Gyárfás
16 °C
29 °C

Sokan építenének naperőműveket, de hiánycikk a panel

GettyImages-584518556
2017.10.19. 13:52
Gőzerővel kellene dübörögniük itthon a naperőmű-építéseknek. A támogatási rendszer tavaly év végén megváltozott, sokan kaptak a finisben úgy engedélyt, hogy vállalták: záros határidőn belül el is készülnek a projektekkel. Csakhogy a legnagyobb német panelgyártó csődje és a kínaiak akadozó szállításai miatt egész Európában hiány van napelemekből.

Hazai, de nemzetközi okok miatt is robbanásban van a napenergia-piac. Az Egyesült Államokban és Kínában naperőmű-építési boom tombol, ráadásul csődbe ment a német Solarworld, Európa legnagyobb és egyben egyetlen originális (azaz nem csak összeszereléssel foglalkozó) napelemgyártója.

A távol-keleti gyártók mindent el tudnak adni a közelben is, Európába az elmúlt négy hónapban csak szórványosan érkezett bármilyen napelem.

A jó minőségű panelekből így komoly hiány alakult ki,

a kereskedők teljesen kiürítették a rotterdami kikötőben még elérhető, akár bizonytalan eredetű készleteket is – meséli Lugos Roland, a hazai napenergia-piacon aktív bajai Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Változó támogatás

Óriási aranylázszerű mozgás van a napenergia-piacon – nyilatkozta az Indexnek nemrégiben ifjabb Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója is, egy a hazai megújuló energiapiacokról átfogó képet adó interjúban. Mostani írásunkban kifejezetten a naperőműpiacon kialakult helyzetre fókuszálunk.

A hatalmas kereslet oka ismert: 2016 végével kivezették a piacról a kötelező átvételi támogatás (KÁT) rendszerét, amely nagyon kényelmes helyzetet jelentett a naperőműveket építőknek.

És rengetegen próbáltak még 2016 végéig utoljára beférni a támogatási rendszerbe. Vagy 2000 engedélyt adott ki az illetékes hatóság.

A rendszert úgy alakították ki, hogy a MAVIR mint a hazai villamosenergia-hálózat irányítója 25 évig minden megtermelt villamos energiát kötelező áron átvett a naperőművektől. Olyan árat fizetett, amely

évente 7,32 százalékos stabil megtérülést jelentett a projektgazdáknak.

Röviden a matekról:

  • 190-220 millió forint volt egy 499 kilowattos erőmű létrehozása.
  • 22 millió forint volt az ezzel elérhető éves árbevétel.
  • 1,5-2 millió forintos éves költség (karbantartás, állagmegóvás, informatika, fűnyírás) mellett lehetett üzemeltetni egy ilyen kis erőművet.

Mindez sokáig egyébként nem volt kiemelkedően jó üzlet, mert egyrészt nem volt könnyű finanszírozást találni, másrészt az alternatív befektetések hozama is magasabb volt. Aztán éppen mire a bankok már újra mertek hitelezni, a kamatok pedig lejöttek a zérószint közelébe, nagyon attraktív lett volna a modell.

Az unió hatékonyságot szeretne

Az Európai Unió azonban fanyalgott, és az érveiben volt is logika. Azt mondta ugyanis, hogy olyan rendszereket nem szeretne támogatni, amiben nincsen motiváció a hatékonyság növelésére, a versenyképességre.

Vagyis a 2017-től kiadott naperőmű-engedélyeknél már ne kínáljon senki kötelező árat vagy biztos átvételt,

mindenkinek meg kell találnia a maga vevőit, és a piacon, 
az ott elérhető áron kell értékesíteni.

Igaz, magukat a beruházásokat azért más modellben, kiegészítő támogatással így is lehet majd segíteni. Vagy legalábbis lehetne, mert azt még pontosan nem tudni, hogy ez miként fog kinézni, az elmúlt 9 hónapban nem jelent meg új pályázat.

Kamu és valódi

Új engedélyeket tehát nem ad ki a hivatal, viszont a már engedélyezett építéseket 2018-ig be kell fejezni a szabályok szerint. Pontosabban aki elfogadja, hogy ne 25 évig, hanem csak 22,5 évig szóljon a kötelező átvétel, az kap egy kis haladékot, annak elég 2019-ig befejezni a kereskedelmi üzem megkezdését.

Ám év végéig mindenkinek meg kell pontosan mondania, hogy hol lesz a telephelye. Ez azért lényeges, mert vélhetően sokan úgy szereztek engedélyeket, hogy valójában nem terveztek erőművet építeni, csak megpróbáltak volna házalni a licencekkel.

Így jó eséllyel az engedélyek fele emiatt nem is fog megépülni.

Hol tartunk?

Magyarország villamosenergia-importja 30 százalék (elsősorban Németországból és Franciaországból), de a hazai előállítású 70 százaléknyi áram többsége is importalapanyagból készül, az atomenergia a 100 százalékban import uránból, míg a gáztüzelésű erőművek a 80 százalékban import fosszilis tüzelőanyagokból.

A megújuló források részarányáról különböző számok vannak, de 2016-ban a 12 százalékos arány fölé sohasem ment a megújuló energia aránya az aktuális fogyasztásban. Az átlagos szint ma még egy számjegyű, ezen belül pedig a fő megújuló források a szél, a biogáz és a napenergia.

A bankok már nyitnának

A naperőművek piacán sokféle problémával szembesültek a projektgazdák. Korábban a 2008-as pénzügyi válság után a bankok projekthitelezési könyvei harmadukra rogytak össze. A naperőmű építése is egy projekt, noha vélhetően a megtérülése eddig jobban kalkulálható volt, mint egy golfpályának vagy egy irodaháznak.

A bankok immár (30-40 százalékos önerő megkövetelése mellett) újra szívesen hiteleznek. Ugyanakkor Lugos Roland szerint a projektek csak akkor gazdaságosak, ha a bankok 3 százalékos hitelkamat alatt maradnak.

Az alacsony kamatkörnyezet tehát szükséges volt ahhoz, hogy a modell valóban vonzó legyen.

Csak éppen most, amikor a dömpingszerű építkezések megindulhatnának, komoly anomáliák jelentkeztek a piacokon. Egy gigaper miatt és egy kereskedelmi háború révén a legnagyobb német panelgyártó csődbe ment.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A német Solarworld, a nappanelek technológiai vezetőjének helyzete annyiban volt egyedi, hogy a napelemek gyártása a fejlett világban gyakorlatilag összeszerelésre korlátozódott. A különböző cégek megvették a szilíciumlapokat, a műanyagokat, az üveget, a fóliát és ezeket napelemmé szerelték össze.

A német cég azonban még magukat a lapokat is önállóan gyártotta, Katarból, illetve az Egyesült Államokból szerzett be szilíciumot, de aztán az egyik amerikai beszállítójával komoly vitába keveredett,

és elveszített egy közel egymilliárd dolláros pert.

a perveszteséget nem bírta ki, és csődöt jelentett.

Védővám

De nem csak a gigaper okozta a vesztét, már előtte sem volt könnyű helyzetben. A kínai dömpingárak szorításában a  Solarworld harapófogóba került. Miközben Európa üldözi a tiltott állami támogatások gyakorlatát, a Távol-Keleten ez koránt sincs így.

A Solarworld korábban 50 eurócentért árulta a paneleket, de a kínaiak 40 centig is le tudtak menni, mert az állami szilíciumszállító inkább vállalta a veszteséges működést, csakhogy Európába olcsón szállíthasson, és így kiszippantsa az európai pénzeket a belső kereskedelmi körforgásból.

A németek tiltakoztak, az EU az 53 centnél olcsóbb kínai panelekre 50 százalékos védővámot vezetett be.

Csakhogy ez sem segített. A kínaiak ellen ugyanis nem olyan könnyű fellépni, ők mindenféle trükkel mégis olcsóbbak maradtak. Például 53 cent feletti árat mutattak ki, de más csatornákon mégis pénzt juttattak vissza a vevőiknek, illetve sokan a gyártásukat kihelyezték egy újabb országba, például Vietnamba.

Kérdezem Lugos Rolandot, hogy ilyen helyzetben egy magyar napenergiacég hogyan tud mégis projekteket megvalósítani. Érdekes metódust vázol fel. A távol-keleti partnerekkel nem volt könnyű, mert bonyodalmas lehet a gyártói garanciák érvényesítése, ezért az Optimum Solar minden egyes részegységet maga szerez be, és egy távol-keleti országban egy német gyártósoron időt bérel, amikor legyártatja a maga megválasztott minőségben a paneleket.

Borítókép: Martin Leissl/Bloomberg via Getty Images