- Gazdaság
- koronavírus magyarországon
- kínai koronavírus
- agrárium
- mezőgazdaság
- koronavírus a gazdaságban
Két fronton szorongatja a járvány a magyar mezőgazdaságot
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, a közétkeztetést teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
A koronavírus-járvány az élet szinte minden területére kihat, boltok zárnak be, munkahelyek szűnnek meg. Azonban van egy téma, amely a szó szoros értelmében létfontosságú, mégis eddig viszonylag kevés médiafigyelmet kapott: a mezőgazdaság.
Az exportra dolgozó termelők komoly bajba kerülhetnek, sokaknak az utolsó pillanatokban kell stratégiát módosítaniuk, és egy-egy fontos importcikk, például növényvédő szer vagy vetőmag hiánya komoly problémát jelent.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az érintettekkel és az Agrárminisztériummal folyamatos egyeztetésben összeállított egy körképet, amelyben sorra vették, milyen kérdések, nehézségek, kihívások fenyegetik a magyar mezőgazdaságot.
Akadozó áruforgalom
Ahogy a teljes magyar iparban, a mezőgazdaságban is kulcskérdés, hogy biztosítva legyen az áruk, alapanyagok mozgása. Azonban az elmúlt bő hétben komoly torlódások alakultak ki a határokon annak köszönhetően, hogy a járványügyi korlátozások miatt ismét ellenőrzéseket vezettek be. Nem ritkák a kilométeres kamionsorok sem, és ez nemcsak a magyar iparnak jelent komoly kihívást, de az agrárszektornak is.
Külön kormányzati intézkedések voltak szükséges például a juhágazatban, ugyanis az egész éves bevétel jelentős hányadát a húsvétra értékesített vágóbárány adja, amelynek az egyik fő piaca Olaszország – ha ez kiesik, az súlyos csapás a tenyésztőknek.
Az intézkedések ellenére jelenleg exportra nehéz fuvarozót találni, és érezhetően emelkedtek a fuvarozás költségei is.
Vannak olyan szezonális termékek (például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása az export célországokba április hónapban koncentrálódik), amiknek veszélybe kerülhet a piacra jutása – írja a NAK.
Van áru, csak rossz helyen
De belföldön is jelentős változásokat hozott a járvány, a kistermelők, manufaktúrák többsége eddig előállított termékének nagyjából 70 százalékát egycsatornás úton értékesítette, például bizonyos piacokon vagy vendéglátósoknak. Azonban mindkét területen folyamatosak a bezárások, vagy rövidültek a nyitvatartások, így a beszállítóknál jelentős árufelesleg halmozódott fel, miközben a kiskereskedelmi egységek (boltok) túlterheltek és áruhiánnyal küzdenek.
A NAK szerint megoldást jelentene, ha a termelők valamilyen házhozszállítási modellben közvetlenül a vásárlókhoz tudnák eljuttatni a termékeiket, azonban erre nincs meg az infrastruktúra.
Súlyos csapás, hogy egyszerre esett vissza az export és a belföldi kereslet is.
A halágazat is komoly bajban van, ugyanis bezárult az exportpiac, és drasztikusan visszaesett a vendéglátás is, amely hal egyik nagy felvásárlója.
És ehhez még hozzájön az import bizonytalanná válása is. Ahogyan már tavaly írtunk róla, a magyar burgonyatermelés a töredékére zsugorodott az elmúlt húsz évben, és egyre inkább behozatalra szorulunk krumpliból. Ez most igencsak rosszul jön, ugyanis blokkolták a francia importot, így keresleti piac alakult ki burgonyából a magyar nagykereskedésekben.
Lisztből is volt egy kisebb hiány, de ezt az okozta, hogy a malmokat nagyobb fokozatra kapcsolták, folyamatosan üzemelnek, csak az időszakos karbantartások elvégzéséhez szükséges időszakban állnak le. Emiatt az üzletláncok ellátásában fennakadás nem várható.
Nagy csapást jelent a járvány a dísznövényesekre, ugyanis nekik tavasszal van a fő szezon, az ekkor kiesett értékesítéseket a NAK jelentése szerint később nem lehet pótolni. Jelenleg az exportvisszaesés 90 százalékot, az importvisszaesés 100 százalékot, míg a belföldi értékesítés visszaesése 80 százalékot tesz ki.
Érdekesség, hogy a növények árusítását Németországban a járványügyi korlátozások mellett is engedélyezték, azok „rekreációs hatása” miatt, azaz hogy kedvüket lelik bennük az emberek.
Munkaerő-gondok
Vannak olyan szakágak, ahol a bevételkiesés miatt veszélybe kerültek a munkahelyek is, a normál munkamenet lelassult vagy leállt, és a dolgozók bérét sem biztos, hogy ki tudják majd gazdálkodni.
Vannak olyan állattartó telepek, például ilyenek a nyúltartó telepek, ahol a dolgozók a fertőzéstől való félelemre hivatkozva nem mennek be dolgozni.
Ezeken a helyeken komoly gondot okoz a kieső munkaerő azonnali pótlása. De gondot jelenthet az olyan munkaigényes ágazatokban, mint például a kertészet, az is, hogy bizonytalan, mikor érkezhetnek majd megint idénymunkások Szerbiából, Romániából és Ukrajnából.
A NAK szerint kiemelten fontos, hogy ha esetleg szigorúbb járványügyi intézkedések lépnek majd életbe, azok ne gátolhassák a szántóföldi és a kertészeti munkák elvégzéshez szükséges munkaerő hozzáférhetőségét. Különösen a kertészetre lenne súlyos csapás az emberhiány, ugyanis a gyorsan romló, friss termékek esetén kritikus, hogy megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésre a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.
Etetni járvány idején is kell
De nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattartás esetén is észben kell tartani, hogy járvány ide vagy oda, a mezőgazdaságban nem áll le az élet. A gazdáknak mindenképpen gondoskodniuk kell az állataikról, így fontos, hogy bármit is hoz a jövő, ők – a megfelelő óvintézkedések mellett – továbbra is napi szinten hozzáférjenek a jószágaikhoz. Különös veszélyben vannak a méhek, ugyanis a méhcsaládokat jellemzően a lakóhelytől távolabb tartják, pedig az ő szerepük nem merül ki a méz előállításában, hanem a beporzásban is nagy szerepük van, ezért fontos, hogy a méhészek egy esetleges lakhelyelhagyási tilalom esetén is tudják gondozni őket.
A helyzet kezelését nehézzé teszi, hogy míg egy autógyárat tetszőlegesen le lehet állítani, majd újraindítani, az állattartást nem lehet csak úgy felfüggeszteni.
De mit mond a piac?
A jelenlegi krízisben ellentmondásos hatások érvényesülnek a mezőgazdaságot illetően, de még így is lehetőségeket jelenthet az agráriumnak a mostani helyzet – mondta el az Indexnek Malatinszki György, a speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója.
Malatinszki szerint a legfontosabb változás az, hogy a hozzájuk jobban kapcsolódó zöldség-gyümölcs ágazatban az export és az import a korlátozások miatt jelentősen csökkent, bizonyos csatornákon pedig lehetetlenné vált. Mivel a koronavírus-járvány leginkább azokat az országokat érintette, ahonnan a legtöbb importzöldség származik, ezért
a Magyarországba irányuló behozatal hirtelen drámaian elapadt.
Spanyolország és Olaszország az uniós csatlakozás óta nagyon nagy mennyiségben ad el zöldségeket a magyar piacra. Különféle saláták, paprikák, de paradicsom, cukkini is nagy tömegben érkezett ezekből az országokból a magyar boltokba, hiszen kifejezetten versenyképes szereplőknek számítanak ebben a szektorban az olaszok és a spanyolok is
– mondta el Malatinszki.
Megjárta, aki most ruházott be
A cégvezető szerint a mostani megtorpanás alapesetben lehetőséget jelentene a magyar szereplők számára, hogy visszavegyék a korábban elvesztett piac egy részét, a helyzet ugyanakkor ennél árnyaltabb. A szakember úgy véli, hogy jobban sújtja az ágazatot az, hogy az exportra termelő, sikeres és hatékony magyar cégek feltehetően nem vihetik ki a megszokott mennyiségben az árut a bevezetett korlátozások miatt.
A mostani helyzetben van egy adag igazságtalanság is Malatinszki szerint.
Az export ellehetetlenülését pont azok a hazai termelők szenvedik meg legjobban, akik az elmúlt években beruháztak,
és – az exportpiacok kedvéért – átálltak egy jóval hatékonyabb, modernebb, a komolyabb előírásoknak is megfelelő, professzionális termelésre.
Hiányból előny
Ezzel szemben a korábban a belső piacon az olasz és a spanyol importáruval kevesebb sikerrel küzdő szereplők most betölthetik a hiányt. Ők jellemzően nem elég versenyképesek, sem áraikban, sem pedig az egységes minőségben vagy mennyiségben nem hozzák azokat az elvárásokat, amelyeket a kereskedelmi láncok – és végső soron a vásárló – megkíván.
A takaréklángra tett importtal azonban ők is eladhatják a sokszor kevésbé jó minőségű, „békeidőben” versenyképtelen termékeiket. Malatinszki szerint azonban ez az anomália csak ideiglenesen érezteti majd a hatását.
Egy elhúzódó válság esetén a mezőgazdaság kifejezetten jó tűrőképességgel rendelkezik, ezt már a 2008-as krízis is megmutatta.
A válságállónak tartott agrárium termelése a piaci zavarok hatására sem áll meg, és hosszabb távon végül is azok kerülnek ki győztesként a versenyből, akik fejlesztenek, beruháznak és igyekeznek technológiai megoldásokkal, professzionális, ugyanakkor környezetbarát anyagok használatával javítani pozíciójukat. A kereskedelmi láncok ugyanis végső soron továbbra is a kedvező áron szállított egységes minőséget díjazzák, amelyet csak a profi szereplők képesek felmutatni. „Ilyen termelő szerencsére Magyarországon is egyre több akad” – tette hozzá Malatinszki.
(Borítókép: Traktor tárcsáz Petrivente közelében 2020. március 10-én. Fotó: Varga György / MTI)
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást,
hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk!
Kattints ide!
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
