Andrea, Ilma
4 °C
12 °C

Duplájára emelte a dolgozói fizetését az önzetlen cégvezér, azóta szárnyal is a cége

2020.03.07. 19:44

Óriási siker lett egy hippikülsejű, hosszú hajú, szakállas vállalkozó kísérletéből. Dan Price egy Gravity Payments nevű 120 fős kis startup alapítója és vezetője Seattle-ben. A cég 12 ezer ügyfél, főként kisvállalkozások, boltok, éttermek, piaci árusok hitelkártyás fizetéseit menedzselte 2015-ben, amikor Price (és ez innentől beszélőnév!) úgy döntött, jelentősen megvágja a saját jövedelmét, hogy megemelhesse a beosztottak fizetését.

A Gravity Payments 5 évvel ezelőtt, több lépcsőben bevezette a 70 ezer dolláros minimálbért a cégben. Ez átszámolva 21,2 millió forintos éves kereset, azaz nagyjából 1 millió 770 ezer forintos havi jövedelem. Ezt mindenki megkapta, az irodai asszisztensek is.

Az ötlet

Az egész történet, mint a világon a legtöbb dolog, itt is egy baráti beszélgetéssel kezdődött.

Dan Price
Dan Price
Fotó: Albert L. Ortega / Getty Images Hungary

Price egy barátjával indult el kirándulni, aki arról panaszkodott neki, hogy a főbérlője 200 dollárral, azaz nagyjából 60 ezer forinttal megemeli a lakbérét, amit csak nagy nehézségek árán tud majd kigazdálkodni. Price ekkor már milliomos volt, a cégének értéke több millió dollárra rúgott, éves jövedelme pedig évi 1,1 millió dollár (330 millió forint) volt, és személyesen nem igazán találkozott a vagyoni egyenlőtlenségekkel, meglepte, hogy akár egy közeli, becsületes barátját is érintheti a nélkülözés, hiába van rendes, folyamatos, biztos munkája.

Price ezután alaposabban is tájékozódni akart a témában, így talált meg egy olyan tanulmányt, amit Daniel Kahnemann és Angus Deaton jegyzett. A két Nobel-díjas közgazdász a cikkében úgy számolt, hogy az Egyesült Államokban nagyjából évi 75 ezer dolláros (közel 23 millió forintos) fizetés maximálja a dolgozók boldogságát, vagyis, ha ennél kevesebbet keresnek, akkor még van rajtuk pénzügyi nyomás, ennél többtől viszont már nem lesznek annyival boldogabbak.

Dan gondolt egyet, számolgatott, és áprilisban bejelentette a dolgozóknak, hogy ha évi 75 ezres fizetést nem is tud kigazdálkodni, a céges minimálbért fokozatosan, három év alatt évi 70 ezer dollárra emelik.

A nehézségek

A viszonylag kicsinek számító seattle-i cégnek hatalmas sajtója lett, a hír Magyarországra is eljutott, a Gravityhez pedig sorban jöttek a riporterek, közgazdász kutatók és szakdogatémát kereső diákok, hogy megnézzék, hogyan is működik ez a kapitalizmus vastörvényei között.

Price természetesen megkapta a kommunista bélyeget is, és ezek a hangok jelentősen felerősödtek, mikor a New York Times megírta, hogy gondok vannak a Gravitynél: több, sok éves tapasztalattal rendelkező középvezető felmondott, mert igazságtalannak érezték, hogy a pályakezdő irodisták is ugyanakkora bért kapnak mint ők, több cég felbontotta a szerződéseit a céggel, mert attól félt, hogy a saját dolgozóik is fizetésemelést követelnek, majd a Gravity bérpolitikájára hivatkozva.

Egy ponton még úgy tűnt, elhúzódó pereskedés is kialakul, miután Price-t a bátyja, a cég társtulajdonosa beperelte. A testvér attól félt, hogy az öccse tönkreteszi a céget, és ezzel lenullázza az ő vagyonát is, de végül sikerült megegyezniük.

És a csattanós válasz a huhogóknak

Az önzetlen milliomos azonban nem adta fel, és neki lett igaza: a nehézségeken pár év alatt sikerült túllendülni, sőt

a komoly béremelések után nemcsak, hogy fenntartható pénzügyi pályára állt a cég, hanem kifejezetten erősen teljesít, a dolgozók száma a duplájára nőtt, a forgalom pedig a háromszorosára.

Természetesen az újonnan felvett alkalmazottakra is vonatkozott a legalább évente 70 ezer dolláros minimálbér.

Price azonban saját elmondása szerint sokkal büszkébb a pénzzel kevésbé mérhető mutatókra. A béremelések előtt évente legfeljebb két gyereket vállaltak az alkalmazottak, akik 2015-ben 120-an voltak. Azóta viszont már évente 10 gyerek született, ez ötszörös növekedés, miközben a foglalkoztatottak száma csak a kétszeresére emelkedett az elmúlt 5 évben.

Emellett a dolgozók több mint 10 százaléka lakást is tudott vásárolni, ez az arány korábban mindössze 1 százalék volt, és még a takarékoskodásra is jutott pénz, több mint kétszeresére nőtt az az összeg, amit a dolgozók a nyugdíjalapjukba fizetnek, a 70 százalékuk pedig teljes mértékben vissza tudta fizetni minden korábbi, öt evvel ezelőtt még meglévő hitelét. (BBC, Guardian)