Ibolya
17 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Ismét van magyar műhold az űrben, rögtön kettő is

F9-AndrewBurns-SimonMoffatt-2
2019.12.06. 09:34 Módosítva: 2019.12.06. 13:07
Sikeresen Föld körüli pályára állt és az első rádiójelek alapján kijelenthető, hogy tökéletesen működik a SMOG-P és az ATL-1 is, amiket pénteken reggel vitt az űrbe a Rocket Lab Electron rakétája.

Az egy héttel ezelőtt műszaki okokból elhalasztott start után ezúttal sikeresen elindult pénteken, magyar idő szerint 9:22-kor az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája, hogy a Running Out Of Fingers fantázianevű küldetéssel az űrbe juttasson egy kisebb japán műholdat valamint az Alba Orbital nevű skóciai műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta hat zsebműholddal.

A Rocket Lab tizedik küldetése magyar szempontból nagyon fontos: a küldetés során az Alba Orbital műholdplatformjára két magyar gyártású nanoműhold is került, így

a 2012-es Masat-1 után ismét magyar műhold kering az űrben, és ugyebár rögtön kettő is, a SMOG-P és az ATL-1.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P műhold egy meglehetősen kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold, míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 centiméter (2 PQ). Az Alba Orbital korábbi tweetjében jól látható a két magyar műhold az Albapod v2 kilövőszerkezet sínjén:

A magyar űrkutatás történetének, egyben a hazai űripari fejlődésnek egyik mérföldköve volt, amikor 2012 februárjában sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar műhold. A Masat-1 tervezése, fejlesztése és építése 2007-től 2011-ig tartott a BME-n, majd miután 2012 februárjában az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétája sikeresen pályára állította, a tervezett három hónapon jóval túllépve, 1062 napon keresztül működött kifogástalanul, egészen a megsemmisülés pillanatáig. A két új magyar műholdra nyugodtan tekinthetünk úgy is, mint a Masat-1 méltó örököseire. A SMOG-P ezen túl kis méretét tekintve világelső is lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1 PQ méretű műholdmisszió.

Az élő közvetítés szerint a start a legnagyobb rendben zajlott, az első és második gyorsítófokozat is rendben levált és a rakomány útnak indult a kijelölt föld körüli pálya felé. Hogy rendben elérte azt, nagyjából fél tizenegy körül derült ki, akkor lehetett információt kapni a műholdak pályára állásáról.

Nem sokkal 11 óra után jött az első hír: az Electron rakétán utazó japán műhold, az ALE-2 sikeresen pályára állt:

Pár perccel dél előtt újabb hír érkezett: az összes műhold – így a két magyar is – a tervek szerinti pályára került:

 Ezt megerősítette a SMOG-P csapata is Twitteren:

Valamint nem sokkal később az Alba Orbital is közölte az örömhírt:

Kora délután, egy óra körül kaptuk a legfontosabb hírt a műegyetemtől, hogy Japánban vették mindkét magyar műhold rádiójelét, amiből az következik, hogy

a SMOG-P és az ATL-1 is tökéletesen működik, a küldetés magyar részről is sikeresnek mondható.

Az önálló pályára kerülés után 30-40 perc után a napelemmel működő műholdak antennái automatikusan kinyíltak, a két magyar műhold rádiójeleit pedig Japán idő szerint este nyolc után pár perccel (magyar idő szerint nem sokkal dél után) fogták:

A két új magyar műhold nagyjából 380 kilométeres magasságban kering az űrben, az hogy tényleg minden szempontból tökéletesen működnek-e, később derül majd ki, amikor a műegyetemi csapat megkapja az első komplett adatcsomagokat a SMOG-P és az ATL-1 fedélzetéről. Erre majd akkor lesz lehetőség, ha meglesznek a pontos pályaadatok – a becslések szerint 24 órán belül.

A SMOG-P esetében érdemes megemlíteni, hogy tulajdonképp surranópályán beelőzte a SMOG-1 műholdat, aminek fejlesztéséről tavaly januárban írt az Index. A SMOG-1-et a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában tervezték és építették az egyetem hallgatói, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal. A SMOG-1 az eredeti tervek szerint 600-800 kilométer magasan, poláris napszinkron körpályán fog majd keringeni, fő küldetése pedig a digitális földfelszíni videóadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keltett rádiófrekvenciás (RF) szennyezettség, az RF-szmog mérése lesz.

Azonban hiába készültek el vele már évekkel ezelőtt, a SMOG-1 űrbe juttatása nem megy igazán simán, különböző okok miatt éveket csúszott a dolog, sokáig nem sikerült leszerződni egyetlen céggel, "rakétaszolgáltatóval" sem – részben azért nem, mert amikor a SMOG-1 elkészült, nem létezett olyan üzemkész platform, ami a zsebműholdak pályára állítására alkalmas lett volna. Itt jött képbe aztán 2018-ban az Alba Orbital, ami kifejezetten PQ-kra fejlesztett kidobó mechanikát, és felmerült, hogy mi lenne, ha az új mechanikát a SMOG-1 hasonmás példányával tesztelnék. Ugyanis, csakúgy mint minden műholdfejlesztésnél, a SMOG-1 esetében is készült párhuzamosan egy földi ikerpár, amin a fejlesztők általában különféle teszteket szoktak végezni.

Az úttörő szerepre tehát nem a SMOG-1-et, hanem a vele csaknem mindenben megegyező – a fedélzeti számítógép (on-board computer, OBC) tér el kis mértékben –, működőképes másolatát jelölték, és SMOG-P (P mint prekurzor, előfutár) néven helyet foglalhatott az Alba Orbital "Alba Cluster 2" platformján. A Műegyetem vállalta az előzetes, tapasztalatszerző start költségét, levéve ezzel kicsit a terhet a SMOG-1 válláról. (A legutóbbi információk szerint a SMOG-1 startja 2020. június-szeptember körül várható, a műhold egy Szojuz rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.)

A SMOG-P (és majd a SMOG-1) feladata többrétű:

  • egyrészt bizonyítani kell a zsebműhold mint konstrukció életképességét;
  • másrészt az RF-spektrumanalizátor adatainak segítségével el kell, hogy készüljön a Földünket körülvevő űr elektromágneses szennyezettségének térképe;
  • harmadrészt a másodlagos műszerrel, a "totál ionizáló dózismérővel" a napszéltevékenység műholdra gyakorolt hatását kell elemezni;
  • végül pedig a földi vezérlőállomás évekkel ezelőtt megtörtént korszerűsítését, a "kis műhold, nagy antenna" elvet is igazolni kell.

Az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. fejlesztésében készült ATL-1 az első, teljes egészében magánvállalkozásban, részben oktatást segítő keretben megvalósult magyar műhold. Az "ATL" annyit tesz, mint "Advanced Technology of Laser", és a műhold fő feladata egy új fejlesztésű, speciális hőszigetelő anyag tesztelése lesz űrbéli viszonyok között, másodsorban pedig a SMOG-P-hez hasonlóan a DVB-T rádióspektrumot monitorozza majd.

A kettős magyar start jelentős kihívás a műegyetemi vezérlőállomásnak: egyszerre két műholddal kell majd azonos időben kapcsolatot tartani. Emellett a két új magyar műhold pályára állása a rádióamatőröknek is izgalmas esemény (ahogyan az volt a MASAT-1 esetében is). A SMOG-P a 437,150 MHz-es frekvencián fog kommunikálni, rádióamatőr hívójele HA4C. Az ATL-1 a 437,175 MHz-es frekvenciát fogja használni, hívójele HA1ATL.

Az Alba Orbital műholdkidobója az ATL-1 és a SMOG-P mellett még négy zsebműholdat – a spanyol Fossasat-1-et, az amerikai NOOR 1A és NOOR 1B párost, illetve az amerikai-német TRSI Sat műholdat – is pályára állított. Ezek mellett egy nagyobb, 75 kilogrammos műholdat is fölvitt az Electron rakéta: a japán ALE-2 apró, gömb alakú szemcsék légkörbe lövöldözésével mesterséges hullócsillagokat hoz létre, a Földünket rendszeres időközönként elérő meteorzáporok szimulálására. 

A Rocket Lab a SpaceX által kitaposott újrahasznosítási ösvényen haladva az Electron rakéta továbbfejlesztett első fokozatának épségben történő visszahozatalán is dolgozik, a cég mostani, tizedik küldetésén az irányított visszatérés rendszereit tesztelték, de mivel még a fejlesztés korai szakaszában járnak, a rakétafokozat nem volt képes landolni, a terveknek megfelelően javarészt megsemmisült a visszatérés során.

(Borítókép: Sam Toms / Simon Moffatt / Rocket Lab)