A magyar élelmiszerláncok megint olcsón megúszhatják a különadót

A külföldi tulajdonú élelmiszerláncok fizethetik majd be a különadó nagy részét, egyebek mellett ez áll a Deloitte könyvvizsgáló cég közleményében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton jelentette be, hogy újra bevezetik a kiskereskedelmi különadót, amelyet a járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használnak fel. A multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni. 

A kormány a koronavírus járvány miatt kétféle alapot hoz létre: a járvány elleni védekezést szolgáló alapot és a gazdaság-újraindítási alapot, összesen mintegy 2000 milliárd forint kiadással. Bár az új jogszabály szövege egyelőre nem ismert, a bejelentésből a Deloitte szerint arra lehet következtetni, hogy a korábbi különadó újbóli bevezetése várható, legfeljebb kisebb módosításokkal.

Az elvárt 36 milliárdos összeg is ezt erősíti, hiszen 2012-ben, a legutolsó évben, amikor az adó hatályban volt, 33 milliárdot fizettek a cégek.

„A várható éves adóbevétel a nagyobb adónemek (pl. áfa, szja) összegének csak 1-2 százalékát fogja kitenni, és a koronavírus járvány kapcsán létrehozott, fent említett két alap 2000 milliárdos költségvetésének is kevesebb, mint 2 százalékát teszi ki. Ez alapján kijelenthető, hogy a régi-új adónem csak szimbolikus jelentőségű. Azt mutatja, hogy a kereskedőktől a többi iparághoz képest extra hozzájárulást várnak el a koronavírus hatásai elleni küzdelemben” – mondta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Várhatóan a tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő fogja megfizetni az adó túlnyomó részét, kivéve a három magyar üzletláncot. (Coop, CBA, Reál)

„Természetesen több nyitott kérdés van még. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereskedők elfogadják-e majd a különadó miatti alacsonyabb nyereséget, akár esetleges veszteséget, vagy megpróbálják áthárítani az adó egy részét vagy egészét áremelés formájában a fogyasztókra."

A kereskedelmi piacon kiélezett az árverseny a fogyasztókért, ráadásul áremelés esetén valószínűleg csökkenne a forgalom, ezért erre vélhetően nem, vagy csak korlátozottan kerülhet sor

– tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Nem ellentétes az uniós joggal?

Egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010. és 2012. között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Lesz távközlési különadó is?

A távközlési szektorból a Vodafone is elvesztette a különadó perét egy hónapja az Európai Bíróságon. A távközlési különadó újbóli bevezetése azonban egyelőre nincs terítéken. Ennek fő oka az lehet, hogy a járvány idején stratégiai jelentősége van a távközlési szolgáltatások stabil működésének. Nem kockáztatható tehát, hogy a szolgáltatók egy esetleges különadó költség miatt faragjanak a karbantartási, beruházási költségeiken, és ennek a szolgáltatás minősége lássa kárát.