Angéla, Petronella
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

A Növekedési Kötvényprogramra nincsen moratórium: kik az érintettek?

D MTZ20191031010
2020.04.01. 07:33
A lakossági és a vállalati hitelmoratórium nem vonatkozik a vállalati kötvényekre. Vajon végül rosszabbul járnak azok a cégek, amelyek éppen a hiteleik kiváltására léptek be a programba?

A lakosság mellett a hazai vállalkozások is moratóriumot kaptak egészen 2020. december 31-ig a hiteleikkel kapcsolatban a kamatok és a tőketörlesztések megfizetésére. Több írásban is elemeztük ennek a matematikáját, technikai lebonyolítását, a bankokra gyakorolt hatását, illetve azt is, hogy a nehéz helyzetben mind a lakosságnak, mind egyes vállalatoknak tényleg nagyon hasznos lehet minden, ami könnyít a likviditási gondokon.

Kötvényprogram

Egy hazai vállalkozás azonban nemcsak hitelekkel, de akár vállalati kötvényekkel is finanszírozhatja magát, például a tavaly elindult MNB-s NKP-programmal.

Itt érhető el a program főbb jellemzői és a résztvevők listája:

A Magyar Nemzeti Banktól megkérdeztük, hogy a moratórium vonatkozik-e az MNB-kötvényekre, vagyis a Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátott vállalati kötvényekre is, azt a választ kaptuk, hogy nem.

Mindez érthető, a tőkepiacon alighanem súlyos bizalomvesztéshez vezetne, ha a kibocsátók felmentéseket kapának a vállalt kötelezettségeik alól. Természetesen az egyes részvénytársaságok dönthetnek úgy, hogy a rendkívüli helyzetben tartalékolnak, megváltoztatják a korábbi években jellemző osztalékpolitikájukat, vagy felfüggesztik a meghirdetett részvény-visszavásárlási programjukat, de egy a befektetők felé hitelviszonyt megtestesítő papír utólagos feltétel-módosítása nem fér bele. Nagyon leegyszerűsítve az MNB és a kormány a pár banki szereplő rovására ötletelhet, de a tőkepiac rovására nem. És ez még akkor is igaz, ha az NKP befektetői vélhetően éppen a kereskedelmi bankok.

Ezek után persze felmerülhet a kérdés, hogy mennyire tekinthető az MNB-kötvény átlagos kötvénytípusnak. A 2019 júliusában elindított program során a jegybank a kötvénypiaci likviditást igyekezett megnövelni, egy első körben 300 milliárd forintos, majd 450 milliárdosra emelt programmal.

Ennek keretében hazai székhelyű cégeknek tette lehetővé a 3-10 éves kötvények kibocsátását, amelyből a jegyzés során a jegybank legfeljebb 50 százalékot jegyezhetett le, de utána ezt az arányt a másodpiacon 70 százalékig is növelhette.

A programról korábban azt hallottuk és írtuk, hogy

  1. az MNB egységesen járt el, vagyis amelyik cég elérte a megfelelő minősítést a külsős (német) minősítőnél, attól valóban lejegyezte a felajánlott teljes mennyiség 50 százalékát, és két héten belül további vásárlásokkal mindenhol megígérte, hogy amennyiben szükséges, felmegy 70 százalékig.
  2. A kibocsátókról azt láttuk, hogy a fele volt NER-közeli, a másik fele pedig piaci cég, és a háttérbeszélgetések alapján a piac nem érzett szelektív hozzáállást, vagyis a jegybank nem támogatta jobban a NER-es jelentkezőket, mint a piaciakat, A „piacibb” kibocsátásokon kicsit magasabb kamatok alakultak ki.
  3. Inkább csak a befektetők egy részét zavarta viszont, hogy az MNB az egész projektet „hiperlazának” alakította ki, vagyis gyakorlatilag a befektetőket nem védték a kötvényhez kapcsolódóan fedezetek, megfelelő mennyiségű kovenáns, extrajogosítványok, reméljük ebből nem lesz baj, de a járvány felerősítheti a kockázatokat.

Lehetett volna itt is stop?

Az alapvető kérdés az, hogy az MNB, amelynek a kamatbevételek zöme jár, hirdethetett volna moratóriumot ezekre a kötvényekre is, mondván azt a kísérő befektetők is kibírják, mert zömében éppen olyan kereskedelmi bankok, amelyek amúgy is a moratórium kárvallottjai? Profánabbul megfogalmazva, miért nem mutatott példát az MNB, miért csak más szerszámjával esett neki a csalánnak?

Illetve kérdés az is, hogy nem jártak-e rosszabbul azok a cégek, amelyek inkább olcsó kötvényt bocsátottak ki a hiteleik helyett, ugyanakkor likviditási szempontból most nehezebb helyzetbe kerülnek, mert a kötvényt fizetni kell, a hitelkamatot pedig nem kellene?

A piaci szereplőkkel beszélgetve, az első kérdésre a válasz az, hogy még erős analógiák mellett is jobb nem piszkálni a tőkepiacok bizalmát, illetve az érintett cégek nem fognak csődbe menni, vagy ha kicsit óvatosabban fogalmazunk, semmiképpen sem a 2020 végén esedékes első kamatfizetésektől fognak csődbe menni.

Bizalom

A kötvénypiac bizalmi játék. Ha egy kötvénytípus kifizetéseibe, feltételeibe utólag és kívülről beleszól valamely szabályozó, akkor könnyen megrendülhet a piacba vetett általános hit.

Kérdés, hogy elképzelhető-e olyan egyoldalú lépést hozni, amelyben valaki (mondjuk az MNB) egyedül és egyoldalúan lemond az esedékes bevételeiről?

A kötvénypiac és a részvénypiac legelemibb szabálya, hogy az azonos sorozatú részvények, vagy az azonos kötvények tulajdonosait azonos jogok, kifizetések illetik meg, ettől valószínűleg még gesztusként sem érdemes eltérni.

Kedvezőtlen esetben ez a hangulatváltozás, reputációs veszteség más kötvénypiacokra, így akár az államkötvényekre is átterjedhet, az pedig nagyon nem lenne jó, azt természetesen senki nem szeretné, hogy egy kritikus időszakban érdemi bizalomvesztés és azzal hozamemelkedés következzen be.

Unalomig ismert, de érdemes azért ilyenkor is elismételni, hogy az állam jó adós, vagyis vélhetően a piac hinne a verbális közléseinek. Ez azt jelenti, hogy egy szelektív kötvénymoratórium esetében megnyugtathatná a hazai lakosságot és a magyar és külföldi intézményeket azzal, hogy márpedig ő maga mindent ugyanúgy fizet, ahogy ígérte, de azért jobb elkerülni, hogy akárcsak beszélgessenek a piacon erről az eshetőségről.

Az érintettek

Az egyes kibocsátások, időpontok, mennyiségek és kamatszintek követésében a portfolio.hu jár élen. Összességében megállapítható; hogy az NKP-s kötvények kamatterhei kedvezőek, ráadásul a legnagyobb kibocsátók közül olyan is akad, amelyik csak 2020-ban bocsátotta ki a maga papírját, így a legfrissebb aspiráns, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft, amely az eddig legalacsonyabb kamatszintet érte el

40 milliárd forintnyi kötvényére csak 1,38 százalék kamatot fog fizetni.

Az autóipar természetesen erősen érintett a válságban, de azért azt senki nem gondolja, hogy a tőkeerős nagyvállalat ne tudná ezt, a csak későbbiekben jelentkező kamatterhet kigazdálkodni.

Tavalyi kibocsátók

A már 2019-ben piacra lépők közül a Mercedes előtt a legjobb kamatszintet az olajipari Mol Nyrt. érte el, éves szinten 1,91 százalékkal. Természetesen a zuhanó olajárak miatt az olajipari cégek is egy sor rendkívüli intézkedést hoztak, de a Mol tőkeereje, stabilitása sem lehet kérdés.

A többi, már kamatfeltételeket is közlő, vagyis a kibocsátáson valóban túllevő cég között már kicsit magasabb kamatokat látunk.

A legnagyobb kibocsátási összeget és legnagyobb kamatszintet a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia esetében láthattunk, a 44 milliárd forintos kibocsátás során 3,82 százalékos kamatszint alakult ki. A válság természetesen a lakóingatlanpiacot is érintheti, elsősorban a csökkenő kereslet révén, de ez a cégcsoport is nagyon stabil, sőt a koronavírus kirobbanása kapcsán az eddigi egyik leggálánsabb anyagi segítséget, 250 millió forintos adományt nyújtott azonnal.

A tavalyi nagykibocsátók közül

  • a Duna Aszfalt 30 milliárd forintos programja 3,04százalékos kamaton ment el,
  • a Hell Energy 28,5 milliárd forintot bocsátott ki, 2,45 százalékon,
  • a Pick Szeged 27 milliárd forintot kerek 2 százalékon,
  • míg az Opus Global 28,6 milliárd forintot, 2,73 százalékon.

A csoportok eltérő helyzetben vannak, nem könnyű felmérni, hogy energiaitalra, útépítésre, vagy egy összetett portfóliójú cégcsoport termékeire, szolgáltatásaira mennyire lesz igény. Ami pedig a jövőt illeti, egy rakás cég bejelentkezett már a programra, de ha tippelni kéne most sem a befektetőknek, sem a Magyar Nemzeti Banknak, de talán a kibocsátóknak sem az lesz a legfontosabb, hogy a beruházási terveik hogyan finanszírozhatók, és az NKP-program érdemben lassulni fog.

(Borítókép: MTI/Máthé Zoltán)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!