Ajándékkártya, pénzosztás és pénzcsökkentés: hogyan védekezhetnek a cégek a koronaválság ellen?

A koronavírus-járvány nagyon komoly kihívást jelent minden vállalkozásnak, különösen a nagyon érintett területeken, vendéglátásban, kiskereskedelemben, turizmusban érintett cégeknek, továbbá azoknak a vállalkozásoknak, amelyek folyamatos bevétel nélkül nem tudják fedezni a kiadásaikat, nincsenek komoly tartalékaik.

A járvány okozta gazdasági válság sok cég, különösen sok kisvállalkozás végét jelenti majd, számos cég pedig a költségek csökkentése érdekében sajnos olyan eszközökhöz nyúl, mint a leépítés vagy a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése.

De vannak pozitívabb példák is arra, hogy vállalkozások hogyan próbálják átvészelni a koronaválságot. Hogy mit tehetnek a cégek, milyen jó gyakorlatok vannak, azt ebben a cikkben foglaltuk össze, most pedig a magyar vállalkozások által kipróbált gyakorlatokat gyűjtöttük csokorba, a teljesség igénye nélkül. 

Átállás

Sok vállalkozás szembesül azzal, hogy a járvány miatt elvárt társas távolságtartás és most már a korlátozott nyitvatartás miatt gyakorlatilag ellehetetlenült az addigi működési modellje. Vannak cégek, amelyek minderre úgy reagálnak, hogy a működésüket próbálják a körülményekhez igazítani. Erre példa az a cukrászda, amely – mint arról egyik kollégánk beszámolt – a járvány alatt a krémesek és torták helyett teljesen átállt a pékáruk előállításra, mondván, valószínűleg ilyenkor a kenyérre nagyobb az igény, mint a vajas süteményre. 

Több üzlet igyekszik „érintésmentes” szolgáltatásokkal magához csábítani a vírustól parázó vásárlókat. Az Alza.hu webáruház például érintésmentes értékesítést hirdet a budapesti bemutatótermében, az Express One futárszolgálat pedig érintésmentes futárszolgáltatásról adott ki közleményt. 

De példaként említhető számos étterem is, amely kénytelenek teljesen átállni a kiszállításra, miután a vendégek nem akarnak egymáshoz túl közel ülni. E cégek jelentős része persze eddig is szállított ki ételt, de vannak olyan vendéglátós vállalkozások is, amelyeknek a semmiből kell kiépíteniük a kiszállítási kapacitásokat. Ilyen például a Mártogatós nevű vállalkozás, amely eddig kifejezetten céges rendezvények, konferenciák, workshopok cateringjére szakosodott – ezek viszont elmaradnak, miuán mindenki  – aki teheti – home office-ba szorul, a megbeszéléseket pedig legfeljebb videóchaten zavarják le a cégek.

A vállalkozás ezért igyekszik átállni a házhoz szállításra, hogy a home office-ban dolgozókat tudja etetni. Emellett pedig kórházakba is elkezdenek majd ételt szállítani gyakorlatilag előállítási áron, amihez az egyik beszállítójuk, a Tudatos éléskamra és a Limekirály Kft. is csatlakozik. A Mártogatós vezetői szerint az ügyfeleiktől jött az igény, hogy szeretnének ételt küldeni a kórházaknak, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet pedig nyitott volt a felajánlásra. A cég heti 100 adag ételt szállít majd, nyomott áron, ami viszont ahhoz elég, hogy ne kelljen elbocsátani a dolgozókat, legalább minimális bevétele legyen a cégnek.

Ajándékkártya és adománygyűjtés

Sok vállalkozás bízik abban, hogy van egy olyan jól bejáratott vendégköre, amely nem akarja veszni hagyni a helyet, így hajlandó lenne valamilyen formában támogatni azt. Számos példáról hallani, hogy éttermek, kocsmák, vadasparkok – vagy akár a fent említett catering cég – ajándékkártyák vásárlására buzdítja a vendégeket, amelyeket be lehet majd váltani, ha végre véget ér a járvány, és az emberek újra mernek majd ide-oda menni.

Olyan, civil szervezeteknek és eseményeknek is helyt adó kocsmák, mint az Auróra és a Gólya, adománygyűjtéseket, szolidaritási alap létrehozását tervezik.  Ez valószínűleg nem tudja majd kiváltani azt, hogy nincs forgalom, de talán valamivel könnyebbé teheti a helyek életét. 

Pénzfröccs a dolgozóknak

Nem sok cég teheti meg ilyen válságos helyzetben, de olyanra is van példa, hogy egy cég a járvány kapcsán minden dolgozójának extra pénzt fizet. Ilyen például

A cég közleménye szerint a könyvkereskedő hálózat tulajdonosa, Balogh Ákos emellett még 50 millió forintos keretet ajánlott fel a vagyonából a bajba jutott munkatársak megsegítésére. Balogh ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „a koronavírus okozta világjárvány kivétel nélkül mindannyiunkat érint, segítsük azokat, akiknek nincsenek tartalékaik, azokat a munkavállalókat, akik nehéz helyzetbe kerülnek ebben az időszakban”.

Ehhez hasonló a színházakból kiindult, de más kulturális események szervezői által is átvett „ne váltsd vissza” mozgalom, amelyben arra kérik a jegyeiket már előre megvásárolt nézőket, hogy szolidaritásból a színházakkal, koncerttermekkel, ne kérjék vissza a pénzüket az elmaradt előadások után, hanem a jegy árával támogassák a helyszínek megmaradását.

És pont az ellenkezője

Az eddigiekhez képest nem igazán jó példa, de mindenképpen gyakori, hogy a cégek a bevételek vagy a munkamenet átalakítása helyett azon változtatnak, hogy hogyan alkalmazzák/fizetik ki a dolgozókat. Ennek legextrémebb formája persze az elbocsátás, de több olyan gyakorlatról is hallottunk, amivel még házon belül próbálják valahogy megúszni a cégek a válságot. Több cégnél előfordul fizetéscsökkentés, hallottunk olyan esetről, hogy 8 óra helyett csak két óra után fizetik a dolgozókat, máshogy negyedével kevesebb bért fizetnek.

Emellett gyakori, hogy a dolgozókat fizetés nélküli szabadságra küldik, leépítik. Az ilyen panaszokkal és munkajogi vetületeivel itt foglalkoztunk részletesebben. Ha pedig ezzel kapcsolatos kérdéseik vannak, azt írják meg az ugyelet+munkaeskoronavirus@mail.index.hu emailcímre, a Hol a Pénz? podcast következő adásában pedig szakjogász vendégünkkel igyekszünk válaszolni rájuk.

(Borítókép: A Libri könyváruház a Rákóczi út és a Síp utca sarkán. / Fotó: MTVA/ Róka László)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!