Jenő
-2 °C
6 °C

Készül a második magyar műhold

IMG 8885
2018.01.02. 16:50

A magyar űrkutatás történetének egyben a hazai űripari fejlődésnek egyik mérföldköve volt, amikor 2012 februárjában sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar műhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megépített Masat-1. Azóta csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez (ugyancsak jelentős mérföldkő), idén év elején pedig Magyarország és Oroszország kölcsönösen megállapodott abban, hogy folytatják a korábban kifejezetten sikeres közös űrkutatási programot.

Az orosz-magyar űrprogram keretein belül Magyarország lehetőséget kap arra, hogy egy orosz-magyar műholdhoz fejlesztett kulcsfontosságú műszerekkel és fedélzeti egységekkel vegyen részt az űridőjárást kutató orosz misszióban. A távlati tervek szerint a 2020 körül megvalósuló, az ESA és a Roskosmos közös Mars-expedíciójába is bevonnák a magyar űrtechnológiai cégeket, de a Holdra és a Vénuszra tervezett orosz küldetésekben is szerepet kaphatnának a legújabb generációs magyar műszerek, felszerelések, illetve a programban részt vevő magyar intézetek és űrtechnológiai cégek fejlesztései.

Ha a Masat-1 sikeres pályára állása óta eltelt több mint öt évet szeretnénk nagy vonalakban összefoglalni, akkor a fentieket érdemes lajstromba venni. Ja és még valamit:

közben lényegében elkészült a második magyar műhold is a BME-n.

Az átlag budapesti mindebből legfeljebb csak annyit vehetett észre, ha észrevette egyáltalán, hogy a Petőfi híd budai hídfőjénél, a BME E-épületének tetején egy ideje már két nagyobb parabolaantenna kémleli az eget, a kisebb és egyszerűbb halszálkás helyett, amivel 2012-től kezdve a Masat-1 jeleit fogták.

Masat-1 és Smog-1

“2007-től 2011-ig tartott a Masat-1 tervezése, fejlesztése és építése, és aztán 1062 napon keresztül működött kifogástalanul, egészen a megsemmisülés pillanatáig” – idézte fel Dudás Levente egyetemi tanársegéd az első magyar műhold pályafutását. Dudás a Smog-1 projekt műszaki vezetője, és ebből már kitalálhatták, hogy a Smog-1 az egyik lehetséges második magyar műhold, amit a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában terveztek és építettek együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.

“A Masat-1 csapat nagy része elment a magánszférába dolgozni, hárman maradtunk oktatási vonalon: dr. Gschwindt András, a Masat-1 és a Smog-1 projekt vezetője, Hödl Emil egyetemi hallgató, és én. Mi 2013-2014 környékén azon filóztunk, hogyan lehetne folytatni a Masat-örökséget. Az persze azonnal nyilvánvaló volt, hogy ha oktatási vonalon maradunk, akkor nagyobb műholdat alkotni irreális elképzelés lett volna” – mondta Dudás Levente, aki az egyik viszonylag komoly akadályként említette, hogy míg az Első Magyar Műhold gyorsan felkeltette a hazai támogatók érdeklődését, a második már nem vonzott elég sok befektetőt.

Az első magyar műhold tervezése és építése idején jöttek divatba a Cubesat-osztályú műholdak, amilyen a Masat-1 is volt. A relatíve olcsó és egyszerű, 10x10x10 centiméteres, legfeljebb 1,33 kilogrammos kockákból rengeteg egyetem és kisebb cég épített, vagy építtetett saját céljainak megfelelőt. A szabvány viharos gyorsasággal terjedt a világban, és az elmúlt években megjelent egy még kisebb műholdformátum: a zsebműhold.

“Egy PocketQube, avagy zsebműhold élei fele akkorák, mint az egy egységes Cubesat műholdaké, azaz egy 5x5x5 centiméteres kockáról beszélünk. Ez az új kategória, az 1 PQ egység. A Smog-1-nek tehát negyedakkora a napelemfelülete, nyolcad akkora térfogata mint a Masat-1-nek volt, tömege maximum 250 gramm, és mivel ilyen pici, mindössze 300 milliwattnyi teljesítményt tudnak majd napelemei termelni” – ismertette Dudás Levente a Smog-1 főbb paramétereit.

Hogy milyen kevés 300 milliwatt? Egy kikapcsolt ledes tévé fogyasztásának huszadrésze - ennyiből kell majd működnie a potenciális második magyar műholdnak. Ez természetesen azt is jelenti, hogy jóval kisebb a Smog-1 lesugározható rádiófrekvenciás teljesítménye is, és pontosan ezért kellett lecserélni az épület tetején a régi halszálkás antennát nagyobb teljesítményű parabola antennára, ami elég komoly, 12 millió forintos beruházás volt (aminek oroszlánrészét a forgató berendezés tette ki).

Digitális adással szennyezzük az űrt

A 2014 óta épülő Smog-1-en 14 fős hallgatói csapat dolgozik, villamosmérnökök, gépészmérnökök, informatikusok, és a munka oroszlánrészével készen vannak: a műholdból két példány lesz, az egyik 100 a másik kb. 80 százalékban van kész: az egyik a földi, a másik a tényleges repülő példány lesz. Na de mire lesz jó a Smog-1?

A Smog-1 600-800 kilométer magasan, poláris napszinkron körpályán fog majd keringeni a fejünk fölött. Fő küldetése a digitális földfelszíni videóadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keltett rádiófrekvenciás (RF) szennyezettség, az RF-szmog mérése lesz. Miért van erre szükség?

A DVB-T kategóriás tévéadók felesleges, űr felé sugárzó rádiófrekvenciás jelei interferenciát okoznak a műholdak kommunikációs rendszereiben, azaz a műholdvezérlést nagyban nehezítik. Ezt szeretnénk mi elemezni a Smog-1 műholddal

– magyarázta Dudás Levente. Az elsődleges küldetés tehát az RF-szmog spektrummonitorozása, amit egy RF-spektrumanalizátor végez majd. Ezzel meg lehet rajzolni, hogy melyik földrajzi helyen, milyen frekvencia-tartományban, milyen szintű a digitális TV-jel kisugárzás az űrbe, térképre lehetne vinni, hol nagy a pazarlás. “Ha a TV-adók kicsit jobban fókuszálnák a kisugárzott jeleket a vevők irányába, akkor feleakkora befektetéssel tudnának működni. Vegyük például a Széchenyi-hegyi adót, ami 100 kilowatt teljesítménnyel sugároz, 400 kilowatt fogyasztás mellett. Hatékonyabb antennákkal a fele lehetne az adó rezsije.” Egyfelől tehát a műholdak működtetői felé tenne nagy szívességet a Smog-1, másrészt a földi műsorsugárzóknak segíthetne takarékoskodni.

Van, illetve lesz egy másodlagos küldetése is a Smog-1-nek: az alig tenyérnyi kockába egy totál ionizáló dózismérő is lesz szerelve. Ez a műszer azt méri majd, miképp hat a napszéltevékenység a műholdra. A Napból származó intenzív ionizáló sugárzás ugyanis káros, tönkreteszi az elektronikát – ezt a roncsoló hatást méri majd folyamatosan a műszer. "Segítségével kábé képbe lehet kerülni, hogy mekkora lesz a műhold működési élettartama. Mi 3 hónappal számolunk, ennyi idő alatt végzi el az előírt elsődleges méréseket. Az ezen túlmenő plusz időtartam alatt a 2. feladatkörre is koncentrálunk majd."

A Smog-1 valószínűleg a hatodik hónap végére meg is hal – ellentétben a tervezett élettartamát sokszorosan túlteljesítő Masat-1-gyel. A Smog-1 a pályájából adódóan több, mint 20 évig keringhetne még űrszemétként, de nem így fog történni, a tervek szerint legfeljebb 2-3 évig kering majd, aztán visszatér a légkörbe, ahol elég. Erre a harmadik küldetési feladat a garancia. A műhold oldalai ugyanis egyben elektromágneses tekercsek is, amik különleges mágneses anyagból készülnek. Ebből adódik, hogy amikor a műhold keresztezi a Föld mágneses erővonalait, akadályba ütközik a Föld mágneses erőtere által diktált helyzet felvétele, ami fokozatos eltérést eredményez majd az eredeti pályától. A harmadik küldetési feladatból nyert tapasztalatok az űrszemétcsökkentési erőfeszítésekben lesznek majd kamatoztathatók.

Jövő nyárig várni kell

Mint már említettük fentebb, a műholdfejlesztési ütemterv jól halad, a Smog-1 két példánya csaknem teljesen kész, hőkamrás, vákuumos, rázópados teszteken túl vannak, jelenleg a végső szoftveres tesztelések zajlanak. Az automatizált és távvezérelt elsődleges földi állomást is fejlesztették, nagyobb teljesítményű, 4,5 méter átmérőjű parabolaantennát telepítettek a tetőre, ami 8 fokos nyalábsugárban képes sugározni, azaz a kis méretű műholddal való kapcsolattartás megfelelő lesz, mindahányszor áthalad majd fejünk fölött. Csak előbb még fel is kellene juttatni az űrbe.

A magyar zsebműholdat egy 32 kilogrammos olasz műhold, az UNISAT-7 vinné az űrbe, 5-7 másik zsebműhold társaságában. A kezdeti tervek szerint már másfél évvel ezelőtt megtörténhetett volna a Smog-1 fölbocsájtása, de csúszott az UNISAT-7 műhold fejlesztése és gondok akadtak a kiszemelt Dnyepr rakétával is. Az olaszok kacsingattak a SpaceX Falcon-9 rakétája felé, de az túl drága lett volna nekik, szóba került az indiai űrügynökség, sőt a kínaiak hordozórakétái, valamint az ESA Vega 11-12 rakétája is. Egyelőre nem dőlt még el, hogy honnan és mikor állítják pályára a 2. magyar műholdat, annyi bizonyos, hogy 2018 nyaránál előbb nem kerül az űrbe, vázolta a rakétahelyzet körüli bizonytalanságokat Dudás Levente.

Bár olyan felfokozott érdeklődés nem kísérte a Smog-1 fejlesztését, mint a Masat-1-ét, támogatói így is akadnak a projektnek – többek között az antennacsere is így valósulhatott meg. A projekten belül amúgy publikus minden, a fejlesztésben részt vevő műegyetemista diákok nyílt forráskódú szoftverekkel dolgoznak, a tervezési dokumentumok, kapcsolási rajzok is nyilvánosak lesznek (amikor a Smog-1 már a pályáján kering), elvégre oktatási célú a projekt, szakdolgozatok, diplomatervek születnek az itt folyó munkából.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?