2016 óta megötszöröződött a vendégmunkások száma Magyarországon

2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma – derül ki a 24.hu cikkéből. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatása szerint 2016-ban még csak mintegy 17 ezer vendégmunkás dolgozott az országban, de ez a szám 2019-re több mint 88 ezerre nőtt. (A migránsüldöző kormány egyébként nem szívesen közöl adatokat erről a jelenségről, a titkolózás gyakran már-már paródiába hajlik, de az NFSZ időről időre ha késve is, de kénytelen közzétenni az éves statisztikákat, ezeket összesítette most a portál.)

A külföldi dolgozók száma 2017 után ugrott meg drámaian, az NFSZ jelentéseiből kirajzolódó kép szerint 2018-ban már nagyjából minden második magyar munkába állóra jutott egy külföldi. Ebben az évben 25 ezerrel több külföldi munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, mint amennyivel csökkent a munkanélküliek száma.

Ennek háttere az a 2017-es döntés, amit a vendégmunka könnyítésére hoztak, azóta a környező nem EU-s országokból sem kell már tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Az állampolgársági adatokat csak 2017-ig adta ki az NFSZ, ennek alapján a nem EU-s és nem szomszédos országokból érkező 8484 munkás közül 7176-an érkeztek más kontinensről. 

A legtöbb külföldi munkavállaló a három legmagasabb GDP-vel rendelkező régióban dolgozik, ugyanakkor a negyedik legtöbb a legszegényebbnek számító észak-alföldi régióban található. Budapesten 2019-ben már 10 ezer munkavállalóból 413 külföldi volt. 

Érdekes lesz, hogyan alakul át az évek alatt kiépült, vendégmunkásokra nagy mértékben alapozó magyar munkaerőpiac a koronavírus-járvány hatására, és mit lép majd a kormány. A folyamatokat rövid távon egyrészt befolyásolja, hogy sok külföldi állampolgár hazamehetett a járvány idejére, másrészt viszont a válság miatt rengeteg magyar veszíti el mostanában az állását – ez pedig a következő időszakra megszüntetheti azt a munkaerőhiányos állapotot, ami a vendégmunka felduzzasztására ösztönözte a kormányt.