Az MNB nyakon öntené pénzzel a piacot

Válság van, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) segíteni szeretne. Ahogy a világban máshol is, a monetáris (jegybanki) lépések gyorsak, határozottak, nagyobb összegekről szólnak, mert talán példát is igyekeznek mutatni a fiskális (kormányzati) intézkedésekről döntőknek.

Az MNB legfrissebb monetáris lépéseinek értékelésénél úgy kell a pozitívumokat hangsúlyozni, hogy valójában a hatásosság reménye csak a bizalomból és a látható elszántságból fakadhat.

• Vagyis, nagyon örömteli, hogy az MNB még mindig elérhetőnek tart 2020-ra egy 2-3 százalékos hazai növekedést, legyen igaza!

• A jegybank biztosan azért határozott meg egy felülről nyitott, vagyis akár óriási likviditási csomagot, mert segíteni szeretne a vállalatokon, a lakosságon, a költségvetésen és a bankrendszeren, de előre, vagyis a heti mennyiségek és kamatszintek ismerete nélkül azért még nem lehet egy programot értékelni.

• Az is örömteli, hogy az MNB továbbra is eltökélt a hathatós intézkedésekre, igaz mozgásterét korlátozza, hogy már eddig is olyan élénkítő üzemmódban volt, hogy például a cseh, a lengyel, vagy a román jegybank még a mostani 50-50 pontos kamatcsökkentés után is magasabb alapkamattal élénkít.

Régi-új kondíciók

Kezdjük pár tényállítással, utána ismerjük meg az MNB gondolkodását is! Március 24-én a monetáris politika szempontjából fontos kondíciók (alapkamat, kamatfolyosó, kiszorítandó likviditás) nem változtak.

A bankok számára kedvező, hogy az MNB a kötelező tartalékképzés szabályait lazította (felmentést adott az összesen 250 milliárd forintnyi tartalékképzés alól), ez tényleg lazítás.

de azért nem nagyon kedvező, vagyis a hiteleket törleszteni kell, aki most egy ideig nem fizet kamatot, az később fizeti meg azokat.

És ami az igazi újdonság: az MNB a 0-5 éves futamidő között végig (3, 6, 12 hónapra és immár 3 és 5 évre) felülről korlátlan összegig kínál szabad felhasználású, de fedezett forrásokat a bankoknak.

Nagy Márton előadása

Az MNB Monetáris Tanácsának 2020. március 24-i kamatdöntő ülése után Nagy Márton alelnök beszélt a döntések hátteréről. Rövid összefoglalója szerint a koronavírus nyomán immár olyan széles bizalmi válság alakult ki a világban, amelynek során nem tudjuk, hogy a járvány hogyan és milyen időtávon befolyásolja a gazdasági szereplők aktivitását.

A bizalmi indexek után a válság már a tényadatokban is mindenütt megjelent, sorra érkeznek a hírek a gyárleállásokról, elbocsátásokról, a hektikus ármozgásokról. Az olaj ára sokat esett, miközben a búza ára (nyilván nagy élelmiszer-felvásárlás mentén) emelkedett. Az amerikai, a német és a japán hosszú kötvények piacai recessziót áraznak, mélyen negatív reálkamatokkal.

A devizák nagyon változékonyan reagáltak, az 5-10 százalékos kilengések mellett jellemzőek voltak a nagyon széles spreadek, vagyis teljesen más elképzeléseik voltak a vevőknek és az eladóknak, sok szereplő eltűnt a piacról.

Vesztesek és még nagyobb vesztesek

A koronavírus minden ágazatot elérhet, de a turizmus, a vendéglátás, a szállítás, a járműipar, illetve az elektronika, a válság mélységét és időtartamát tekintve is erősebben volt érintett.

A globális turizmus például sokkal jobban lefagyott, mint a 2008-as Lehman-csőd, vagy a SARS-járvány idején, az OECD, az ECB, illetve a londoni befektetési házak gazdasági prognózisai is egyre borúlátóbbak. Pár hete még mérsékeltebb, de pozitív számok szerepeltek ezekben, ma már mínuszosak az értékek.

Nemzetközi intézkedések

A jegybankok mindent megtesznek a feszültség enyhítése érdekében, igyekeznek a bizalmi válságot mérsékelni. Az eszköztár nagyjából a következő:

1. kamatcsökkentés,
2. eszközvásárlás,
3. likviditásbővítés,
4. kedvezményes hitelprogramok.

Lépett ilyeneket a FED, az ECB, a brit jegybank, de a régióban is gyakorlatilag mindenki.

Most teljesen mindegy, hogy ki mit csinált másfél hónapja, milyen politikát folytatott, most mindenki nyomja a likviditást, ami a csövön kifér.”

- vélte Nagy Márton.

A monetáris programok mellett a fiskális lépések is elterjedtek, mindenki óriási számokat mond be és igyekszik támogatni a lakosságot (bérpótlékkal, bérkiegészítéssel, hitelvisszafizetési, adózási, kilakoltatási moratóriummal), illetve a vállalatokat (adókedvezményekkel, kamatmentes hitelekkel, moratóriumokkal).

A magyar remények

Az MNB a kamatokat nem csökkentette, csak szinten tartotta a 0,9 százalékot, de az így is a legalacsonyabb a régióban. Nagy Márton szerint

a koronavírus magyar hatásairól még nincsenek hard tényadatok, de már vannak olyan soft információk, amelyek már jelzik a várható hatásokat.

A nagy járműgyártók leállása, az elbocsátások, a beszállítói zavarok (a cégek egy része nem tudja a kínai partnereit helyettesíteni) nem sejtetnek sok jót, ahogyan az sem, hogy a szállodák 20-30 százalékos kihasználtsággal üzemelnek, és ez az érték hamarosan lemehet 10 százalékra, pedig a turizmus közvetve akár 10 százalékot is ad a magyar GDP-ből.

Természetesen ennek realitása elsősorban a járvány lefutásán múlik, nem mindegy, hogy a válság június végéig, vagy szeptember végéig tart.

Mindenesetre az MNB aktuális prognózisa szerint

• 2020-ban kisebb (2-3 százalékos),
• majd 2021-ban egy magasabb (5 százalékos)

növekedést is elérhetünk, de ehhez monetáris és fiskális segítség szükséges, mert egy U alakú és főleg az L alakú válság sokkal rosszabb lenne. Ahogyan a növekedést a gazdasági lefagyás, majd a remélt pótlások, úgy az inflációt elsősorban az olaj ára formálhatja V alakúra.

Az olajár most depressziós, de a felpattanás idején már sokkal magasabb lehet, így az MNB 2020-ra 2 százalékos pénzromlást, 2021-től újra 3-3,5 százalék közötti értékeket vár, miközben a szezonális hatásoktól és nyersanyagáraktól mentes adószűrt maginfláció 2020 végével 3 százalékra csökkenhet.

Az MNB eddigi lépései

Az MNB eddigi lépéseiről az alelnök elmondta, hogy az elsődleges feladat az volt, hogy a jegybank kezelje a likviditási krízist a bankrendszerben, a vállalati, a háztartási és a költségvetési körben. Ezért elrendelte a központi moratóriumot, ami az év végéig nagy könnyítés a vállalatoknak és a lakosságnak. Az MNB szerint az ügyfelek 80 százaléka élhet a moratóriummal,

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kamattartozások nincsenek elengedve, azokat meg kell adni, mégpedig lehetőleg olyan struktúrában, hogy abba se a lakosság, se a vállalatok, de még a bankok se rokkanjanak bele. Az MNB adatai alapján a moratórium teljes igénybevételénél 3600 milliárd forint tartozást nem törlesztenek az ügyfelek az idén, ha 80 százalékos az igénybevétel, akkor ez az érték körülbelül 2900 milliárd forint.

Az egyedi bankok szintjén ez a kiesés okozhat zavarokat, hiszen a bankoknak a forrásoldal költségeit (betéti kamatokat) fizetni kell, de rendszerszinten az alelnök szerint nem, mert a pénz a gazdaságban marad, a lakosság jó esetben elfogyasztja a nála maradt likviditást, a cégek pedig ugyanúgy majd bankba teszik a bevételeiket.

Hogy fizetnek a halasztók?

A lakosságot, természetesen főleg az adósokat alighanem az érdekli most a legjobban, hogy pontosan miként kell a halasztott kamatfizetést rendezni. A jegybank azt kéri a bankoktól, hogy a kamatokat ne engedjék el, de ne is tőkésítsék, hanem a halasztott kamatokat lineárisan a meghosszabbodó törlesztési időre osszák el.

Ez a mondat alighanem senkinek sem érthető elsőre, de ha például az ügyfél 100 egység kamatot nem fizet meg 2020 végéig, és így a hosszított kamatfizetése öt év lesz, akkor minden hátralevő évre jut 20-20 egység pluszfizetés.

Ez a matek a bankrendszer szempontjából veszteség, de talán tolerálható mínusz, 100 százalékos igénybevétel esetén 50 milliárd forinttal csökkenti a szektor nyereségét, az MNB által kalkulált 80 százalékos igénybevétel mellett pedig 40 milliárd forinttal.

Az új ötlet

Végül a legfontosabb újdonságról, a kibővített repoeszközről! Az MNB a kereskedelmi bankokon keresztül szeretné a banki, a lakossági, a vállalati, illetve az állami forrásigényeket támogatni, mégpedig egy maximum 5 éves, korlátlan hiteleszközzel, amely fedezett, de szabadon felhasználható.

Az MNB tehát pótlólagos likviditást és egy stabil forrást kínál 3, 6, 12 hónapos és 3, 5 éves futamidővel, aminek a bankok részéről betolandó fedezete bármi lehet, állampapír, nagyvállalati hitel, vállalati kötvény. A rövid termék a rövid sokkokat segít kezelni, például a moratóriumot, a hosszabb pedig a tartósabb pénzpiaci zavarokat.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az eszközre tendereket ír ki a jegybank, a hosszúakra mindig szerdán, az első rögtön március 25-én.

ami nagy biztonságot jelent a felvevőnek. Fontos tudni, hogy a „korlátlanság” csak azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács nem limitálta az MNB-t, de azt, hogy mennyi forrást ad oda a jegybank egy adott tenderen, mindig maga dönti el. Az MNB így erősen kontrollálhatja a hozamgörbét egészen 5 évig, a bankoknak viszont az kedvező, hogy a likviditás nincs megpántlikázva, arra költhetik a forrást, amire szeretnék.

Mire lesz jó?

Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy az MNB számára továbbra is a legfontosabb az infláció, de, ahogy Nagy Márton fogalmazott, a jegybank fél szeme a likviditási folyamatokon lesz, és ha kell, mindent megtesz azért, hogy mindenkinek legyen likviditása. Hogy ez az eszköz mire lesz elég, az majd azon múlik, hogy a jegybank milyen kamatot határoz meg, hol fogadja el az ajánlatokat.

Ami elsőre pozitívum, hogy az eszköz rugalmas, úgy nyújt stabilitást a piacnak, hogy amennyiben nincsen rá szüksége már a gazdaságnak, akkor kontrollálható, nem kell olcsó pénzzel kitömni a szektorokat.

Ameddig viszont nagy szükség van rá (most természetesen még itt tartunk), akkor az MNB vélhetően kedvező feltételekkel, jól „meg fogja nyomni” a pumpát, hiszen egészen biztosan azért hozta létre az új eszközt, hogy annak valóban legyen értelme, hogy az valóban segítse a likviditást.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületének déli homlokzata az V. kerületi Szabadság téren. Fotó: Juhász Gábor / MTI)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!