Kisebb döccenőkkel, de sikeresen indult el az azonnali fizetés

Március 2-re virradóra elindult az azonnali fizetési rendszer (afr) Magyarországon. Reggel körbekérdeztük a 9 legnagyobb hazai bank kommunikációs munkatársait, vagy a szolgáltatásért felelős szakembereket, illetve éjjel teszteltünk is pár bankot.

Az afr alapvetően nagyobb zavar nélkül elindult, az éjszaka során a bankok még olykor teszteltek, egymást is figyelmeztették hibákra, bedugulásokra. Ami saját tapasztalatunk szerint akadozott, az elsősorban a tranzakciókról szóló visszajelzés (az sms-ek).

• Az Erste, az UniCredit és a CIB nem tapasztalt semmilyen zavart, érdemi döccenést.
• A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank együtt indult, mi azt hallottuk, hogy itt is problémamentes volt a rajt, egyedül a Takarékbanknál okozott fennakadást, hogy a kialakított sms-formátum túl hosszú szöveget tartalmazott, ezt kellett orvosolni. A Portfolio.hu az élő tesztje során egyedül az MKB-ban tapasztalt némi tranzakciós késlekedést.
• A K&H nem tudta befejezni a tesztelést éjfélig, ez a bank végül 2 körül tudott elindulni, de utána zavarmentesen.
• A Raiffeisen rendszerében az éjszakai utalás azonnal elment, de csak reggel érkezett meg róla a visszajelző üzenet.
• Az OTP-nál a fogadó oldali visszajelzéseknél volt hasonló akadozás, de a bank jelezte, hogy már dolgoznak a feladaton. Saját tapasztalatom szerint az éjjeli utalásról reggel 9 órakor jött visszajelzés, amely akkor már nem aktuális egyenleget tartalmazott.  

(Minden banki rendszercsere legnagyobb nyertese a feleségem, ilyenkor ugyanis családon belüli utalásokkal szoktam tesztelni,  mindenesetre ő reggel 8-kor már vásárolt, akkor látta, hogy az éjjeli utalás megérkezett, csak sms nem jött róla, a 9-kor megérkező sms-ben aztán még az éjjeli tranzakció utáni egyenlegről kapott értesítést.) Bár az sms-visszajelzések azonnaliságát meg kell oldani, azt a hónap eleji éjjeli banki elszámolások miatt még érdemes finomítani, hogy az 50 forintos kamatfizetésekről és díjakról ne érkezzenek sms-sek. Más bank is jelezte, hogy korábban az volt a policy, hogy éjjel nem zavarják sms-ekkel az ügyfeleket, de ezt majd most felülvizsgálják.

Mire jó, mire nem?

Pénzt sokféleképpen lehet utalni,

• bankon belülre vagy kívülre,
• különböző pénznemekben, eltérő összegekkel,
• magunknak vagy másoknak,
• egyedileg vagy csoportosan (kötegben).

Az afr a forintszámlás forintutalásokat mindenképpen, de döntően az Európai Gazdasági Térség (EGT) devizáiban vezetett számlák javára elindított forintutalásokat is érinti, 10 millió forintos összeghatárig. Ami ezen kívül esik, vagyis 10 millió forintot meghaladó, vagy nem EGT-devizában vezetett számlára történik, az a banki nyitvatartási időben, az eddig megszokott módon megy tovább.

Régi rendszerek

Mivel ilyen rendszerből is több volt, fontos leszögezni, hogy ezek a tranzakció-kezelési rendszerek az új rendszerrel párhuzamosan, viszonylag elkülönülten fognak működni.

Vagyis fennmarad

• Az IG1, ebben az éjszakai elszámolásban teljesülnek a nem afr-es éjszakai tranzakciók, amelyek az utalás indítását követő munkanap reggelére teljesülnek.
• Az IG2, vagy a 4 órán belüli rendszerben pedig azon nem afr-es tranzakciók mennek, amelyek munkanapokon napközben legfeljebb 4 órán belül, egyéb időszakokban pedig a következő munkanap reggelén.

A rendszerek között olyan átjárás nincs, hogy amennyiben az afr-utalás nem sikerül, akkor megpróbálja az IG2 automatikusan.

A Takarékbank találó példáját átvéve, az afr indulása inkább olyan, mint az M7-es autópálya megnyitása. A sztráda elkészültéig csak a 7-es utat lehetett használni, ha valaki a Balatonra akart autózni a fővárosból. Az M7-es átadása forradalmi változást hozott, minden begyorsult, közelebb került a Balaton, út menti szolgáltatások (benzinkutak, pihenők, éttermek) nyíltak.

Az M7-es sokkal gyorsabb közlekedést kínál, de ha beüt egy baleset egy nyári pénteken, akkor elesik, bedugul, lelassul, akár teljesen le kell zárni. A 7-es út ilyenkor lassabb, de biztos alternatíva. Ugyanígy az afr esetleges elakadásakor az IG2-es rendszer továbbra is használható marad, ezzel biztosítva a banki szolgáltatás folytatólagos igénybevételét.

A fő előny tehát az, hogy mostantól a legfeljebb tízmillió forintos, elektronikus úton benyújtott, egyedi belföldi forintátutalás az év minden napján, éjjel-nappal pár másodperc alatt célba ér. Ami azonban 10 millió forintot meghaladó, vagy nem EGT-devizában történik, az a banki nyitvatartási időben, az eddig megszokott módon megy tovább.

Mindezt persze jó, ha tudjuk, de tennivalónk nincs vele,

Első körben a kötegben indított utalások közül csak a természetes személyek által indított utalások mennek az afr-ben, de az egyéni vállalkozók, cégek által kötegben indított megbízások nem számítanak azonnali átutalási megbízásnak.

Mindenki parázott

A megelőző hétvége mindenesetre a felkészülés jegyében telt, több bank is leállt a végső felkészülés során egy utolsó frissítésre, karbantartásra. A bankok megerősített ügyfélszolgálattal, illetve informatikai háttértámogatással várták a nagy napot, de többeknél a kommunikációs csapat is proaktív volt, az elővágásokból is azt lehetett érzékelni, hogy mindenki izgul.

A megelőző tájékoztatás amúgy vegyesre sikerült, az MNB-nek volt ugyan tájékoztató oldala, de például a jegybanki felületen a kérdések válaszok bonyolultsága inkább csak a szolgáltatóknak segített, az ügyfelek számára aligha volt használható. A bankok is tettek közzé rövid, érthető összefoglaló tájékoztatásokat, elsősorban azokról a fő elemekről, amelyeket korábbi cikkeinkben már sokszor bemutattuk.

Amiben talán a legnagyobb különbségek láthatóak a banki kommunikációban, az a másodlagos azonosítók használata. Ezek feltétele, hogy az ügyfél regisztrálja a bankszámlájához a másodlagos számlaazonosítókat.

Ez lehet a

• mobiltelefonszám,
• emailcím,
• adószám (vállalkozás esetén),
• adóazonosító jel (magánszemély esetében).

A bankok gyakorlata itt eltérő, van közöttük olyan, amely mindenhez személyes ügyintézést kér, más az internetbanki, vagy mobilbanki szolgáltatásban is enged regisztrálni. A vállalati ügyfeleknek is van lehetőségük ilyen azonosítókat megadni. A mi felelősségünk, hogy amennyiben a használt másodlagos adat megváltozik (emailcímmel, mobilszámmal akár egy munkahely vagy egy szolgáltatóváltással is könnyen megesik az ilyen), akkor azonnal törölni vagy cserélni kell a másodlagos azonosítót a banknál.

A másodlagos azonosító amúgy nem indul el majd csak úgy pikk-pakk, mert a bankok feladata meggyőződni arról, hogy az ügyfél jogosult az adott másodlagos azonosító regisztrálására. A validálás után az ügyfél kap egy visszajelzést, és attól az időponttól tudja használni másodlagos azonosítóját.

Az egyeztetésről a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal értesítést küld a bank. Ha az adategyeztetés elmarad, akkor a határidő lejártát követően azonnal törlik a másodlagos azonosítót.

A kihívások

A Takarékbank háttéranyaga szerint az afr-rel kapcsolatos informatikai kihívások közül nem az átutalások igen szűkös, maximum 5 másodpercben limitált időtartama jelentette a legnagyobb kihívást, hanem

• az afr kiépítése mellett annak a többi rendszerhez való illesztése, vagyis az afr-hez csatlakoznia kellett az összes számlavezető rendszernek, a treasury és kártyarendszereknek, a fizetésforgalmi rendszereknek és az elektronikus ügyfélcsatornáknak (netbank, mobilapp);
• a bankok eddig a hétköznapi, napközbeni működésre voltak beállva. A zárás időszakában végeztek a banküzemhez szükséges háttérműveleteket, számításokat (például kamatszámítások, főkönyv-összeállítása), ami most az afr működése miatt megváltozik.
• Eddig senki sem mérte, hogy a pénzintézetek milyen hibaszázalékokkal teljesítik az átutalásokat, de mostantól legfeljebb évi 24 órán keresztül szünetelhet egy banknál az azonnal fizetés indítása egy átlagos forgalmi napon legfeljebb 10 sikertelen tranzakció lehet tízezer sikeres tranzakció mellett.

Kezdeti fennakadások

Az indulás tehát összességében jól sikerült, a kérdés az, hogy lesz-e közeljövőben valódi zavar, rendszerleállás, érdemi akadozás.

Lehetnek abból is félreértések, ha valamilyen más okból nem megy el egy utalás,

• mert nincs kellő összeg a számlán;
• pénzmosási ellenőrzés fogja meg a tranzakciót;
• ha értéknapot adunk meg, amivel mi magunk kérjük, hogy az összeg ne azonnal menjen el;
• nem lehet azonnali utalást indítani tartós befektetési betétszámlákról, vagy azokról a számlákról, amely felett nem feltétlenül csak az ügyfél rendelkezik (óvadéki, letéti számlák).

Ezek nyilván nem az afr kudarcai. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy átment-e az afr-utalás, érdemes egy kicsit várni, az ügyfél az utalás indítását követő legkésőbb 20 másodpercen belül visszajelzést kap, ezt érdemes még a netbankon, vagy a mobilbankon belül megvárni. Az első tapasztalatok alapján a tranzakció-visszajelzési rendszerek illesztésében még akadnak zavarok, de magukban a netbanki, mobilbanki rendszerekben azonnal változnak az egyenlegek.

A felelős bankok azért arra is figyelmeztetnek, ahogyan a tranzakciók lebonyolítása azonnalivá válik, úgy a csalások eredménye is azonnali. Ez különösen akkor lesz izgalmas, ha sokféle szolgáltatás, QR-kódos fizetések épülnek majd az afr-re. A mi felelősségünk lesz, hogy bánjunk felelősen az utalások adatainak ellenőrzésével, jelszavaink vagy másodlagos azonosítóink kezelésével.

(Borítókép: MNB azonnali fizetés oldal képernyőképe. Fotó: Index)