Harry Potter, Madagaszkár, Mauritánia: mi a közös bennük?

A Harry Potter mesék mágikus pénznemeit így hívják: galleon, sarló és knút. A fanatikus rajongók biztosan azt is rávágják, hogy milyen az átváltás közöttük:

• egy galleon 17 sarlót ér,
• egy sarló pedig 29 knútot,
• vagyis egy galleon éppen 493 knúttal egyenértékű.

Furcsa mesevilágnak tűnik, hiszen ma már természetesnek vesszük a pénznemeknél a tízes számrendszert, vagyis azt, hogy egy forint az száz fillér, egy euró az száz eurócent.

Nem is olyan evidens

Valójában ez, vagyis szaknyelven az, hogy az aprópénzek decimális szisztémában váltják a forgalomban használatos bankókat. nem tekinthető evidensnek.

Egyrészt, mert minden csak megszokás kérdése, másrészt, mert a decimális rendszer világhódítása csak ötven éve, a hetvenes évek elején lett végleges.

Valószínűleg azon sem merengünk nap, mint nap, hogy vannak évezredek, évszázadok, évtizedek, évek, de aztán borul a decimális gondolkodás, és az évben 12 hónap, 52 hét, 365 nap van, a napban pedig 24 óra, az órában 60 perc.

Megszoktuk, természetesnek tűnik és az idő esetében a napok és az évek visszatérő ritmusa egyfajta természetes magyarázatot is visz a nem-decimális számítási rendszerbe.

Híres példák

A történelemben rengeteg olyan pénznem volt, amelyben az átváltás nem a tízes számrendszert követte, ráadásul ezek annyira változatosak voltak, hogy bármely egyéb logikát, oszthatóságot, ésszerűséget nehéz lenne belevinni a magyarázatba.

Mindez a hetvenes évek elejéig tartott, akkor esett el az utolsó igazi bástya, Nagy-Britannia. 1971 előtt a briteknél egy font négy koronával, 20 shillinggel, 240 pennyvel és 960 farthinggel volt egyenlő. Aki igazán vájt fülű a brit pénzrendszerrel, valójában még tovább tudja cizellálni a rendszert további pénzegységekkel is.

Az ókori görögöknél egy drachma az hat obolosz volt. Portugáliában most eurót használnak, ami az escudót váltotta, így aligha emlékezhetünk a kettővel ezelőtti portugál pénznemre, a reálra, pedig érdekes volt az is, ugyanis 840 dinerót ért, ez a furcsa egység volt a váltópénze.

Csak ketten a parketten

De vannak ennél közelebbi példáink is. Lengyelország igazán nincs messze tőlünk, biztosan sokan tudják, hogy a lengyelek pénze a złoty, amit a grosz vált.

Azt viszont kevesebben tudják, hogy a złoty sokáig 30 groszt ér, vagy ha így kevésbé ismerős 30 garast, mert a grosz és a garas is a német groschen szó névváltozata.

Ahogyan a złoty a szláv arany szóból lehet ismerős, aki még tanult oroszul, az emlékezhet például a zolotoje kolcóra, (Золотое кольцо), vagyis az orosz aranygyűrű történelmi útvonalra.

Mára azonban mindössze két hivatalos pénznem maradt a világon, amelyik nem a tízes számrendszert követi. Ráadásul két koldusszegény afrikai állam valutája, ahol a váltópénz annyira keveset ér, hogy igazán már értelme sincsen átállni a tízes számrendszerre, mert a pénznemek értelmüket vesztették.

A reménytelen Mauritánia

Mauritánia – személyes és persze semmilyen tudományos vizsgálattal nem megalapozható véleményem szerint – a bolygó 30 legnagyobb állama közül messze a legkevésbé ismert ország. Ki hallott például Nouakchottról, a fővárosról, a közel egymilliós viskóvárosról?

Amúgy Magyarországnál 11-szer nagyobb, de gyéren lakott, legfeljebb 4 milliós, nagyon fejletlen ország. Egyetlen vasútvonal, egyetlen egyetem, egy méretes nagymecset, amely akár az ország jelképe is lehet, mert ez szerepel szinte minden bankjegyen, vagyis a mauritániai ouguiyákon, ami éppen 5 khoumsra váltható. A khoumsból egy egység 15 fillért ér, létezik ugyan az érme, de semmi jelentősége nincsen már.

A szépséges Madagaszkár

Madagaszkár még szegényebb, mint Mauritánia, de a 21 milliós sziget mégis ezerszer ismertebb hely. Disney-rajzfilm is megörökítette és nagyon egzotikus, egyedi állatvilággal bír. Rengeteg kaméleonfaj, a frossza nevű saját, macskaszerű csúcsragadozó és a híres bütykös csótányok teszik emlékezetessé.

Ám a pénze, ha lehet, még pocsékabb, mint a mauritániai, egy ariary öt iraimbilanját ér. Ezt a váltópénzt már csak a neve miatt is illene megőriznünk emlékezetünkben, de értéke nincs sok. Száz ariary hét forinttal egyenértékű, így egy iraimbilanja ennek ötszázadát, vagyis 0,014 forintot, azaz 1,4 fillért ér csak.

A forgalomban levő csinos kis érméknek már tényleg csak a gyűjtőknél van jelentősége.

Ugyanakkor ezek a pénznemek messze nem a legértéktelenebbek, a csúcstartó az üzbég szom váltópénze, a tiyin. Egy üzbég szom 3 fillért ér, a századát érőtiyinből az egyes pénzérme (amivel értelemszerűen a boltokban már egyáltalán nem találkozunk) 0,03 fillért ért. A legkisebb magyar érme az 5 forintos túl sok mindenre nem elegendő. Amikor már lehúzza a tárcánkat, csakúgy kitesszük a szekrénybe. Nos, az 1 tiyinesből egy kisebb bőröndnyit, vagyis 16500 darabot tudnánk beváltani egyetlen 5 forintosra.