelő cégek végzik.

Magyarországon a projektek helyszíne során nem annyira a geográfiai adottságok, hanem inkább szoft szempontok számítanak. Vagyis fontos, hogy mennyit süt a nap, még Magyarországon, ebben a kis országban is van némi különbség, de ez nem óriási. A dél-keleti, békési besugárzás a legjobb, de nem olyan nagy a különbség, hogy a fontosabb szempontokat elnyomja.

Például azt, hogy milyen területet lehet venni, milyen a projektgazdák kapcsolata az önkormányzattal, milyen a villamos-csatlakozás, A piacon már sokan vannak, főleg hazaiak, az MVM, a Mol, a MET, az Alteo, de azért van bőven török, kínai, vagy mint említettük izraeli kihívó is.

Jelenleg éppen trendforduló van, a mai kapacitásokat még éppen tudja kezelni a villamosenergia rendszer, de hamarosan szükséges lesz a hálózat fejlesztés. Ahogy pedig professzionálisabb lesz a piac, sok mindenben kell fejlődés, így például a meteorológiai és műszaki előrejelzésekben is.

A legfrissebb METÁR-tapasztalatok szerint az kimondható, hogy már nem ömlik a könnyű pénz a nappiacról, de aki versenyképes még mindig jól tud keresni a legzöldebb, teljesen karbonsemleges energia-ellátásból Magyarországon.

(Borítókép: A tuzséri naperőmű /  BNRG Kft. )

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.