Tök olcsó rakétastart két hét múlva, érdekel?

Van most egy tök olcsó rakétastart két hét múlva, érdekel titeket?

Ezzel a mondattal cseteltek rá nemrég az EY Az Év Üzletembere díjat megnyerő Horváth Gyulára. Ez a mondat jól szemlélteti, hogy az űripar mennyire megváltozott az elmúlt években. Szédületes gyorsasággal piacosodik az ágazat, ami már messze nem csak a gazdaságilag erős országok űrügynökségeinek terepe, hanem kisebb és nagyobb magáncégeké is.

A hazai műholdépítők családfája a Masat–1-gyel indult, ezután szakadt külön ágakra - mondta Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Kft. alapítója. Az első magyar műhold-projekt sikere után a csapat egyik része oktatási irányban folytatta a munkát, ennek kézzelfogható eredményei lettek aztán a nemrég felbocsátott, a BME műhelyéből kikerülő zsebműholdak.

A másik része pedig piaci irányba ment tovább, ők alapították a C3S-t. Horváth azt mondta, figyelemmel kísérik egymás dolgait, már csak azért is, mert a BME műhelyében tevékenykedő hallgatók között szinte biztosan vannak olyanok, akik később az űriparban akarnak majd elhelyezkedni, ezért a C3S itthon jó alternatíva lehet számukra.

Egyetemi oktatóból az év üzletembere

Horváth is a BME-n végzett villamosmérnökként, ezután pedig 12 évig tanított az egyetemen. Ő volt a Masat–1-projekt operatív vezetője, ezek a tapasztalatok pedig arra ösztönözték, hogy saját vállalkozást indítson.

A Masat–1-gyel már volt mögöttünk repült referencia, ezért az Európai Űrügynökség (ESA) meglátta bennünk a potenciált, 2013 óta működnek együtt velünk

- mondta Horváth. Az ESA egyébként Európa-szerte felkarolja a kis műholdas kezdeményezéseket, a szervezet segítségével védett körülmények között, inkubálva fejlődhetnek a cégek. A szervezet szakértői értékes tudáshoz juttatják az induló vállalkozásokat, hogy néhány év után aztán saját lábra tudjanak állni.

úgy tervezik, hogy idén, vagy legkésőbb jövőre küldik fel az űrbe.

A kulcs a megbízhatóság és a gyorsaság

A C3S számára Horváth szerint az eszközeik megbízhatósága jelent versenyelőnyt. Náluk ugyanis szinte mindenből kettő, vagy több van. Ez pedig azért jó, mert ha az egyik tönkremegy, akkor egy másik átveszi a szerepét, márpedig az űrben lévő extrém körülmények között nem ritkák a meghibásodások. Ráadásul a versenytársakhoz képest hosszabb az eszközeik élettartama is, emiatt persze valamivel drágábbak a többieknél, de Horváth szerint sokkal megbízhatóbbak.

A C3S egyébként három pilléren áll, és mindháromnak valamilyen módon köze van a megbízhatósághoz.

• A kis műholdas tevékenység a legerősebb irány.
• Emellett nagy műholdakba is szállítanak nagy megbízhatóságú, sugárzásálló komponenseket, energia-szétosztó és adatgyűjtő rendszereket.
• A harmadik pillért pedig a sima, „földi” megbízások jelentik: olyan gyárakban, ipari létesítményekben végeznek elektronikai fejlesztéseket, ahol extrém körülmények vannak, és nagyon fontos a kiemelkedő megbízhatóság.

Horváth szerint a kis műholdas projektek másik nagy előnye a gyorsabb lebonyolíthatóság. A nagy műholdaknál ugyanis az ötlettől számítva 10-15 év mire a szolgáltatás beindul, míg a kis szatellitekkel ez csak 3-5 év.

Precíziós mezőgazdaság, okos város, időjárás előrejelzés

A C3S olyan műhold platformot kínál, amibe bármilyen eszközt be lehet tenni, ami abba a térfogatba befér. De nemcsak a gyártást vállalják, hanem fel is juttatják az eszközöket az űrbe, és ott az üzemeltetést is biztosítják.

Ilyen például a precíziós mezőgazdaság: a kis műholdakra beépíthető műszerek szenzorai – a méretükből adódóan – nem olyan nagy felbontásúak, mint a nagy műholdakon lévők, de olyan területeken jók lehetnek, ahol fontos a gyors válaszidő. A nagy műholdakról ugyanis a felhősödés miatt sokszor 10-16 naponta jönnek csak friss adatok. A kis műholdaknál ez gyorsabb, ráadásul a nagyok költségvetésének töredékéből össze lehet rakni akár egy 64 darabos flottát is, amivel már az egész bolygót le lehet fedni.

És nem is kell mindenhez olyan óriási felbontás, hiszen például a precíziós mezőgazdaságban a parcella-szintű gazdálkodáshoz bőven elegendő információt tudnak adni a kis szatellitek is. A segítségükkel pedig sokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni a növényvédő szerekkel vagy a műtrágyával. Drasztikusan le lehet így csökkenteni a kihelyezett anyagok mennyiségét, ráadásul a hatékonyság növekedése miatt nő a termény mennyisége.

Az összegyűjtött adatok hasznosak a katasztrófavédelem számára is, ezekkel hatékonyabban lehet előre jelezni a közelgő természeti csapásokat. De felhasználhatóak okos város projektekben is, például a forgalom vagy a hőkibocsátás figyelésére.

Mindezeken túl pedig hasznosíthatóak az űridőjárás megfigyelésénél is. Ez nemcsak az űrben fontos, hiszen például a napkitörések nagyon komoly gondot okoznak a repülőtársaságoknak, valamint időnként a telekommunikációs és energia szétosztó hálózatokat is megrongálják, évente több milliárdos kárt okozva.

És akkor a kolonizációs célokról még nem is beszéltünk: ha később a Hold vagy a Mars köré teszik a kis szatelliteket, akkor fel lehet térképezni, hogy milyen sugárzási környezetbe akarjuk küldeni az embereket - magyarázta Horváth.

Fénysebességgel fejlődő űrtechnológia

Horváth szerint elképesztő gyorsan fejlődik az űriparban alkalmazott technológia. Az ő esetükben például hiába jelentett fontos tapasztalatot a Masat–1, mivel az a 2007-es technológiai színvonalon alapult, ezért 2013-ban vettek egy üres lapot, és a nulláról kezdtek el műholdat tervezni.

Megbízhatóbb rendszert akartak létrehozni, a Masat–1 termikus tulajdonságainál, energiaellátási rendszerénél jobbat akartak csinálni. Hat év alatt nagyon nagy mértékben lecserélődött a technológia, azóta pedig megint eltelt hat év, úgyhogy most ismét egy technológia-csere előtt állnak.

Horváth Gyula elmondása alapján az úgynevezett new space szektor borzasztó gyorsan fejlődik, mindig up to date-nek kell lenni a technológiai dolgokban, éles a verseny, és komoly a szelekció. Már odáig is kevesen jutnak el, hogy az ESA-val kisműholdas projekteken dolgozhassanak.

Egyre több a magánszereplő az űrpiacon

Csak néhány magán űrcégnek van olyan jó marketingje, hogy világszerte ismerik a nevét, ilyen az Elon Musk-féle SpaceX, Jeff Bezos Blue Origin-ja és Richard Branson Virgin Galactic-ja, de valójában ennél sokkal több vállalat működik az ágazatban.

Van amerikai, európai, indiai, kínai, japán és új zélandi rakéta is, rajtuk kívül pedig műholdas cégből, és egyéb alkatrész beszállítóból is egyre több van.

A magáncégek egyébként nyilván sokkal hatékonyabban működnek, mint az állami szereplők, de ez időnként minőségi problémákkal is jár, vannak olyan műholdak, amelyek „nem szólalnak meg” - mondta Horváth Gyula. A legtöbb cég persze sok állami megrendelést kap, a SpaceX-et például mintegy hetven százalékban az Egyesült Államok finanszírozza.

A cégvezető szerint az utóbbi években bizonyos szempontból hátrányba kerültek a nagyobb, állami szereplők, mert ők „nagyműholdas szemüveggel” tekintenek a folyamatokra,

Holott nagyon gyorsan változik minden, „összement a technológia”. A változásokat jól szemlélteti, hogy a kis műholdaknál megfordult a platform és a hasznos teher aránya, a nagyoknál ugyanis a teljes súly 20-25 százaléka a hasznos teher (mérőműszerek, stb), míg a kis szatelliteknél a 60-70 százaléka is lehet.

Ritkán fordul elő, hogy két héttel a rakéta indulás előtt megüresedik egy hely a rakodótérben, az esetek többségében azért 9-12 hónappal előre le kell foglalni a helyet. Ezek a rakéták többnyire nagyobb műholdakat visznek, és a maradék helyre pakolnak be kis műholdakat - mondta Horváth, hozzátéve, hogy pár évvel ezelőtt ez még két-háromszor ennyi idő volt, de a jövőben akár 4-6 hónapra is lerövidülhet.

Bár a BME-n hamarosan elindul az űrmérnök képzés, jelenleg saját maguknak kell kiképezni a munkatársaikat. A C3S-nél villamosmérnökökből, gépészmérnökökből mechatronikusokból, fizikusokból és csillagászokból faragnak űripari szakembert. Horváth egyébként lokálpatriótaként hivatkozik magára, azt mondja, Magyarországon szeretné kiépíteni a teljes gyártó, fejlesztő, és beszállító struktúrát is.