Leó, Szaniszló
5 °C
17 °C

Tök olcsó rakétastart két hét múlva, érdekel?

IMG 3099
2020.03.03. 10:42 Módosítva: 2020.03.03. 15:48
Szédületesen gyors a technológiai fejlődés az űriparban, ahová egy magyar vállalat is be akar törni. Horváth Gyula cége, a C3S műholdakat épít és juttat a világűrbe. Ezekkel az eszközökkel egyre többféle szolgáltatást lehet nyújtani, leginkább a precíziós mezőgazdaságban, az időjárás előrejelzésben és az okos város projektekhez kapcsolódó fejlesztéseknél lehet alkalmazni. Az űrpiacon a nagy állami szereplők mellett egyre több lehetőség jut a C3S-hez hasonló magáncégeknek is.

Van most egy tök olcsó rakétastart két hét múlva, érdekel titeket?

Ezzel a mondattal cseteltek rá nemrég az EY Az Év Üzletembere díjat megnyerő Horváth Gyulára. Ez a mondat jól szemlélteti, hogy az űripar mennyire megváltozott az elmúlt években. Szédületes gyorsasággal piacosodik az ágazat, ami már messze nem csak a gazdaságilag erős országok űrügynökségeinek terepe, hanem kisebb és nagyobb magáncégeké is.

A magyar űripar elsősorban műholdépítést jelent.

A hazai műholdépítők családfája a Masat–1-gyel indult, ezután szakadt külön ágakra - mondta Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Kft. alapítója. Az első magyar műhold-projekt sikere után a csapat egyik része oktatási irányban folytatta a munkát, ennek kézzelfogható eredményei lettek aztán a nemrég felbocsátott, a BME műhelyéből kikerülő zsebműholdak.

A másik része pedig piaci irányba ment tovább, ők alapították a C3S-t. Horváth azt mondta, figyelemmel kísérik egymás dolgait, már csak azért is, mert a BME műhelyében tevékenykedő hallgatók között szinte biztosan vannak olyanok, akik később az űriparban akarnak majd elhelyezkedni, ezért a C3S itthon jó alternatíva lehet számukra.

Egyetemi oktatóból az év üzletembere

Horváth is a BME-n végzett villamosmérnökként, ezután pedig 12 évig tanított az egyetemen. Ő volt a Masat–1-projekt operatív vezetője, ezek a tapasztalatok pedig arra ösztönözték, hogy saját vállalkozást indítson.

A Masat–1-gyel már volt mögöttünk repült referencia, ezért az Európai Űrügynökség (ESA) meglátta bennünk a potenciált, 2013 óta működnek együtt velünk

- mondta Horváth. Az ESA egyébként Európa-szerte felkarolja a kis műholdas kezdeményezéseket, a szervezet segítségével védett körülmények között, inkubálva fejlődhetnek a cégek. A szervezet szakértői értékes tudáshoz juttatják az induló vállalkozásokat, hogy néhány év után aztán saját lábra tudjanak állni.

A C3S nagyobb műholdakhoz fejlesztett már alkatrészeket, saját műholdja viszont még nem volt, valószínűleg az ESA-val fejlesztett Radcube nevű szatellit lesz az első ilyen,

úgy tervezik, hogy idén, vagy legkésőbb jövőre küldik fel az űrbe.

A kulcs a megbízhatóság és a gyorsaság

A C3S számára Horváth szerint az eszközeik megbízhatósága jelent versenyelőnyt. Náluk ugyanis szinte mindenből kettő, vagy több van. Ez pedig azért jó, mert ha az egyik tönkremegy, akkor egy másik átveszi a szerepét, márpedig az űrben lévő extrém körülmények között nem ritkák a meghibásodások. Ráadásul a versenytársakhoz képest hosszabb az eszközeik élettartama is, emiatt persze valamivel drágábbak a többieknél, de Horváth szerint sokkal megbízhatóbbak.

A C3S egyébként három pilléren áll, és mindháromnak valamilyen módon köze van a megbízhatósághoz.

  • A kis műholdas tevékenység a legerősebb irány.
  • Emellett nagy műholdakba is szállítanak nagy megbízhatóságú, sugárzásálló komponenseket, energia-szétosztó és adatgyűjtő rendszereket.
  • A harmadik pillért pedig a sima, „földi” megbízások jelentik: olyan gyárakban, ipari létesítményekben végeznek elektronikai fejlesztéseket, ahol extrém körülmények vannak, és nagyon fontos a kiemelkedő megbízhatóság.

Horváth szerint a kis műholdas projektek másik nagy előnye a gyorsabb lebonyolíthatóság. A nagy műholdaknál ugyanis az ötlettől számítva 10-15 év mire a szolgáltatás beindul, míg a kis szatellitekkel ez csak 3-5 év.

Precíziós mezőgazdaság, okos város, időjárás előrejelzés

A C3S olyan műhold platformot kínál, amibe bármilyen eszközt be lehet tenni, ami abba a térfogatba befér. De nemcsak a gyártást vállalják, hanem fel is juttatják az eszközöket az űrbe, és ott az üzemeltetést is biztosítják.

Az űreszközök által gyűjtött adatok több ágazat számára is hasznosak lehetnek.

Ilyen például a precíziós mezőgazdaság: a kis műholdakra beépíthető műszerek szenzorai – a méretükből adódóan – nem olyan nagy felbontásúak, mint a nagy műholdakon lévők, de olyan területeken jók lehetnek, ahol fontos a gyors válaszidő. A nagy műholdakról ugyanis a felhősödés miatt sokszor 10-16 naponta jönnek csak friss adatok. A kis műholdaknál ez gyorsabb, ráadásul a nagyok költségvetésének töredékéből össze lehet rakni akár egy 64 darabos flottát is, amivel már az egész bolygót le lehet fedni.

És nem is kell mindenhez olyan óriási felbontás, hiszen például a precíziós mezőgazdaságban a parcella-szintű gazdálkodáshoz bőven elegendő információt tudnak adni a kis szatellitek is. A segítségükkel pedig sokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni a növényvédő szerekkel vagy a műtrágyával. Drasztikusan le lehet így csökkenteni a kihelyezett anyagok mennyiségét, ráadásul a hatékonyság növekedése miatt nő a termény mennyisége.

Az összegyűjtött adatok hasznosak a katasztrófavédelem számára is, ezekkel hatékonyabban lehet előre jelezni a közelgő természeti csapásokat. De felhasználhatóak okos város projektekben is, például a forgalom vagy a hőkibocsátás figyelésére.

Mindezeken túl pedig hasznosíthatóak az űridőjárás megfigyelésénél is. Ez nemcsak az űrben fontos, hiszen például a napkitörések nagyon komoly gondot okoznak a repülőtársaságoknak, valamint időnként a telekommunikációs és energia szétosztó hálózatokat is megrongálják, évente több milliárdos kárt okozva.

És akkor a kolonizációs célokról még nem is beszéltünk: ha később a Hold vagy a Mars köré teszik a kis szatelliteket, akkor fel lehet térképezni, hogy milyen sugárzási környezetbe akarjuk küldeni az embereket - magyarázta Horváth.

Fénysebességgel fejlődő űrtechnológia

Horváth szerint elképesztő gyorsan fejlődik az űriparban alkalmazott technológia. Az ő esetükben például hiába jelentett fontos tapasztalatot a Masat–1, mivel az a 2007-es technológiai színvonalon alapult, ezért 2013-ban vettek egy üres lapot, és a nulláról kezdtek el műholdat tervezni.

Megbízhatóbb rendszert akartak létrehozni, a Masat–1 termikus tulajdonságainál, energiaellátási rendszerénél jobbat akartak csinálni. Hat év alatt nagyon nagy mértékben lecserélődött a technológia, azóta pedig megint eltelt hat év, úgyhogy most ismét egy technológia-csere előtt állnak.

Horváth Gyula elmondása alapján az úgynevezett new space szektor borzasztó gyorsan fejlődik, mindig up to date-nek kell lenni a technológiai dolgokban, éles a verseny, és komoly a szelekció. Már odáig is kevesen jutnak el, hogy az ESA-val kisműholdas projekteken dolgozhassanak.

Egyre több a magánszereplő az űrpiacon

Csak néhány magán űrcégnek van olyan jó marketingje, hogy világszerte ismerik a nevét, ilyen az Elon Musk-féle SpaceX, Jeff Bezos Blue Origin-ja és Richard Branson Virgin Galactic-ja, de valójában ennél sokkal több vállalat működik az ágazatban.

legalább 8-10 olyan rakéta van a világon, amelyet magáncégek üzemeltetnek.

Van amerikai, európai, indiai, kínai, japán és új zélandi rakéta is, rajtuk kívül pedig műholdas cégből, és egyéb alkatrész beszállítóból is egyre több van.

A magáncégek egyébként nyilván sokkal hatékonyabban működnek, mint az állami szereplők, de ez időnként minőségi problémákkal is jár, vannak olyan műholdak, amelyek „nem szólalnak meg” - mondta Horváth Gyula. A legtöbb cég persze sok állami megrendelést kap, a SpaceX-et például mintegy hetven százalékban az Egyesült Államok finanszírozza.

A cégvezető szerint az utóbbi években bizonyos szempontból hátrányba kerültek a nagyobb, állami szereplők, mert ők „nagyműholdas szemüveggel” tekintenek a folyamatokra,

kevésbé rugalmasak, nem nyitnak olyan könnyen az új technológiák felé.

Holott nagyon gyorsan változik minden, „összement a technológia”. A változásokat jól szemlélteti, hogy a kis műholdaknál megfordult a platform és a hasznos teher aránya, a nagyoknál ugyanis a teljes súly 20-25 százaléka a hasznos teher (mérőműszerek, stb), míg a kis szatelliteknél a 60-70 százaléka is lehet.

Ritkán fordul elő, hogy két héttel a rakéta indulás előtt megüresedik egy hely a rakodótérben, az esetek többségében azért 9-12 hónappal előre le kell foglalni a helyet. Ezek a rakéták többnyire nagyobb műholdakat visznek, és a maradék helyre pakolnak be kis műholdakat - mondta Horváth, hozzátéve, hogy pár évvel ezelőtt ez még két-háromszor ennyi idő volt, de a jövőben akár 4-6 hónapra is lerövidülhet.

Bár a BME-n hamarosan elindul az űrmérnök képzés, jelenleg saját maguknak kell kiképezni a munkatársaikat. A C3S-nél villamosmérnökökből, gépészmérnökökből mechatronikusokból, fizikusokból és csillagászokból faragnak űripari szakembert. Horváth egyébként lokálpatriótaként hivatkozik magára, azt mondja, Magyarországon szeretné kiépíteni a teljes gyártó, fejlesztő, és beszállító struktúrát is.