Zsanett, Janka
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A magyar élelmiszerláncok megint olcsón megúszhatják a különadót

2020.04.07. 17:30 Módosítva: 2020.04.07. 19:46

A külföldi tulajdonú élelmiszerláncok fizethetik majd be a különadó nagy részét, egyebek mellett ez áll a Deloitte könyvvizsgáló cég közleményében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton jelentette be, hogy újra bevezetik a kiskereskedelmi különadót, amelyet a járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használnak fel. A multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni. 

A kormány a koronavírus járvány miatt kétféle alapot hoz létre: a járvány elleni védekezést szolgáló alapot és a gazdaság-újraindítási alapot, összesen mintegy 2000 milliárd forint kiadással. Bár az új jogszabály szövege egyelőre nem ismert, a bejelentésből a Deloitte szerint arra lehet következtetni, hogy a korábbi különadó újbóli bevezetése várható, legfeljebb kisebb módosításokkal.

Az elvárt 36 milliárdos összeg is ezt erősíti, hiszen 2012-ben, a legutolsó évben, amikor az adó hatályban volt, 33 milliárdot fizettek a cégek.

„A várható éves adóbevétel a nagyobb adónemek (pl. áfa, szja) összegének csak 1-2 százalékát fogja kitenni, és a koronavírus járvány kapcsán létrehozott, fent említett két alap 2000 milliárdos költségvetésének is kevesebb, mint 2 százalékát teszi ki. Ez alapján kijelenthető, hogy a régi-új adónem csak szimbolikus jelentőségű. Azt mutatja, hogy a kereskedőktől a többi iparághoz képest extra hozzájárulást várnak el a koronavírus hatásai elleni küzdelemben” – mondta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Várhatóan a tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő fogja megfizetni az adó túlnyomó részét, kivéve a három magyar üzletláncot. (Coop, CBA, Reál)

Utóbbiak ugyanis franchise rendszerben, jogilag több, egymástól független társaságban működnek, így várhatóan a korábbi időszakhoz hasonlóan a jövőben sem viselnek majd érdemi adóterhet.

„Természetesen több nyitott kérdés van még. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereskedők elfogadják-e majd a különadó miatti alacsonyabb nyereséget, akár esetleges veszteséget, vagy megpróbálják áthárítani az adó egy részét vagy egészét áremelés formájában a fogyasztókra."

A kereskedelmi piacon kiélezett az árverseny a fogyasztókért, ráadásul áremelés esetén valószínűleg csökkenne a forgalom, ezért erre vélhetően nem, vagy csak korlátozottan kerülhet sor

– tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Nem ellentétes az uniós joggal?

Egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010. és 2012. között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Az Európai Bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Lesz távközlési különadó is?

A távközlési szektorból a Vodafone is elvesztette a különadó perét egy hónapja az Európai Bíróságon. A távközlési különadó újbóli bevezetése azonban egyelőre nincs terítéken. Ennek fő oka az lehet, hogy a járvány idején stratégiai jelentősége van a távközlési szolgáltatások stabil működésének. Nem kockáztatható tehát, hogy a szolgáltatók egy esetleges különadó költség miatt faragjanak a karbantartási, beruházási költségeiken, és ennek a szolgáltatás minősége lássa kárát.