Kirúghatják azt a szülőt, aki hétfőn az iskolabezárás miatt nem megy be dolgozni?

A koronavírus járvány terjedése miatt a Kormány A koronavírus miatti új munkarend bevezetéséről a köznevelési és szakképzési intézményekben„” című 1102/2020 számú határozatában az iskolákban a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről döntött. A határozatban az is szerepel, hogy hétfőtől a szülők igényei alapján, indokolt esetben az illetékes tankerületi központ vagy szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.

- hívja fel a figyelmet Zempléni Kinga munkajogász. A szakértő szerint előfordulhat, hogy az iskola annak ellenére nem szervezi meg az ügyeletet, hogy azt egyes szülők kérvényezték. Ez esetben az sem egyértelmű, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e jogszerűen a munkavégzést.

A munkajogász indokoltnak látja a fentiek tisztázását és azt reméli, hogy a kormány a közeljövőben újabb határozatában orvosolja ezt a joghézagot.

A Munka Törvénykönyve és a jelenleg hatályos jogszabályok ugyanis nem szabályozzák, hogy mi a teendő, amennyiben a digitális oktatás bevezetése miatt nem tud bemenni dolgozni egy szülő, mert a gyermekének az iskolája nem szervezte meg az ügyeletet és a munkavállaló máshogy nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét.

Egy munkavállaló a szakértő szerint csak "különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok" miatt és csak átmenetileg  maradhat távol a munkahelyétől, legfeljebb néhány napra. Erre is csak akkor van lehetősége, ha valami olyan dolog történt vele vagy a családjával, mi miatt muszáj személyesen intézkednie. Ráadásul ebben az esetben is elvárható, hogy a munkavállaló, egyből újra munkába álljon, amint arra lehetősége nyílik - magyarázza Zempléni Kinga.

 "Különös méltánylást érdemlő esetek" a bírói gyakorlat szerint az alábbiak lehettek eddig:

• hozzátartozó balesete,
• hozzátartozó váratlan megbetegedése

Elháríthatatlan oknak számított viszont minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenését akadályozza (pl. vonatkimaradás, sztrájk, hófúvás, árvíz).

A koronavírus miatt most bevezetett "digitális oktatás intézményét" pedig egyáltalán nem ismerte mostanáig a bírói gyakorlat. Zempléni Kinga véleménye szerint a munkáltató saját diszkrecionális döntése alapján ügyelet elmaradása esetén engedélyezheti a távolmaradást.

A szakértő szerint a munkáltatónak előre kell tájékoztatnia a dolgozóit arról, hogy milyen szempontokat tekint méltányolásra érdemesnek. Ezen kívül azt is célszerűnek tartja, ha előre szabályozzák, hogy a a távol maradást a szülőknek legalább egy munkanappal előre be kell jelenteniük és azt sem árt tisztázni, hogy kinél és milyen formában kell erre engedélyt kérniük.

Az a szülő, aki nem kérvényezi előre, hogy gyermekfelügyelet miatt távol maradhasson, annak a munkaviszonyát akár meg is szüntethetik.

Ettől függetlenül a munkáltató saját maga dönthet úgy is, hogy munkabérben részesíti a munkatársakat. Aki szeretne fizetést kapni, az szabadságra is mehet. Ezt ugyanakkor több tényező is nehezíti:

•  egyrészt az, hogy a munkavállalók kizárólag 7 nap szabadság kiadásáról dönthetnek, a többi időpontját a munkáltató határozza meg,
• másrészt az, hogy a szabadságigényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltató felé (márpedig a legtöbb esetben a munkavállalók nem fogják tudni betartani ezen határidőt).

A fentiek alapján a szakértő szerint az is a munkáltató döntésén múlik, hogy ilyen esetekben kiad-e szabadságot és ha igen hány napot. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette Zempléni, hogy a munkáltató otthoni munkavégzést is engedélyezhet, amennyiben az adott munkakörben a technikai feltételek fennállnak.